Két év leforgása alatt lényegesen romlott a román gazdaság állapota, ami miatt jelenleg messzebb vagyunk az euró bevezetésétől, mint 2018-ban.

A hazai gazdaság mély, strukturális problémáira világít rá az Európai Központi Bank közelmúltban közzétett konvergenciajelentése, amely szerint Románia az euróövezethet való csatlakozás egyetlen feltételét sem teljesíti. A gondok súlyát jól mutatja, hogy az euróövezeten kívüli hét EU tagállam közül kizárólag Románia nem felel meg egyetlen kritériumnak sem, még Bulgária is lényegesen jobban áll. Ennél is aggasztóbb, hogy a két évvel ezelőtti állapothoz képest jelentős visszalépés történt, akkor ugyanis Románia többé-kevésbé három feltételt is teljesített.

A kritériumrendszer legfontosabb eleme az államháztartásra vonatkozik, az elvárás a fenntartható jelleg. Ezt alapvetően a költségvetési hiány és az államadósság határozza meg. Az Európai Unió előírásai szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ennek az elvárásnak Románia megfelelt a 2012 és 2018 közötti időszakban, amikor a deficit maximális értéke 2,8 százalék volt, 2015-ben pedig mindössze 1,4 százalék.

Tavaly azonban már 4,6 százalékos volt a költségvetési hiány, mintegy 60 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az idei évre a kormány azzal számol, hogy a kiadások 6,7 százalékkal lesznek nagyobb a bevételeknél, azonban a gazdasági elemzők zöme szerint ez indokolatlanul optimista prognózis, az Európai Központi Bank például 9,2 százalékos költségvetési hiányra számít.

A konvergenciajelentés jövőre 11 százalékot meghaladó államháztartási hiányt prognosztizál. Ez a katasztrofális tendencia nagyrészt a szociális kiadások fedezet nélküli növelésének a következménye.

Rohamléptekkel adósodunk

Az államadósság tekintetében egyelőre nem állunk rosszul nemzetközi összehasonlításban, ugyanakkor a kilátások egyértelműen negatívak, mivel ez szoros összefüggésben áll a költségvetési hiánnyal. Tavaly a román államadósság még csak a GDP 35 százalékát tette ki, ami az Európai Unió viszonylatában kifejezetten alacsonynak minősül, azonban az elkövetkező időszakban gyors ütemben fog nőni.

Idén a becslések szerint az államadósság eléri a GDP 46 százalékát, 2021-ben pedig már 54 százalék lesz. Az idei ugrást nem csupán az adósság nettó összegének a növekedése okozza, hanem a recesszió, a GDP zsugorodása is.

Az árstabilitási kritérium az inflációra vonatkozik. A 2014 és 2017 közti időszakban az infláció maximális értéke 1,3 százalék volt. Az elmúlt két évben, elsősorban az közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése miatt látványosan megugrott az inflációs ráta, 2018-ban 4,6, tavaly pedig 3,8 százalék volt. Idén ez minden bizonnyal lényegesen mérséklődni fog, ami nem a felelős gazdaságpolitika, hanem a gazdasági recesszió számlájára írható. Az infláció terkintetében a konvergencia kritérium 1,8 százalék. Az árfolyam-kritérium a lej-euró árfolyamra vonatkozik, ebben  a tekintetben viszonylag jól állunk.

Az euró bevezetésének dátuma 2005 óta visszatérő téma a hazai politikában. A kormány utoljára 2014-ben fogalmazott meg konkrét célkitűzést, Victor Ponta miniszterelnök 2019-re ígérte a közös európai valutára való áttérést. 2017-re egyértelművé vált, hogy ez az időpont nem tartható, újat azonban nem határoztak meg. Daniel Dăianu, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja tavaly azt nyilatkozta, hogy az euró 2026-os bevezetése reálisnak tűnik, a gazdasági válság miatt azonban még távolabbra tolódhat.