Annak ellenére, hogy a márciusban új vezetőséget kapott, a tavalyinál is lényegesen gyengébb pénzügyi eredményre számítanak idén a vasúti személyszállításra szakosodott CFR Călători-nál. Az állami tulajdonban levő vállalat vezetőtanácsi elnöke Alexandrina Gătej – aki korábban az Unilever regionális igazgatója és Traian Băsescu tanácsadója volt – egy hónappal ezelőtt még arról nyilatkozottk a Mediafax hírügynökségnek, hogy idén 427,2 millió lej lesz a veszteség.

A maszol.ro múlt heti megkeresése nyomán Alina Predescu szóvivő arról tájékoztatott, hogy a cég várhatóan 478 millió lejes deficittel fogja zárni az évet. Az első összeg 44 százalékkal nagyobb a tavaly elkönyvelt 296 millió lejes veszteségnél, a frissebb prognózis pedig 60 százalékkal haladja meg azt. Könnyen megtörténhet, hogy a valós eredmény az előre jelzettnél gyengébb lesz, hiszen tavaly is így történt: a cégvezetés 2,32 milliárd lej bevétellel és 2,43 milliárd lej kiadással számolt, mely esetben a veszteség mindössze 110 millió lej lett volna.

A államvasutak személyszállítási részlege 2011-ben még nyereséges volt, 1,5 millió lej plusszal zárta az évet, ami kiemelkedő eredménynek számít, figyelembe véve, hogy 2007 és 2010 között 690 millió lejes veszteséget halmozott fel.

A potyautasok a vétkesek?

A veszteséges működés egyik oka a jegy nélkül utazók nagy száma, vélik a társaság vezetői. Becsléseik szerint a blattolók az utazóközönség 15-20 százalékát teszik ki, ami éves szinten 30-40 millió lejes bevétel kiesést okoz a vállalatnak. A másik ok az utasok számának folyamatos és drasztikus csökkenése. Néhány év leforgása alatt a CFR-rel utazók száma körülbelül 40 százalékkal esett vissza. 2007-ben a cég még 85 millió jegyet adott el, tavaly azonban már 50 milliónál is kevesebbet.

A CFR Călători illetékesei elismerik, sokan azért pártolnak el a vasúttól, mert a menetrend nem felel meg az utazóközönség igényeinek, jóval több rövid távon és sűrűbben közlekedő szerelvényre lenne szükség. A jelenlegi járműpark azonban nem teszi lehetővé a menetrend számottevő optimizálását, nyilatkozta nem sokkal leváltása előtt Ştefan Roşeanu vezérigazgató, ahhoz ugyanis a jelenlegi 120 motorvonat helyett mintegy 300 kellene, a vagonok számát pedig meg kellene duplázni, 2000 darabra.

Az árak nem versenyképesek

Az utaslétszám folyamatos csökkenéséhez azonban kétség kívül hozzájárul az is, hogy a CFR árai jóval borsosabbak a konkurenciáénál, legyen szó vasúti vagy közúti fuvarozókról. Nagyvárad és Kolozsvár között a CFR gyorsvonatán (interregio) 42,7 lejért lehet utazni másodosztályon, míg az Intercity 54 lejbe kerül. Ugyanazon két város között a Transferoviar Grup nevű vasúttársaság 19 lejért szállítja az utasokat.

Számos közúti fuvarozónak is vannak Kolozsvár és Nagyvárad között járatai, ezek jegyára 22 és 25 lej között változik. Alina Predescu szóvivő azzal indokolja a tetemes különbségeket, hogy „a CFR árai interregio besorolású vonatokra érvényesek, míg a konkurens cég személyvonatokat (reggio) üzemeltet az adott vonalon”. Elméletileg ez igaz is, hiszen akinek bőven van ideje, az zötykölődhet 4 óra 2 percet a CFR személyvonatán a két város között, s mindezt potom 19,50 lejért. A Transferoviar szerelvénye azonban ugyanazon a vasúti pályán 2 óra 59 perc alatt teszi meg ugyanazt a távot, míg a CFR egyik gyorsvonatának a menetideje 2 óra 46 perc, egy másiké pedig 2 óra 53.

A menetidő tekintetében tehát a CFR gyorsvonata egy szinten van a konkurencia személyvonatával, s azért, hogy maximum 13 perccel korábban érkezzen, az utasnak 124 százalékkal kell többet fizetnie, minden egyes megtakarított perc 1,8 lejbe kerül. Beszédes az a tény is, hogy a Transferoviar személyvonata Kolozsvár és Várad között 51,2 km/órás átlagsebességgel közlekedik, a CFR gyorsvonata ugyanazon az útvonalon 53 km/órával halad, míg a Kolozsvár és Bukarest közötti CFR intercity járat átlagban 54,5 km-t tesz meg egy óra leforgása alatt. Nincs tehát lényeges sebességbeli különbség a CFR intercity járata és a konkurencia személyvonata között.

Rosszul jön ki a CFR a közúti fuvarozókkal való összehasonlításból is. Kolozsvár és Bukarest között egy másodosztályú intercity jegy 113,60 lejbe kerül, a menetidő pedig 9 óra 7 perc. Ezzel szemben autóbusszal 8 óra alatt lehet elérni a fővárosba, akár 65 lejért.   

A hálózat elavult

Míg a közúti hálózat fejletlensége folyamatos témája a közbeszédnek, arról ritkán esik szó, hogy a vasúti hálózat elavult. Románia vasúti hálózata 17 ezer km hosszú, ám ebből csak 10 500 km van használatban. Az országban 300 olyan pályaszakasz van ahol annak nem megfelelő állapota miatt sebességkorlátozást kellett bevezetni.

Janis Vitins, a világ egyik legnagyobb vasúti szerelvényeket gyártó cége, a Bombardier marketing igazgatója korábban azt nyilatkozta, Romániában 15 éven át kellene folyamatosan fejleszteni a vasutat, hogy elérje az átlagos európai színvonalat. Idén a vasúthálózat karbantartására és fejlesztésére mintegy 250 millió lejt szán a Szállítási Minisztérium. Szakemberek véleménye szerint a szükséges összeg 2,4 milliárd lej lenne.     

Víz nincs, légkondi talán. Az elmúlt években a CFR személyszállító szerelvényein az utazási körülmények civilizáltabbá váltak, ám van még bőven tennivaló. Sok vonaton nincs még klímaberendezés, télen pedig egyes szerelvényeken fogvacogtató, másokon izzasztó a hőmérséklet. Alulírott utazott olyan intercity járaton Bukarest és Brassó között, amelyen a rekkenő hőségben a kalauz arra hivatkozva tagadta meg a klímaberendezés bekapcsolását, hogy másodosztályon az nem jár. A vállalat egyes költségcsökkentő intézkedései is megmosolyogtatóak. A közelmúltig az elsőosztályú hálókocsin utazók papírtörölközőt, nedves kéztörlőt, fogkefét és egyszeri használatra elegendő fogkrémet kaptak, valamint egy negyed literes szénsavmentes ásványvizet. Néhány hónappal ezelőtt a vizet megvonták az utasoktól, akik Nagyvárad és Bukarest között 232 lejt fizetnek a jegyért.