A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér építése kapcsán létrejött önkormányzati összefogás bizonyítéka annak, hogy szemléletváltás történt a regionális fejlesztések politikájában, mutatott rá az épülő repülőtérnél tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke szerint „véget ért a száz év magány, amikor minden polgármester a maga érdekeit nézte”, idén ugyanis a háromszékiek kérésére az RMDSZ elérte, hogy a kormány 23 millió lejjel támogatja a vidombáki reptér építését.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint idén sikerült lebontani azt a mítoszt, hogy a kormány nem fogja finanszírozni ezt a projektet, hiszen precedenst teremtettek azzal, hogy az RMDSZ koncentráltan támogatta a brassói reptér építésének finanszírozását. A sepsiszentgyörgyi elöljáró bízik benne, hogy erre a célra további kormánytámogatást sikerül szerezni idén a költségvetés kiegészítéskor majd a jövő évi büdzséből is. Hozzátette: a sepsiszentgyörgyiek számára jelenleg 3 órányi utazásra van a legközelebbi reptér, miközben a majdani vidombáki repülőtér legtöbb 35 percre fekszik a háromszéki megyeszékhelytől, így időt és pénzt spórol a lakosság, illetve az ide érkező turisták és üzletemberek.

Adrian Veştea Brassó megyei tanácselnök rámutatott, hogy jó úton van a vidombáki reptér építése, a tervezett 2020-as megnyitást már csak a bürokrácia, illetve a finanszírozás késlekedése fékezheti. Az előtanulmányok szerint 354 millió lejre van szükség a befejezéshez, ennek jelentős részét a Brassó megyei tanács által felvett hitelből fedezik, ezt egészíti ki az RMDSZ által a kormánytól idén kilobbizott 23 millió lej, illetve bíznak abban, hogy a fennmaradó 100 millió lejes különbséget a jövő évi költségvetésből meg tudják szerezni.

George Scripcaru, Brassó polgármestere is arra mutatott rá, hogy az ország más térségeiben is hasonló regionális összefogások jönnek létre. Brassó, Kovászna és Hargita megyék összefogása a vidombáki repülőtér építése kapcsán azért hasznos mert ennek a létesítménynek erős hatása lesz a közösségek fejlődésére. Hozzátette, félre kell tenni a politikai összetevőjét a projektnek, mert eddig a politizálás akadályozta a létesítmény megvalósulását. A brassói elöljáró szerint a mostani összefogás jó példáját ki kell terjeszteni más területekre is, ezért felleltározzák, hogy hol vannak problémák és közösen keresnek megoldásokat.

A legkorszerűbb berendezések irányítják majd a brassói repteret

A vidombáki repülőtér építésének felügyeletével megbízott szakember, Alexandru Anghel a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy Romániában a 70’-es években építették a legutóbbi repteret, azóta megváltozott a technológia és a légikikötők működésének koncepciója is. „A brassói a jövő repülőtere lesz”, mondta Alexandru Anghel.

Jakab Barna vidombáki repülőtér építését koordináló csapat háromszéki szakembere szerint két, Romániában új, de Európában már használatos megoldást is bevezetnek: egyrészt a repülőtér működtetését magánvállalkozásnak adják koncesszióba, így hatékonyabb lesz a menedzsmentje, mintha a tulajdonos Brassó megyei tanács foglalkozna a működtetéssel. Másrészt az országban először használják a „virtuális irányítótornyot”. Ez egy korszerű kamera és monitor rendszer, amely panoráma képen, a virtuális valóság eszközeit használva mutatja az érkező és várható repülőket, illetve a repülőtéren lévő járműveket, személyeket, a környéken lévő állatokat. A szakember magyarázata szerint ez a rendszer biztonságosabb és olcsóbb, mint a klasszikus irányítótorony.

Jakab Barna elmondta, hogy a tervezett 11.600 négyzetméteres utasterminál szebb, tágasabb és korszerűbb lesz, mint a meglévő hazai reptereké, emellett olyannak tervezik, hogy később a forgalom növekedésével bővíthető is legyen. A terminálon kereskedelmi felületek sokaságát lehet majd berendezni, mivel egy repülőtér bevételeinek 40 százalékát az üzletektől származó jövedelem jelenti.

Komoly megtakarítások

A szakember rámutatott, hogy az lesz a vidombáki repülőtér hozadéka Brassó, Kovászna és Hargita megyék lakossága, illetve az ide érkező turisták és üzletemberek számára, hogy időt és pénzt spórolnak. Magyarázata szerint 5 meglévő repülőteret használ jelenleg ez a három megye lakossága, illetve az ide érkező vendégek, csakhogy ezek átlag 3 órányi autós utazásra vannak a térségtől. A brassói repülőtér beindulásával átlag egy órára rövidül a reptérig való utazás ideje. Hozzátette: számításaik szerint működésének nyolcadik évében éri majd el az évi egymilliós utasforgalmat. Ezzel számolva az utasok évente 140 évnyi autós utazást spórolhatnak meg időben, illetve 5,6 millió eurónyi üzemanyag költséget takarítanak majd meg.