Románia egyik legfontosabb turisztikai régiójában, Brassó környékén az uniós alapok jelentik a fejlesztés gerincét, ezáltal pedig a megyei önkormányzat költségvetéséből is több mindenre jut pénz – mondta a Maszolnak Tóásó Imelda. A Brassó Megyei Tanács alelnökét arról is kérdeztük, boldogulnak-e az önkormányzatok a forráslehívással, illetve mi az oka annak, hogy a Kovászna és Hargita megye által is nagyon várt brassói nemzetközi reptér megvalósítása ennyire lassan halad.

Az uniós alapok fontosságáról leginkább a csatlakozás előtt, illetve az utána következő néhány évben lehetett hallani. Mennyire vált a Brassó Megyei Tanács tevékenységében természetes gyakorlattá mára ezeknek a forrásoknak a lehívása, és milyen fontos beruházások valósultak meg ezekből?

Mára már mindennapi tevékenységünk része az, hogy pályázunk. Látjuk ugyanis azt, hogy az uniós források nagymértékben kiegészíthetik az egyéb forrásainkat. A megye költségvetését éppen a legutóbbi tanácsülésen fogadtuk el: idén a megyei önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények összesen 1,3 milliárd lejből gazdálkodnak, ebből pedig a tanács rendelkezésére 584 millió lej áll. A bevételek kevesebb, mint két harmadát teszik ki tehát az állami költségvetési törvény alapján leosztott összegek, a különbözetet pedig uniós alapokból, illetve a tavalyi költsegvetési többletből finanszírozzuk. Jelenleg tíznél több uniós pályázatunkat hagyták jóvá, vagy éppen jóváhagyás előtt állnak, ezek összértéke pedig meghaladja a 400 millió lejt, amiből csak a 2019-ben lehívható összeg meghaladja a 110 milliót. Mivel a kormánytól kevéssel több, mint 300 millió lej áll a megyei önkormányzat rendelkezésére, így azt gondolom, hogy igen jelentős az az összeg, amit uniós pályázatokból lehívhatunk. A megyei önkormányzat szintjén is látjuk tehát ennek fontosságát, az elmúlt években egyre több pályázatot írtunk, amelynek nagy hányada immár a lebonyolítás folyamatában van.

Két területen fut nagyon sok uniós projekt: az egyik az úthálózatra vonatkozik, és ezalatt a megyei utak teljes felújítását kell érteni, a másik terület pedig az egészségügy, a Brassói Megyei Tanácsnak alárendelt kórházak korszerűsítésére pályáztunk. Ez utóbbi esetben vannak olyan projektek, amelyek az épületfelújítást célozták meg, mások viszont kórházi berendezések és orvosi felszerelések vásárlására, az eszköztár korszerűsítésére vonatkoznak. Ezek mind fontos beruházások, amelyekre csupán a saját költségvetési alapjaink nem lettek volna elegendőek.

Ráadásul azáltal, hogy a nagyobb fejlesztésekre sikerült uniós alapokat lehívnunk, sikeres pályázatokat írnunk, jelentős forrásokat különíthettünk el a saját költségvetésünkből olyan civil szervezetek támogatására, amelyek kulturális vagy sporttevékenységet folytatnak, de az egyházak is pályázhatnak templomjavítási munkálatok finanszírozására. A legutóbbi tanácsülésen öt ilyen jellegű pályázati kiírást hagytunk jóvá, amelynek lehívható keretösszege 3,5 millió lej.

Hogyan boldogulnak a helyi önkormányzatok az uniós alapok lehívásával? Mit jeleztek olyan áthidalhatatlan gondként, amely miatt esetenként alapoktól is eleshetnek?

Nagyon sok kisebb önkormányzat arra panaszkodik, hogy nincs kellően képesített személyzete a pályázatok megírásához. Viszont ilyen szempontból némi segítséget nyújt nekik a megyei tanács kezdeményezésére létrehozott Brassó Megyei Fenntartható Fejlesztési Ügynökség, amelynek alkalmazottjai pont azzal foglalkoznak, hogy segítnek nekik pályázni.

