Egyre több ásványvizet iszunk, pedig a boltokban kapható termékek egy része kétes minőségű. A jelenlegi 70 literes, egy főre eső éves fogyasztás 2022-re 100 literre nőhet.

„Dehogy csapvizet, természetesen ásványvizet kérek” – válaszolta úgy elborzadva, mintha büröklevet akarnának vele itatni, egy kolozsvári borozó vendége, a bárosnak arra a kérdésére, hogy csapvizet kér-e. A jelenetnek néhány hete voltam szemtanúja, s egyáltalán nem lepett meg, hiszen családtagjaim, akik a kommunizmus idején, évtizedeken át csapvízen éltek, s hébe-hóba ittak csak szódavizet, ásványvizet pedig még ritkábban, napjainkban úgy ódzkodnak előbbitől, mint ördög a tömjénfüsttől.

Bár Románia, azon belül Erdély, jelentős ásványvíztartalékkal rendelkezik, a rendszerváltáskor a hazai fogyasztás minimális volt. A meredek emelkedés azt követően kezdődött, hogy a palackozók agresszív kampányok keretében kezdték sulykolni a fogyasztókba, hogy termékeik egészségesebbek, mint ami a csapból folyik. Azt, hogy ez távolról sincs így, azóta egy sor független tanulmány kimutatta, többek között az, melyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatói végeztek néhány évvel ezelőtt, összehasonlítva 30 idehaza kapható ásványvizet, a kolozsvári és a zilahi csapvizet, valamint néhány erdélyi forrás vizét.

A kutatás következtetése az volt, hogy míg a két erdélyi megyeszékhelyen az ivóvíz megfelel a minőségi előírásoknak, az ásványvizek egy részéről ez nem mondható el, egy sor népszerű termék kálcium-, nátrium-, illetve magnéziumtartalma magasabb volt a megengedettnél, illetve a pH értékük sem volt megfelelő.

Tavaly a Libertatea napilap felkérésére a bukaresti szakhatóság 19, széles körben forgalmazott ásványvizet tesztelt a bennük található mikroorganizmusok számát vizsgálva. Az eredmény lesújtó volt, ugyanis csak 8 termék felelt meg teljes mértékben a minőségi követelményeknek. A jól vizsgázó ásványvizek között volt a Borszék, a Hargita Gyöngye, a Dorna és a Bucovina. A tesztelés eredménye még csak meglepőnek sem nevezhető, mivel időről-időre a sajtó tudósít róla, hogy áruházláncok kénytelenek ideiglenesen kivonni ásványvizeket a forgalomból, azok ugyanis emberi fogyasztásra alkalmatlanok.

Romániában jelenleg 70 liter körül van az egy főre eső éves ásványvízfogyasztás, ami lényegesen elmarad a 100 litert meghaladó EU-s átlagtól. A legnagyobb fogyasztók az olaszok, 188 literrel, míg a gazdag északi népek alig isznak palackozott vizet: a svédeknél 10, a finneknél 14, a dánoknál 21, a hollandoknál 25 liter a fogyasztás. Az anyaországi magyarok átlaga évi 126 liter.

Csapvíz a palackban

Az Euromonitor piackutató cég becslései szerint 2022 végére a hazai átlagfogyasztás megközelíti majd a 100 litert. Természetesen ez sokmillió euróba fog fájni a palackozóknak, amit reklámra költenek majd, de megtérül, hiszen már most évi 2,5 milliárd lejt költünk palackozott vízre. Ennek literje, a márkától függően, 1-2 lej között van, míg a csapvíz literje jellemzően a 0,002 és 0,004 lej közti sávban mozog. Ez azt jelenti, hogy a palackozott víz kb. 500-szor drágább a csapvíznél.

Jelenleg a Borszék, az Aqua Carpatica, a Dorna és a Bucovina a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező ásványvizek. Rövidesen egy újabb nehézsúlyú versenytárs jelenik meg, a Pepsi ugyanis Romániában is piacra dobja Aquafina nevű, világszerte forgalmazott termékét, mely tisztított csapvíz. Ebben egyébként semmi rendkívüli nincs, a Natural Resources Defence Council környezetvédő civil szervezet 1999-es nemzetközi tanulmánya megállapította, hogy a palackozott vizek 25 százaléka csapvíz. A tanulmány másik konklúziója: nem bizonyítható, hogy általánosságban a palackozott vizek tisztábbak volnának, mint a csapvíz.