Bár fő profilja faipari tevékenység, néhány éve a turisztika terén is jelentős beruházásokat tudhat a magáénak az Erdély keleti határmezsgyéjén található gyimesfelsőloki vállalkozás, amelyet most bemutatunk. Az ország leghosszabb bobpályáját üzemeltető Ski Gyimes még annak tükrében is sikertörténet, hogy a tulajdonos szerint közel sem ideálisak a feltételek egy nagyszabású turisztikai projekt megvalósításához. A vidéket messze elkerülik az autópályák és így a külföldi turisták idecsalogatása sem könnyű feladat, míg helyben a többi turizmussal foglalkozó piaci szereplőből gyakran éppen a kezdeményezőkészség hiányzik.

A Székelyföldet Moldvával összekötő főút a Fügés tetőt elhagyva látványos ereszkedővel kanyarog le a Patakországnak is nevezett Gyimesekbe. A páratlanul szép természeti környezetben fekvő település-rendszer a Tatros folyó és mellékpatakainak völgyeiben meghúzódó kisebb-nagyobb helységekből áll. A vidék a kirándulók kedvelt célpontja, sokan járnak ide a táj egyedisége, az emberek kedvessége, a gazdag gasztronómiai hagyományok és az archaikus népi kultúra felfedezése miatt is.

A völgy központi települései közül Csíkszereda felől érkezve Gyimesfelsőlokot érjük el elsőként. A falu nem csupán a Berszán Lajos atya által alapított Árpádházi Szent Erzsébet nevét viselő középiskolájáról híres, egyre népszerűbb az idelátogatók körében az itt működő sí- és bobpálya is. A sípálya mellett található étteremben fogad Bodor Áron, a Ski Gyimest is működtető családi vállalkozás tulajdonosa. A beüvegezett falú teraszon ülünk le beszélgetni, szép kilátás nyílik az egyelőre a téli hónapok havazására váró sípályára és a szitáló őszi esőben  - kivételesen - éppen vendég nélkül ásítozó bobpályára.

Baráti sízésből turisztikai beruházás

„Eredetileg csak fakitermeléssel, fafeldolgozással foglalkoztunk, utána vágtunk bele a turizmusba. Hat évvel ezelőtt állítottuk fel az első sífelvonót, rá egy évre még egyet és tavaly a bobpályát” – kezdte a beszélgetést kérdezés nélkül is a gyimesfelsőloki vállalkozó. A téli időszakban két sípálya várja a sízőket, egy 700 méteres kék- és egy 800 méteres piros pályán lehet siklani, persze, ha az időjárás engedi. A sípálya mellett étterem és bár áll a megéhezők, megszomjazók rendelkezésére, ezen kívül 65 főre tudnak szállást biztosítani. Az étterem kínálata helyi ízekre épül, népszerűségére jellemző, hogy kapacitását a közelmúltban kellett növelni, mert nem tudta ellátni az igényeket.  Érdemes megjegyeznünk, hogy a konyha által feldolgozott alapanyagok egy részét helyben termeli meg a vállalkozás.

A legelső sífelvonót eredetileg csak saját használatra, a közvetlen baráti társaságnak állították fel, ám egyre többen érdeklődtek a lehetőség iránt, így döntöttek a nagyobb beruházás mellett. A sípálya vonzotta magával az étterem, illetve a szálláshelyek kialakításának igényét is. A bobpálya ötlete Áron európai motorozásai során jött, útközben próbálta ki az első ilyen létesítményt, és annyira megtetszett neki, hogy jó ötletnek látta itthon is felépíteni a saját pályáját. Az sem volt elhanyagolható szempont, hogy több pályát is bejárva azt tapasztalta, hogy mindenhol sorban állnak az emberek, tehát van igény erre a kikapcsolódási módra. Ráadásul a sípálya csupán a téli időszakban vonzotta az embereket, míg a bobpálya télen-nyáron használható.

Fejletlen infrastruktúra, bürokrácia és munkaerőhiány

A vendégek az ország minden tájáról érkeznek, romániai viszonylatban különösen a bobpálya népszerű, hiszen hasonló létesítmény csak egy van Bușteni-ben, de az jóval rövidebb. Jellemzően átutazó vendégek veszik igénybe a szolgáltatásokat, nehéz egy napnál tovább helyben tartani a kirándulókat. A vendégek többsége belföldi, határokon túlról leginkább magyarországiak érkeznek. „Volt nekünk már lengyel, spanyol, meg francia vendégünk is, de igazából minimális számban – mesélte Bodor Áron. – Ahhoz, hogy komolyabb létszámú külföldi érdeklődő érkezzen, elsősorban autópályáknak kellene épülniük, ez nagyon hiányzik az országból. Rossz a közlekedés felénk”.

A cégvezető kitért arra is, hogy fontos volna gazdagítani a gyimesi turisztikai kínálatot. Bodor Áron elmondta, bár létezik a helyi szolgáltatókat összefogó turisztikai egyesület, ám annak működése még gyerekcipőben jár. „Jó volna, ha mások is előállnának program ötletekkel, sokat segítene, ha elkészülne egy programfüzet, hogy a turisták több napot is el tudjanak itt tölteni. Mindenki hozzátenné, amit nyújtani tud, például ilyen a szekerezés, kalibázás, túravezetés” – részletezte a vállalkozó.

A nehézségekről szólva Bodor Áron megemlítette, hogy a munkaerőhiány számukra is nagy gondot okoz. Azok, akik kicsit bátrabbak, vállalkozó kedvűek, megbízhatóak, leginkább külföldön keresik a kenyerüket.  Pedig van igény jó munkaerőre, a gyimesfelsőloki vállalkozás csak a turisztikai tevékenységei működtetése során 25 embert alkalmaz, a téli időszakban még ennél is többet. A cég egyébként összesen hetvenöt embernek ad munkát télen-nyáron. A nehézségek között Áron megemlítette még a hazai bürokráciát is. Az építkezések elkezdése előtt kereken három évbe telt beszerezni minden szükséges engedélyt. Érdemes megemlíteni, hogy a beruházások nagy részben önerőből valósultak meg, csupán a sípálya fejlesztéséhez vettek igénybe a évek során egy 200 ezer eurós pályázati forrást.

A jövőbeni tervekről Bodor Áron elárulta: sok mindent lehetne még fejleszteni. Szeretnének olyan kínálatot kialakítani, amely több napra helyhez köti az idelátogatókat, ami szállóvendégeket tud hozni, nem csak átutazó kirándulókat.