Jelentősen megemelné a minimálbérét egy törvénytervezet azoknak a diplomás munkavállalóknak, akik a szakmájukban dolgoznak. A vállalkozók javasolják, a döntéshozók és a kormány előbb teremtsenek stabilitást és kiszámíthatóságot a gazdasági szférában, majd ezt követően álljanak elő a minimálbéremeléssel. Csép Andrea képviselőt, a tervezet egyik aláíróját kérdeztük.

A szenátusban iktatott törvénytervezet az iskolai végzettséghez kötné a minimálbér nagyságát. Jelenleg a minimálbér adózás előtti összege 2080 lej, "kézben" pedig 1263 lej. A tervezet szerint ezt az összeget a szakképzetlen munkások kapnák, a szakképzett munkások már a minimálbér 1,2-szeresét keresnék meg havonta. Ez nettó 1494 lejt jelentene. Szintén minimum ekkora összeg járna az elméleti líceumot, illetve a szakközépiskolát végzetteknek.

A posztlíceumok és a szakmát biztosító líceumok végzettjei esetében a minimálbért már 1,25-szor szorzóval számolnák ki, ami adózás után 1552 lej jelent. A posztliceális szakmunkásképzőt sikeresen letevő munkavállalóknál az 1,3-as (1609 lej) szorzót alkalmaznák.

2004 előtt lehetőség volt arra, hogy 3 éves felsőfokú képzésben vegyen részt valaki az akkor még érvényes 4, 5, illetve 6 éves egyetemi alapképzéshez képest. A 3 éves képzés után a törvénytervezet 1,5-ös szorzót alkalmaz, ami 1840 lejt jelent kézbe.

Az egyetemi alapképzést sikeresen elvégző munkavállalók már 2677 lejt kapnának, aki mesterképzőt is végzett, 3042 lejt kapna minimálbérként, a doktori után 3407 lej lenne a legkisebb fizetés, ha a jelenlegi minimálbérrel számolunk.

A kormány egy 2018-as sürgősségi kormányrendelettel a felsőfokú diplomások esetében differenciálttá tette a minimálbért, és bruttó 2350 lejre emelte. Ez az összeg adózás után 1413 lejt jelent. A szenátusba benyújtott, fent taglalt törvénytervezet nem tesz említést erről a differenciálásról, így nem világos, hogy a felsőfokú diplomásoknál melyik minimálbért kell figyelembe venni. Mi a bruttó 2080 lejessel számoltunk.

Csép Andrea: „vannak fenntartásaim”

Megkeresésünkre Csép Andrea képviselő, az alsóház munkaügyi bizottságának titkára elmondta, támogatja a kezdeményezést, ám vannak fenntartásai a tervezettel szemben. Az egyik legfontosabb az, hogy a javaslat nem köti szakmai tapasztalathoz a minimálbér megemelését. A képviselő szerint legalább 3, minimum 1 éves tapasztalattal kellene bebizonyítania a fiatal munkavállalónak, hogy megállja a helyét a szakmájában. Ezzel elejét lehetne venni, hogy az úgynevezett diplomagyárakban végzett fiatalok rögtön emelt minimálbérrel kezdjék a karrierjüket. A képviselő elmondta, a tervezet ezután kerül a szenátus szakbizottságai elé, ahol alkalom lesz arra, hogy letisztázzák a javaslat nem világos részeit, hogy módosításokat eszközöljenek. A döntő ház a képviselőház. 

A képviselő elmondta, azért támogatja a javaslatot, mert hatalmas a képzett munkaerőkivándolás, ijesztőek az erre vonatkozó adatok. "Az elmúlt tíz évben körülbelül 3,4 millió ember hagyta el az országot munkahelykeresés céljából. Még ijesztőbbek a számok, ha azt vesszük, hogy 5 román állampolgárból 1 külföldön tartózkodik legkevesebb 1 évet, és ezek körül a legtöbb 25 és 40 év közötti személy" - mondta Csép. Hozzátette, gátat kellene szabni az agyelszívásnak, rá kell venni a magánszférát, hogy emelje meg a béreket.