Egy másik probléma, ami szintén gyakori, és ami nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem maga a megyei tanács esetében is érvényes: hogy a megvalósíthatósági tanulmányokat gyakorta nem készíttetjük el jó előre, hanem megvárjuk, amíg kiírják a pályázatokat. Meg kell tudnunk, hogy pontosan mi az, ami finanszírozható, előre kell látnunk, hogy meglesz-e az anyagi háttér a projekt megvalósításhoz. Csupán ezután írjuk ki a versenytárgyalást a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. És itt jön a másik buktató, amit a közbeszerzésekkor érzékelünk, hiszen sok esetben nagyon elhúzódnak ezek az eljárások, és ha netán még óvás is érkezik, akkor a bíróságoktól függünk. Ezek a folyamatok oda is elvezethetnek, hogy kifutunk a pályázati határidőből, és ezáltal el is eshetünk különböző uniós forrásoktól.

Ezek mellett tapasztalatomból azt is el tudom mondani, hogy mind a helyi önkormányzatoknak, mind pedig a megyei tanács fontos és állandó problémája a törvények kiszámíthatatlansága. Nagyon sokszor lépnek érvénybe olyan törvénymódosítások, amelyek befolyást gyakorolhatnak a teljes projekt lebonyolítására, menetére. Hogy csak egy példát említsek: a tavalyi év végén elfogadott a kormány egy sürgősségi rendelet, amely az építkezési szektorbeli jövedelmek növelésére irányult. Ennek következtében nagyon sok munkálat megvalósítására vonatkozó szerződést kellett módosítanunk, hiszen a cégek nem fértek volna bele abba az anyagi keretbe, amelyekre már leszerződtünk velük. A szerződések módosításának elhúzódó folyamatából pedig újabb problémák adódtak.

Korábban a Brassó Megyei Fenntartható Fejlesztési Ügynökséget vezette, így alapos ismeretei lehetnek arról, hogy az elmúlt időszakban a különböző közösségi beruházások terén hogyan alakult az arány a központi költségvetési alapok, illetve az uniós támogatások között. Mit mondana erről?

Fontos hazai kormányzati alapok is rendelkezésünkre állnak a közösségi fejlesztésekre, gondolok itt első sorban az Országos Helyi Fejlesztési Programra (PNDL), amelynek keretében nagyon sok infrastrukturális beruházást sikerült megvalósítani, vagy éppen most van kivitelezési folyamatban. Éppen most indult egy olyan beruházás, amely egy kis magyar közösséget is érint Brassó megyében, nevezetesen a halmágyi híd újjáépítése, hiszen évek óta szinte járhatatlan, ráadásul a tavalyi árvíz is komolyan megrongálta. Két hete adtuk ki erre a munkakezdési parancsot, a munkagépek azóta a helyszínen vannak, így kétség már nem férhet már ahhoz, hogy ez a beruházás is megvalósul.

Mindazonáltal úgy látom, hogy az uniós alapok nagyobb mértékben, nagyobb összegekkel járulnak hozzá például az infrastruktúra fejlesztéséhez, és itt kiemelten a Regionális Operatív Program (POR) keretében hívtak le igen jelentős összegeket az önkormányzataink, de a megyei tanács legtöbb sikeres pályázata is ebből a keretből való. Két olyan korszerűsítésre vonatkozó pályázatunk van a lebonyolítás folyamatában, amely a magyarlakta településeinket közvetlenül érinti: a 131-es, Brassót Kovászna megyével összekötő út, amely érinti Apácát, Ürmöst és Ágostonfalvát, valamint a 112C megyei út, amely Höltövényen és Barcaújfalun halad át.  Aztán meg vannak előkészületben olyan pályázataink is, amelyek a nagy infrastrukturális beruházások program keretében valósulnának majd meg.

Több megye – köztük Hargita és Kovászna – fejlődését érintő projekt a brassói nemzetközi reptér, amelynek munkálatai igen lassan haladnak. Hol tartanak most a beruházás megvalósításában és milyen forrásokból gazdálkodnak?

A reptér projektjét korábbi mandátumok idején kezdték el, és egy részét ki is vitelezték: a fel- és leszállópálya megépült már 2012-ben. Utána viszont hiányzott a politikai összefogás a teljes projekt megvalósításához. Ebben a mandátumban úgy tűnik, hogy mindenki megértette azt, hogy ennek a reptérnek meg kell épülnie ahhoz, hogy Brassó egész térsége, régiója – gondolok itt Kovászna és Hargita megyére is – fejlődjön, magyarán: szükség van erre a reptérre. Itt egy nagyon komplex programról beszélünk, hiszen nemcsak az épületegyüttes megépítése a cél. Ahhoz, hogy egy nemzetközi reptér működőképes legyen több rendbéli engedélyeztetés szükséges. Ebben az egyik hátrányunk egyértelműen az volt, hogy az utóbbi ötven évben Románia területén egyetlen repülőtér sem épült nulláról. Tehát végig kell haladnunk a teljes folyamaton a megépítéstől a különböző engedélyek megszerzéséig.

