Gazdaság

  • Brüsszel alig változtatott a 2013-as büdzséjavaslatán

    Az Európai Bizottság hétfőn csaknem változatlan tartalommal terjesztette elő a jövő évi uniós költségvetésre vonatkozó, újnak mondott javaslatát, miután korábban kudarcot vallott a tagállami kormányokat képviselő, valamelyest szűkmarkúbb tanács, illetve a bővebb kiadási kereteket szorgalmazó Európai Parlament (EP) közötti egyeztetés.
  • ING-elemzés: 4,75 lej lesz jövőre az euró árfolyama

    Románia gazdasága 2012-ben stagnálni fog, jövőre pedig elhanyagolható mértékű lesz a növekedés – írja a romániai ügyfeleinek készített elemzésében az ING. A bank szakemberei szerint 2013 végére az euró árfolyama eléri majd 4,75 lejt.
  • Három településen népszavazást tartanak a palagáz-kitermelésről

    Három dobrudzsai településen szerveznek népszavazást december 9-én, a parlamenti választásokkal egy időben a palagáz-kitermelésről.
  • Terv a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtésére

    A valódi gazdasági és monetáris unió (EMU) megteremtésére irányuló, hosszú távú tervét ismertetette az Európai Bizottság hét elején. A javaslat összesen 13 lépcsőben tervezi megvalósítani a tényleges és elmélyített EMU-t; ezek közül az első héthez a bizottság értékelése szerint nem szükséges az uniós szerződés módosítása, ezeket a következő másfél éven belül megvalósítaná a bizottság.  Elsődleges lépésként az Európai Szemeszter és a hatos csomag megvalósítását javasolja a bizottság, valamint azt, hogy minél előbb szülessen megállapodás az úgynevezett kettes csomagról, amely az eurózóna országai gazdaságpolitikáinak, költségvetéseinek nagyobb összehangolását tenné lehetővé. A következő másfél évben emellett a bizottság szerint létre kell hozni a bankszféra közös felügyeleti és szanálási mechanizmusát, és a testület gyors megállapodást sürget a következő hétéves pénzügyi időszak keretköltségvetéséről is.  A bizottság ezen túlmenően a tagállamok jelentősebb reformjainak összehangolását is javasolja, amelynek támogatására egy új, úgynevezett Konvergencia- és Versenyképességi Eszköz (Convergence and Competitiveness Instrument - CCI) létrehozását tervezi. A CCI-ből azoknak a strukturális reformoknak a támogatására lenne lehetőség, amelyek végrehajtásáról a tagállamok kétoldalú szerződésben állapodnak meg a bizottsággal. "Ez központi szerepet játszik majd az egyensúlytalanságok kiküszöbölésében" - vélekedett José Manuel Barroso a terv ismertetésekor. A brüsszeli testület emellett már rövid távon ösztönözné a befektetéseket és elérné, hogy az eurózónának közös külső képviselete legyen. A bizottság elnöke külön kiemelte a Nemzetközi Valutaalapot, ahol egységes képviselete lenne az euróövezetnek, amit az elnök azzal támasztott alá, hogy az eurózóna országai együttesen a szervezet legnagyobb befizetői. A középtávon, öt éven belül megvalósítandó célok között olyanok szerepelnek, mint az, hogy a CCI-re alapozva létre kell hozni az eurózóna tényleges fiskális kapacitását, és a tervezetben rövid távú eurókincstárjegyek kibocsátása is szerepel. De itt említi a bizottság a költségvetési és gazdaságpolitikák további összehangolását is. A brüsszeli testület kiemeli, hogy e célok eléréséhez már az uniós szerződés módosítása szükséges. Öt évnél hosszabb távon megvalósítandó, stratégiai célként a dokumentum a teljes fiskális és gazdasági unió, valamint a teljes bankunió megteremtését, távlati célként pedig a demokratikus elszámoltathatóság érdekében a politikai unió megvalósítását nevezi meg. "A mély és valódi EMU keretein belül a tagállamok minden jelentős gazdasági és fiskális döntése mélyebb koordináció és ellenőrzés tárgya lesz európai szinten" - szögezi le a bizottság által kiadott közlemény. A dokumentum arra is kitér, hogy az eurózóna tagországainak készen kell állniuk arra, hogy az unió egészénél gyorsabban és mélyebben integrálódjanak, miközben megőrzik az Európai Unió és az egységes piac integritását. Ennek érdekében a bizottság leszögezi, hogy minden olyan lépést, ahol ez lehetséges, úgy kell meghozni, hogy ahhoz adott esetben az eurót még nem használó országok is csatlakozhassanak.
  • Merkel: Berlin csak érdekből védi a görögöket

    Németország nem szolidaritásból, hanem érdekből támogatja a görög válság kezelését, mondta Angela Merkel a Bild am Sonntagban vasárnap megjelent interjújában. Ezt azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a görög mentőprogram a héten elfogadott újabb, 44 milliárd eurós támogatás révén a dél-európai ország adósságválságának kezdete óta először közvetlenül érezhető terhet jelent a német adófizetőknek.
  • Előzetes letartóztatásban az egyik aszfaltkirály

    A bukaresti törvényszék elrendelte vasárnap az aszfaltkirályként emlegetett Nelu Iordache üzletember előzetes letartóztatását, akit a Nagylak-Arad autópálya építésére szánt állami és uniós források egy részének elsikkasztásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
  • Összedőlhet az ország energetikai rendszere

    A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt veszélybe került Románia energetikai rendszere: a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát leállították, a szélerőművek egy része nem működik, a brazi-i hőerőmű pedig karbantartási munkálatok miatt nem üzemel – írja a HotNews.
  • Felvásárolja a Real romániai üzleteit az Auchan

    A Real hipermarket-hálózat 24 romániai üzletéből 20 a nagy rivális francia Auchan csoport tulajdonába került. A tranzakcióról hétfőn számolt be a Realt birtokló Metro Group, amely az aradi, az egyik konstancai, a biharpüspöki és a suceavai üzletét tartja meg.
  • Továbbra is az Ikea svéd tulajdonosa a leggazdagabb svájci

    Továbbra is egy svéd a leggazdagabb svájci, nevezetesen Ingvar Kamprad, az Ikea bútoróriás tulajdonosa. Nettó vagyonát 39 milliárd svájci frankra becsüli a Bilan című svájci magazin.
  • BRAT: a Libertatea és a Click uralja a lappiacot

    Két bulvárnapilapnak, a Clicknek és Libertateának volt a legnagyobb példányszáma 2012 harmadik évnegyedében – közölte legfrissebb jelentésében a BRAT.
  • A gazdasági fellendülés első jelei Görögországban?

    Andónisz Szamarász görög miniszterelnök kedd késő esti nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a több mint öt éve tartó recesszió után 2013 a fellendülés első jeleit bizonyítja majd, tényleges növekedés pedig 2014-re várható. A kormányfő reményei szerint az elhatározott adóreform csökkenteni fogja az alacsony jövedelműek terheit.
  • Mennyit költöttek idén a városiak Mikulásra?

    A romániai városlakók 77 százaléka vesz ajándékot Mikulásra, és átlagban 208 lejt fordít idén erre a célra – derül ki a Mednet szerdán közzétett felméréséből. Több mint a felük (52,4 százalék) édességgel kedveskedik családtagjainak, 30,5 játékokat, 28,5 százalék pedig ruházatot vásárol ezen a téli ünnepen.