Gazdaságfejlesztő törvényekbe, programokba is kicsúcsosodhat az a nagyszabású genderkutatás Székelyföldön, amelynek ötletgazdája egy ott tevékenykedő budapesti női vállalkozó. Györgyei Szabó Magdolnában akkor fogalmazódott az igény, hogy megvizsgálja, miért nem mernek nagyot álmodni és vállalkozni a székelyföldi nők, amikor saját bőrén tapasztalta, hogy nem fognak vele kezet a férfiak.

„Az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének ügyvezető elnökeként alkalmam volt vállalkozós rendezvényeken részt venni Székelyföldön. Ezeken az eseményeken a férfiak egyszerűen nem fogtak velem kezet. Magyarországról költöztem ide, ahol másképp szocializálódtam. Budapestiként a versenyszférában dolgoztam nagyon sokáig, ott pedig már teljesen elfogadott, hogy a nő a férfival kezet fog. De nem Székelyföldön. Nagyon sokszor előfordult, hogy ott álltam egyedüli nőként a férfiak között, és az érkezők mindenkivel kezet fogtak, kivéve engem. Feltettem magamnak a kérdést, hogy miért van így? Ennek nyilván kulturális okai is vannak, de azt gondolom, hogy ez nemcsak szokás kérdése, hanem e mögött van egy mögöttes tartalom is. Nagyon sokszor éreztem, hogy nem vesznek partnerszámba, nagyon sokat kellett tennem azért, hogy elismert legyek azon a területen, amelyen tevékenykedem. Legalább háromszor-négyszer annyit kellett beletennem egy vállalkozásba, mintha férfiként kerültem volna bele ebbe a körbe” – számolt be tapasztalatairól Györgyei Szabó Magdolna.

Ezt követően finanszírozót keresett azért, hogy nagyszabású kutatómunkával feltérképezzék, mi a helyzet a székelyföldi, és ezen túlmenően az erdélyi magyar női vállalkozókkal, az őket körülvevő környezettel. A társadalmi nemek kutatásához az OTP Románia nyújtott anyagi finanszírozást, a kutatómunkát Geambașu Réka, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem szociológia tanszékének oktatója, genderkutató, és Gergely Orsolya, a Sapientia EMTE oktatója, szociológusa végzi.

Az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének ügyvezető elnöke azt szeretné, ha a kutatás befejezése után az eredmények gazdaságfejlesztő programokban, törvényekben csúcsosodnának ki.

Anyavállalkozó kerestetik

Az egész Székelyföldre kiterjedő szociológiai kutatás Nő.Élet.Erő név alatt fut. Ennek része az az szerdán beizzított online felmérés is, amely a projekt fókuszától eltérően egész Erdélyre kiterjedően arra keresi a választ, hogy kik az erdélyi magyar „anyavállalkozók”, hogyan dolgoznak, és miként vélekednek saját helyzetükről, fejlődési lehetőségeikről. Az online kérdőív kitöltése anonim, mindössze 15 percet vesz igénybe, ráadásul az email címüket megadók között egy 2 éjszakás, 2 fő részére szóló wellness üdülést is kisorsolnak.

„Az anyavállalkozók – a nemzetközi szakirodalomban mompreneurs – olyan nők, akik a vállalkozásuk vezetése mellett gyermeke(ke)t is nevelnek, vagy éppen gyermeket várnak. A világ egyre több pontján aktívak, hálózatokat és szervezeteket hoznak létre egymás támogatása érdekében, és Erdélyben is hasonló önszerveződés tapasztalható a női vállalkozók körében. Online kérdőívünkkel ezért most arra keressük a választ, hogy kik ők, milyen területeken és hogyan dolgoznak, mik a céljaik, lehetőségeik”– mondta Geambașu Réka.

A Nő.Élet.Erő az online kérdőíven túlmenően kérdezőbiztosok segítségével szólít meg 600 férfi és 600 női székelyföldi vállalkozót, illetve fókuszcsoportos beszélgetésekkel és statisztikai adatokra épülő elemzéssel mérik fel a jelenlegi vállalkozói környezetet.

Az eredményeket várhatóan januárban hozzák nyilvánosságra. „Hosszú kutatási jelentés lesz. Hogy tudjuk, kik azok, akik nőként vállalkozásba kezdenek, hogyan írható le a helyzetük, és hogyan tudja őket a döntéshozatal támogatni tevékenységükben. A döntéshozóknak muníciót tud szolgáltatni arra, hogy az érintettek tapasztalatait figyelembe véve, szakértőket bevonva javítsanak a szóbak forgók helyzetén” – mondta Geambașu Réka.

Hozzátette, a szakirodalomból és a rendelkezésünkre álló hivatalos adatokból tudni vélik, ha egy nő vállalkozást vezet, akkor az tipikusan kis vállalkozás, kisebb forgalmat bonyolít, kevesebb embert foglalkoztat, és tipikusan "nőies" szektorban tevékenykedik. „Mind a köztudat, mind a szakirodalom hajlamos ezt valami női sajátosságnak tekinteni, és nagyon gyakran a szociológiai kutatások eltekintenek a strukturális kényszerektől, a társadalmi hatásoktól. Az egyik legfontosabb, hogy beszéljünk azokról a szabályokról, értékrendekről és társadalmi berendezkedésekről, amelyek a nőket úgymond benntartják ezekben a kisvállalkozásokban. Beszéljünk a társadalmi gátakról” – mondta a genderkutató.