Ehhez sikerült egy jó nevű szakemberekből álló csapatot összeállítani, amelynek megvan a kellő tapasztalata ezen a téren. A csapatvezető egykor a iași-i reptér igazgatója volt, akit egy repüléstechnikában jártas szakértői csapat munkája segíti. Most ott tartunk, hogy miután az elmúlt években megépült a gördülőpálya és a reptér parkoló része, elindult további kilenc objektumnak a megépítése. Ezek év végéig nagyjából el is készülnek, és kiírtuk a közbeszerzést az utasterminál megépítésére, ami egy 11 ezer négyzetméteres összterületen valósul majd meg, és háromszintes lesz. Úgy gondoljuk, hogy ennek az épületnek mindenekelőtt hatékonynak kell lennie, így már egyeztettünk mindazokkal az intézményekkel, amelyek képviselői ott fognak működni – a határőrségtől a vámhivatalig –, tettük ezt azért, hogy a jóváhagyásokat mielőbb megkaphassuk, az épület megfeleljen az előírásoknak.

Összességében tehát azt mondhatom, hogy van egy konkrét ütemtervünk, amelyet mostanáig sikerült tartanunk, és ha különösebb akadályokba nem ütközünk, akkor 2020 végére az épületek már készen állnak, 2021 tavaszára pedig az engedélyek beszerzése is megtörténik, ami által egészében működőképes lesz a reptér.

Ami a forrásokat illeti: Brassó megye önerőből valósította meg a reptér eddigi beruházásait. 2019 az első olyan év, amikor a kormány is támogatja ezeket 23 millió lejjel, és ez főként a Kovászna megyei RMDSZ-es kollégák hathatós közbenjárásának köszönhető. Elsőként nekik sikerült átvinniük egy 10 millió lejes támogatási kérést ennek a régiós beruházásnak a megvalósítására, a lobbihoz utólag a Brassó megyei képviselők is csatlakoztak, így kerekedett fel az összeg arra a bizonyos 23 millióra.

Nyilván megvizsgáltuk azt is, hogy uniós forrásokból tudjuk-e fedezni ezeket a költségeket, és azt mondhatom, hogy jelenleg ezeket az alapokat csupán működő repterek korszerűsítésére lehet lehívni. Azonban van ígéretünk arra, hogy amennyiben a közbeszerzések és a beruházás maga is megfelel az uniós előírásoknak, az EU ezeket megfinanszírozza utólag. A repüléstechnikai felszerelést például száz százalékban finanszírozza az Unió, ugyanakkor le lehet hívni összeget épület-kivitelezésére, ami tudomásom szerint 75 százalékos utólagos támogatást jelent. És itt azt bizton elmondhatom, hogy mindeddig a közbeszerzési és kivitelezési folyamatok is megfelelnek az uniós előírásoknak, így ezeket az összegeket utólag visszakaphatjuk.

Brassó talán legfontosabb húzóágazata a turizmus. Rengeteg külföldi turista látogatja a várost, de a megyét is. Merítenek-e az ilyen irányú fejlesztésekben az európai példákból, hasonló potenciállal rendelkező külföldi turisztikai térségek tapasztalatából?

Turisztika terén Brassó megye elég sok egyezményt kötött, többek között része a Kárpátok egyezménynek is, amelynek minden olyan ország tagja, amelyen a Kárpátok hegylánca végigvonul. Románia legaktívabb központja Brassóban működik, ennek a hálózatnak pedig pontosan az a lényege, hogy egymástól tanulva népszerűsítsük a turisztikai térségeinket.

És ez eredményt is hoz, ugyanis Brassó megyében a múlt évben a turisták száma meghaladta a másfél milliót. Erre mindenképp alapozni lehet, és ehhez kell hozzáigazítanunk a többi beruházást is.

Ilyen tekintetben is a nemzetközi reptér megépítése nagyon fontos, hiszen ezzel a célunk nemcsak az, hogy a brassóiak eljuthassanak a világ különböző pontjaira, hanem az is, hogy minket is könnyebben megközelítsenek, a látogatók könnyűszerrel eljussanak Brassó térségébe.