A szükségállapot, azaz május 15. után a munkaadónak kell állni azoknak az alkalmazottaknak a költségeit, akik továbbra is kényszerszabadságon lesznek - mondta a Ziarul Financiarnak az országos munkaerőelosztó ügynökség (ANOFM) elnöke, Victor Picu.

Az állam jelenleg finanszírozza a kényszerszabadságon lévők bérének 75 százalékát. Az a munkaadó, amely nem szeretné elveszíteni a munkavállalóit, fenntarthatja a kényszerszabadság státust a szükségállapot után is, ám ebben az esetben neki kell állni az ezzel járó költségeket. Victor Picu elmondta, a szükségállapot után viszont a munkaadó újra aktívvá teheti a felfüggesztett munkaszerződéseket. Tájékoztatása szerint május 15. után a kormány egy sor intézkedéssel fogja támogatni a cégeket, hogy azok képesek legyenek újra beindítani tevékenységüket és fizetni alkalmazottaik bérköltségeit.

Pénteken 997 937 volt a szükségállapot hatályba lépése óta (március 16.) felfüggesztett egyéni munkaszerződések száma. A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak közül 299 567 személy a feldolgozóiparban dolgozik, 188 387 a gépjármű-kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatban, 113 212 pedig a vendéglátóiparban.

További 254 804 munkaszerződést felbontottak az említett időszakban: 47 685 szerződést a gépjármű-kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatában, 44 954-et a feldolgozóiparban, 34 749-et pedig az építkezésben.