Erdély-szerte fejlődőben van a várturizmus, tavaly Vajdahunyadon, Nagyváradon, Déván és Kőhalmon is rekordszámú látogató fordult meg.

Drakula legendája, úgy tűnik, továbbra is az első számú hazai idegenforgalmi brand, legalábbis erre utal, hogy tavaly a turisták körében a törcsvári volt a legnépszerűbb erdélyi vár. A Nagy Lajos király által építtetett erődítményt 1 millióan keresték fel, 1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A jelenleg a Habsburg család tulajdonában levő várkastély tekintélyes jövedelmet termelt. Egy teljesárú jegy 40 lejbe kerül, s ha 25 lejes átlagárral számolunk, mivel az egyetemisták, a diákok és a nyugdíjasok kedvezményben részesülnek, a tavalyi bevétel akkor is 25 millió lejt, több mint 5 millió eurót tesz ki.

A második leglátogatottabb erődítmény a barcarozsnyói volt. Első látásra ez talán meglepő, ám tulajdonképpen logikus eredmény, figyelembe véve, hogy közel van a törcsvári várkastélyhoz, ahonnan sokan átruccannak. A rozsnyói szászok által emelt parasztvárba 450 ezren váltottak tavaly belépőt. A harmadik helyre a talán leglátványosabb erdélyi vár, a vajdahunyadi került. A festői erősséget, melynek építtetését Hunyadi János kezdte el, körülbelül 350 ezren keresték fel 2018-ban. Ez önmagában is szép szám, az előző évihez viszonyítva azonban még inkább az, a látogatók száma ugyanis több mint 15 százalékkal nőtt.

A nagyváradi vár szabadon látogatható, ezért az ott megforduló turisták számáról nincs pontos adat. A városba érkező turisták száma 260 ezer körül volt, ezek jelentős része minden bizonnyal felkereste az egyik fő idegenforgalmi látványosságnak számító, uniós pénzből igényesen felújított várat.

Gyulafehérváron szintén szabad a bejárás a várba, ráadásul a tavalyi centenáriumi megaünnepségekre résztvevőinek a száma nagyban torzítaná a realis képet. A helyi idegenforgalmi illetékesek szerint a december 1-i látogatóinvázió nélkül 130 ezer körül volt a várra kíváncsi turisták száma. Nagyjából ugyanennyien fordultak meg a Déva fölé magasodó egykori sasfészekben. A Dávid Ferenc börtönéül szolgáló erődöt tavaly augusztusban rekordszámú, 30 ezer turista kereste fel.

Ennél valamivel többen, 157 ezren váltottak jegyet tavaly a fogarasi várba. Ennek a népszerűsége szintén rohamosan nő, a látogatók száma tavaly 25 százalékkal haladta meg a 2017-es szintet. Szépen fejlődik az idegenforgalom Kőhalmon is, melynek középkori eredetű parasztvárát uniós finanszírozás mentette meg a pusztulástól. A 2013-ban befejezett felújítás óta a látogatók száma folyamatosan nő, tavaly első ízben haladta meg a 100 ezer főt. A csíkszeredai Mikó várra 35 ezren voltak kíváncsiak, azonban a tavalyi kifejezetten gyenge évnek számít, mivel a várban székelő Székely Nemzeti Múzeumban nem volt egész Erdélyben visszhangot kiváltó, nagy kiállítás. A jó években 60-70 ezer látogató fordul meg a várban.

Erdélyben Aradnak van még olyan vára, mely tömegturisztikai objektummá válhatna, ez azonban egyelőre a jövő zenéje. A Közép-Kelet Európában ritka, Vauban stílusú erődítmény tulajdonjogát a Védelmi Minisztérium már átengedte az önkormányzatnak, de az ott állomásozó alakulat kiköltözése még várat magára, s a felújítás, ha meg is lesz rá a pénzügyi fedezet, hosszú évekbe telik majd.

A Kárpátokon túli objektumok közül Ștefan cel Mare szucsávai vára volt messze a legnépszerűbb, melyet közel 200 ezer turista keresett fel.