Hiába próbálja mesterséges beavatkozással visszaszorítani a kormány a villamos-energia és a gáz árát, a mód, ahogy ezt teszi, kevés eséllyel fog célra vezetni. Nemcsak a piaci mechanizmusok állnak ellen a próbálkozásnak, hanem az Európai Bizottság is lesz egy-két szava ebben.

A tervek szerint pénteken bocsátja közvitára az országos energiaügyi hatóság (ANRE) azt a módszertant, amely alapján szabályozott áron vásárolhat a lakosság villamos-energiát 2019. március elsejétől 2022 elejéig – tudtuk meg a szakhatóság alelnökétől, Nagy-Bege Zoltántól. A kormány decemberben, előzetes konzultáció nélkül sürgősségi rendelettel határozott arról, hogy a gáz és a villamos-energia árát maximalizálni fogja. A kabinet arról is rendelkezett, hogy minimum tízszeresére emelik az energiapiaci szereplők üzleti forgalmára kivetett adót. Ez csak a gáz- és a villamos-energia piacán engedéllyel rendelkező szereplőket érinti.

Nagy-Bege Zoltán tájékoztatása szerint a módszertan nem tartalmaz konkrét árat a villamos-energia esetében, csupán annyit ír elő, hogy az ANRE szabályozott áron fogja biztosítani a lakosság számára ezt az energiát. Ezzel gyakorlatilag búcsút mondunk az árliberalizációnak.

„A módszertan szerint meg fogjuk vizsgálni, hogy az energiapiacon a termelők milyen költségekkel működnek. Nyilván a legolcsóbbakat fogjuk alapul venni. Megnézzük továbbá, milyen mennyiségre van szüksége a lakosságnak, ki mennyit tud biztosítani, mennyi a szabad kapacitás, mert már vannak leszerződött mennyiségek, és ezeket a szerződéseket nem lehet felbontani. Valószínűleg a Nucleaelectrica és a Hidroelectrica lesznek a kiválasztottak, ők rendszerint azok, akik a legolcsóbban állítják elő az energiát. Legutóbb is ez a kettő biztosította a szabályozott villamos-energiát a lakossági fogyasztóknak” – számolt be a szakhatóság alelnöke. Hozzátette, a végső cél az, hogy az árak a lakosság számára ne nőjenek.

Tényleg nem fognak nőni az árak?

A Ziarul Financiar több hónapja ír arról, hogy a tőzsdén a spot áramárak folyamatosan nőnek. Csütörtök reggel például megawattonként több mint 600 lejes árat jegyeztek, ezzel vészesen megközelítettük a rekordnak számító, 2017 telén regisztrált 650 lejes értéket. Az elemzők szerint a drágulás elsősorban a nagybefektetések elmaradásával magyarázható és azzal, hogy egyre több villamos-energiát importálunk, holott erre elméletileg Romániának egyáltalán nem lenne szüksége.

Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, hogy tavaly augusztus óta a villamosenergia-forgalmazók nagy veszteséget halmoztak fel a növekvő árak miatt. Rámutatott, ezzel szemben az ANRE a 2018 közepétől megállapított és azóta érvényben lévő fogyasztói árakat nem módosította, tehát azóta gyakorlatilag veszteségesen forgalmazták az áramot a végső forgalmazók. Ezeket a hiányokat a forgalmazóknak vissza kell kapniuk, erre a decemberi sürgősségi kormányrendelet is kitér – mondta az ANRE alelnöke. „Emiatt ebben az évben nem lesz magasabb a fogyasztói ár, de számottevő csökkenésre sem kell számítani. Jövő évtől ellenben már drágulás jöhet” – figyelmeztetett.

Mi a helyzet a gázzal?

A kormány decemberi sürgősségi rendelete a földgáz felvásárlási árát megawattonként 68 lejen maximalizálja. Ez az ár nemcsak a termelők és a forgalmazók között lesz érvényes, hanem a forgalmazók is maximum ezen az áron adhatják tovább a földgázt. Ráadásul a rendelet szerint ez az ár nemcsak a lakosságnak szolgáltatott földgáz esetében lesz ennyi 2019. április elsejétől, hanem minden fogyasztó, tehát az ipariakra is érvényes. A 68 lejre még rászámolják a többi között a tárolási, az elosztói díjakat. Jelenleg a földgáz piaci átlagára megawattonként 110-120 lej. Az ANRE a sürgősségi rendelet gázárakra vonatkozó előírásainak módszertanát a tervek szerint jövő hét végéig bocsátja közvitára.

Tízszeres adó

Az energiapiaci szereplők forgalmára kivetett és megemelt adó módszertana már olvasható a szakhatóság hivatalos oldalán. Eszerint az eddigi 0,1-0,2 százalék helyett a földgázban és elektromos energiában utazó cégek, vállalatok forgalmuk 2 százalékát kell befizetniük az államnak. Az adót nem alkalmazzák visszamenőleges hatállyal, tehát a 2018-as forgalom után még nem kell 2 százalékot fizetni.

Alapul viszont a 2018-as forgalmat veszik, és 2019 lezárultával elszámolják a különbözetet. A befizetés háromhavonta történik, tehát 2019 elején már meg kell történnie az első tranzakciónak. Nagy-Bege Zoltán elmondta, azok a cégek, amelyek tevékenységi területe nem csak az energia-előállításra, -forgalmazásra stb. terjed ki, azok esetében a 2 százalékot kimondottan arra a forgalomra vetik ki, amelyet engedélyezett az ANRE.

Ki marad ezen után a piacon?

„Nem titkolom, hogy a hatósságnál már iktattunk olyan kérést, amely az engedélyek visszahívására és a romániai piacról való visszavonulásra vonatkozik” – mondta a szakhatóság alelnöke. Hozzátette, a kormányrendelet legnagyobb vesztesei a nagybani- és a végső forgalmazók. „Ők vannak a lánc végén, a 2 százalék is leginkább őket sújtja, ráadásul a villamos-energia felvásárlási és értékesítési árának kontrollja sincs teljes mértékben a kezükben” – mutatott rá.

Meglátása szerint az energiapiacnak rengeteg szereplője van, maradnak lehetőségek. Hozzátette, azt sem kell szem előtt veszíteni, hogy azok a termelők, kik földgázból állítják elő az elektromos energiát, és a piaci áron értékesítik, előnyt tudnak kovácsolni a sürgősségi kormányrendelet előírásaiból.

Minden borulhat?

Az energiaár szabályozása szembemegy a szabadpiaci verseny uniós elvével. Nagy-Bege Zoltán rámutatott: az utóbbi időben több európai állam, például Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország is visszatért a szabályozott árakhoz, de csak a lakossági fogyasztók esetében. „Nem mi vagyunk az egyetlenek, bár jólehet, mienk a legdrasztikusabb intézkedés” – jegyezte meg az ANRE alelnöke.

Az árak alacsonyan tartása Romániában azért indokolt Nagy-Bege szerint, mert nálunk a lakosság fizetőképessége, vásárlóereje jóval gyengébb az európai átlaghoz képest.  „Mindenképpen elemezni fogja az Európai Bizottság, hogy a rendelet megszegi-e az uniós szabályzatokat vagy sem. De egyik napról a másikra biztosan nem lesz döntés, és semmilyen intézkedés nem várható rövid időn belül. Hogy elképzelhető, hogy az elemzés után el kell törölni az intézkedéseket? Persze, ez mindenképp benne van, és akár teljes vagy részleges eltörlésről is beszélhetünk”.