Meg kell állítani az agyelszívást

A képviselő elmondta, vannak jó kezdeményezések a munkaerő itthon tartására. Példaként említette, hogy az építőiparban bruttó 3000 lejre emelte a kormány a béreket, és adómentessé tette egy részét. Csép Andrea szerint felmérések bizonyítják, hogy a külföldön dolgozó építőipari munkások tíz százaléka hajlandóságot mutat a megemelt fizetés miatt az itthoni munkavállalásra. Az IT-szektorban dolgozók adómentességét is pozitív lépésként említette.

Hozzátette, a jelenlegi minimálbér túl kevés a decens megélhetéshez, a tervezhető jövőhöz, több mint egymillió munkaadó mégis ekkora béreket biztosít. A Ziarul Financiar év eleji összesítője szerint Hargita megyében minden harmadik alkalmazott minimálbéres szerződéssel dolgozik. A fejlett megyéket leszámítva ez az arány szinte mindenhol érvényes. „Azt érzékelem, és ezért haragudni fognak rám a vállalkozók, hogy sok esetben számukra nem a munkaerő, az alkalmazott az első számú prioritás, hanem a profit. Ezért erőltetett módon, a kötelező minimálbéremeléssel kell mentalitásváltásra kényszeríteni őket” - mondta Csép Andrea.

Előbb legyen stabilitás!

A hazai vállalkozók szerint hogy jogalapja legyen a minimálbéremelésnek, előbb a törvényhozóknak és a kormánynak kellene mentalitást váltaniuk. Az Arta Tradiției nevű, különleges pólógyártásra szakosodott cég egyik alapítója, Mariana Solonari a Ziarul Financiarnak úgy nyilatkozott, a döntéshozók a közvélekedéssel egyetemben úgy hiszik, hogy a vállalkozók dúskálnak a pénzben, és az a kötelességük, hogy minél többet fizessenek.

„Nagyon nehéz ezzel a felfogással felvenni a harcot, pedig ez a hozzáállás nagy akadályt jelent főleg a kis- és közepes vállalkozóknak ” - jegyezte meg. Szerinte nagy segítséget jelentene, ha az induló vállalkozások esetében a frissen alkalmazott munkavállalók mentesülnének legalább egy rövid időre az adóterhek alól.

A virágpiacon tevékenykedő Vitria cég képviselője, Emilia Lungu elmondta, a hatalmas bürokrácia nemcsak költséges, hanem nagyon megnehezíti az ügyintézést. A tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot a folyamatos, egyik napról a másikra meghozott törvénymódosítások egyszerűen keresztülhúzzák - figyelmeztetett.

A Maszolnak korábban Debreczeni László adószakértő elmondta, Romániában havonta bevezetnek legalább egy adómódosítást. Rámutatott: a hazai adótörvénykönyvet három és fél éve fogadták el, azóta 40 alkalommal módosították, ebből 15 alkalommal az elmúlt egy évben. Az adószakértő szerint döbbenetes a romániai rendszer kiszámíthatatlansága. A sürgősségi kormányrendeletekkel és egyéb jogszabályokkal történő módosítások annak ellenére történnek, hogy az előreláthatóság elve alapján adózási év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani, a módosításnak legkevesebb hat hónappal az életbe lépése előtt meg kellene jelennie a Hivatalos Közlönyben.

Arra a kérdésre, hogy nem-e kellene először stabil, kiszámítható gazdasági környezetet teremteni a vállalkozók számára, mielőtt minimálbért emelünk, Csép elmondta, a fizetésnöveléseknek mindenképp ki kell egészülniük olyan kezdeményezésekkel, amelyek hosszú távú befektetésekre ösztönzik a vállalkozókat.