Előre borítékolható, hogy idén az eddigi évek átlagánál kevesebb burgonyát termelnek majd Székelyföldön. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője adatai szerint mintegy 10-11 százalékkal ültettek kevesebbet idén a székely gazdák. Először fordul elő, hogy a pityókával beültetett terület kevesebb lesz 10 ezer hektárnál.

Változás kell

A szakértő szerint sok mindenen kell változtatniuk a gazdáknak. Először is az eddig ültetett burgonyafajtákat kell lecserélniük. Ugyanis a gazdák nagyobb többsége Hollandiából származó burgonyaféléket vetnek, amivel nem lenne baj, azonban ezek a fajták kevésbé tűrik a szárazságot. Hollandiában értelemszerűen ez nem jelent gondot, azonban Székelyföld nem rendelkezik a németalföldihez hasonló kiterjedt öntözőrendszerrel, ráadásul ez az ország kétszer olyan csapadékos, mint Székelyföld. A szárazság idén máris érezhető.

A hegyvidéken általában sok csapadék esik, azonban a csíki és a gyergyói medence közepén idén nagyon keveset esett az eső. Csíkban a napokban volt csak némi csapadék, azonban Gyergyó környékén öt teljes hete szinte semmi eső nem esett. Ez egyelőre csak más kultúrnövényeket érint, elsősorban a kismagvú terményeket, mint például a cukorrépa, vagy rozs.

Török szerint más terményekre is hangsúlyt kellene már fektetni, ilyen lenne például a repce, amely könnyebben viseli a száraz klímát.

Egy öntözőrendszer is elkelne

Török Jenő korábban azt nyilatkozta a maszol.ro-nak, hogy a felhagyott, több méter mély kavicsbányákban egy megfelelő csatornarendszerrel sok öntözésre használható vizet fel lehetne fogni. Például a tavaszi hóolvadáskor rendszerint fölösleg is keletkezik, amelyet már nem képes elszívni a föld. A nagyobb esőzések következtében is rengeteg fölös víz keletkezik, amely elfolyik, vagy belvíz formájában pang a szántókon, holott ezt öntözésre is fel lehetne használni. Felvetésünkre, hogy egy ilyen kaliberű rendszer létrehozása nagyon költséges volna, azt válaszolta, hogy hosszútávon mindenképpen megérné ezzel foglalkozni. Példának Izraelt és Portugáliát hozta fel, ahol állami támogatással a víz eljut a parcellák közelébe.

A másik megoldás, hogy az Olt folyó vizéből vezessenek a parcellák közelébe, ám ez is jóval drágább volna, mint az általa javasolt kavicsbányás. Ehhez azonban állami segítségre lesz szükség, mert a gazdák ezt nem bírnák anyagiakkal.

„A tavalyi évből okulva, más szakemberekkel arról beszéltünk, hogy az árvízvédelmet össze kellene kapcsolni a szárazság elleni küzdelemmel. Ez azért lenne fontos, mert mostanában az év egyik szakaszában túl sok a csapadék, egy másik szakaszában meg szárazság van. Hol az árvízzel harcolunk, hol a szárazsággal. Egy egységes koncepció mentén a két dolgot össze kellene kapcsolni. A témában már folytattunk tárgyalásokat a megyei tanáccsal, képviselőinkkel, vízüggyel, környezetvédelemmel” – fejtette ki Török.

Nem kell úgy ragaszkodni a pityókához

Ami pedig a termesztett növényeket illeti, nem kötelező minden parcellán krumplit termeszteni – véli a szakember. Itt-ott már próbálkoznak búzával, lucernával, vagy lóherével, egyes településeken egyre nagyobb területeket ültetnek be például cukorrépával, bár az idei korai szárazság ez utóbbinak sem kedvez. Török szerint érdemes lenne próbálkozni a mustárral, vagy repcével is. Nemcsak a szárazság miatt kell más kultúrnövényekben is gondolkodni, hanem mert az országban jelentősen csökkent az egy főre eső burgonyafogyasztás, az emberek étrendje is változatosabbá vált. Ráadásul a kivándorlás következtében az utóbbi években közel hárommillió ember hagyta el az országot, vagy dolgozik külföldön. Emellett az egész országot elárasztotta az olcsóbb, de rosszabb minőségű import burgonya.

„Sokkal jobb minőségű az itteni pityóka., mint a műtrágyával felpumpált import krumpli. Még akkor is, ha nincs olyan patyolat tisztára mosva, vagy tetszetősen csomagolva” – fogalmazott Török.