Az Országos Adóhatóság (ANAF) „nagy testvérként” követi az összes hazai adófizető pénzügyi tevékenységét, és minden vállalkozást, civil szervezetet vagy magánszemélyt rangsorol annak függvényében, hogy a róla gyűjtött információk alapján kicsi, közepes vagy nagy az adóelkerülés vagy adócsalás kockázata. Az ANAF által alkalmazott pénzügyi kockázatelemzési rendszer módszerét Claudiu Codrea a pénzügyminisztérium szakértője ismertette Sepsiszentgyörgyön, az RMKT által szervezett Székelyföldi Könyvelők Találkozóján.  

A beszélgetést moderáló Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő felvezetőjében emlékeztetett, az adóhatóság egy ideje bevezette, hogy különböző kockázati csoportokba sorolja az adófizetőket, ám gondot jelent, hogy nem nyilvánosak a kritériumai. Rámutatott: a vállalkozóknak azért kellene ismerniük a kritériumokat, mert az alapján tudnák, mit kell tenniük azért, hogy alacsony kockázatú adófizetőként szerepeljenek így elkerüljék az adóellenőrzést.

Debreczeni László leszögezte: nem azért fontos a vállalkozóknak ismerniük az adóhivatali rangsorolás szempontjait, hogy adót csaljanak, hanem azért, hogy a vállalkozásuk fejlesztésére tudják fordítani azt az időt és energiát, amit adóellenőrzésre pocsékolnak. Bár a sepsiszentgyörgyi előadás résztvevői azt várták, hogy megtudják az adóhatósági rangsorolás kritériumait, a pénzügyminiszter szakembere főként annak módszeréről beszélt.

Figyelmeztető levéltől az adócsalás elleni nyomozásig

Claudiu Codrea rámutatott: országos szinten 10-11 millió adófizető, vagyis vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek pénzügyi tevékenységét szükséges figyelemmel követni annak érdekében, hogy mindenki tisztességesen befizesse adóját vagy ne kövessen el adócsalást. A sok millió adófizető tevékenységét 2000 pénzügyi alkalmazottnak kell ellenőriznie. Ezért volt szükség a kockázatelemzési rendszer bevezetésére, amely minden adóalanyt három csoportba: kis, közepes és magas kockázatúként sorol be. Ez alapján minden csoport eltérő adóhivatali bánásmódban részesül.

A legenyhébb a figyelmeztető levél az adóhatóságtól, ha valaki elmulasztotta időben benyújtani valamely adóbevallást vagy nyilatkozatot, esetleg nem tett eleget időben valamilyen fizetési kötelezettségének. Második lépésként tisztázó beszélgetésre hívják az érintettet, harmadik lépésként jöhet a meglepetésszerű ellenőrzés, majd a részleges vagy általános adóügyi ellenőrzés. A magas kockázatú adóalanyoknál mindez a Pénzügyi Csalások Elleni Főigazgatóság (antifraudă) által indított nyomozásban is csúcsosodhat, aminek már nagyon súlyos következményei lehetnek, magyarázta Claudiu Codrea.

Minden információt (is) összegyűjtenek az adófizetőkről

Az ANAF kockázatelemező részlegére naponta több forrásból, óriási mennyiségű információ érkezik az adóalanyokról, amit számítógépes szoftverekkel rendszereznek, és ugyancsak szoftver végzi el az érintettek kockázati besorolását, ám ezek a rendszerek még fejlesztésre szorulnak – magyarázta Claudiu Codrea. Rámutatott: ilyen információforrás többek között az, hogy az adófizetők időben leadják-e az adóbevallásokat és különböző nyilatkozatokat, de elemzik a dokumentumok tartalmát is. Emellett egy-egy adóalany tevékenységéről információt jelentenek a pénzügyhöz és más intézményekhez beérkező panaszok, kérések, beadványok.

Követik ugyanakkor az adóalanyok számlamozgásait, a partnereiktől származó adatokat, a bankszámlákon történő mozgásokat, illetve a különböző hazai és külföldi intézményektől érkező információkat. A szakértő szerint az adóhatóság nyilvános információforrásokat is használ, így a sajtóban, Facebookon, Instagramon, Twiteren megjelenő információkat is összegzik. Claudiu Codrea szerint potenciális kockázati forrásnak tekintik a törvényi kiskapukat is, így elemzik, hogy kinél merülhet fel az adócsalás vagy adóelkerülés kockázata a törvényi hiányosságok miatt.

„Az ANAF célja, hogy mindenki önként térjen jó útra”

Claudiu Codrea szerint az adóhatóság célja, hogy minden adófizető ismerje a saját kockázati besorolását és „önként jó útra térjen”, hogy ezáltal minél kevesebb kapcsolata legyen az ellenőrökkel. Ennek érdekében időközönként nyilvánosságra hozzák a kockázatelemzés eredményét, illetve értesítik erről az érintetteket, hogy tudják, hogy kis, közepes vagy magas kockázatú besorolásba kerültek. Hozzátette: az adatvédelmi törvény (GDPR) miatt a magánszemélyek besorolását nem hozzák nyilvánosságra, illetve fontolgatják, hogy a jogi személyek besorolását is csak az érintett számára teszik elérhetővé, mert ronthatja a cégek megítélését, ha kockázati besorolásuk nyilvános, ahhoz bárki hozzáférhet.