A kisebb és legalább 35 százalékos magyar aránnyal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor jelenléte a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő, ahol arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban – derül ki az Erdélystat friss elemzéséből.

A 2008-as gazdasági válság után a szolgáltatói ágazat Romániában dinamikusan fejlődött, a nemzeti hozzáadott értékhez való hozzájárulása szinte a kétszeresére nőtt. 2018-ban ebben az ágazatban dolgozott a foglalkoztatottak egynegyede, akik arányukhoz képest magasabb hozzáadott értéket állítottak elő – hívja fel a figyelmet az Erdélystat kedden közzétett gazdasági elemzése.

Romániában a szolgáltatói szektor fejlettségét alapvetően a régiók urbanizációs foka határozza meg. A szolgáltatások súlya a főváros térségében, illetve a nagyvárosokban és az ezeket övező agglomerációs településeken koncentrálódik. A bukaresti értékeket Erdélyen belül Kolozsvár és Temesvár, illetve vonzáskörzetük közelíti meg.

Ugyanakkor Székelyföldnek is viszonylag jó a pozíciója, különösen az infokommunikációs ágazat területén. A székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és Partiumban kevésbé fejlett a szolgáltatói szektor.

Az Erdélystat elemzése a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgálja az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben. A szűken értelmezett szolgáltatói szektor az Unió 28 országában 54 százalékkal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, Romániában ez az arány 44 százalék volt 2018-ban. Az elmúlt tíz évet tekintve az ágazat Romániában jelentősen, mintegy 94 százalékkal nőtt, szemben az uniós 24 százalékos bővüléssel.

Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU28 országaiban a bruttó hozzáadott érték 29 százalékát jelentik, Romániában ez csupán 23 százalék. Az egyéb szolgáltatásokban az eltérés kisebb (EU28: 25 százalék, Románia: 21 százalék 2018-ban).

A szellemi szolgáltatásokon belül az EU28 átlagán enyhén felüli részesedéssel rendelkezik a romániai infokommunikációs szektor (6,0 százalék vs. 5,2 százalék), viszont jelentősen kisebb a súlya a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, a szakmai-tudományos tevékenységeknek, illetve az oktatásnak.

Az elemzés részletesen foglalkozik a szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak, illetve az ágazatban működő cégek statisztikáival. 2018-ban az összes romániai foglalkoztatott egynegyede dolgozott a szolgáltatói szektorban (mintegy 2,2 millió a 8,4 millióból). A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16 százaléka dolgozik, a nemzeti érték 23 százalékát állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10 százalék vs. 21 százalék.

Romániában az összes cég 34 százaléka tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22 százalék), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya.

A szolgáltatói szektor Erdélyben

Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron, Temesváron és Brassóban vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltató cégek. E mutató szerint legkevésbé jellemző a tercier szektor Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Aradon. Szeben és Marosvásárhely átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltató cégek.

A kisebb és legalább 35 százalékos magyar aránnyal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő (Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), ahol arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban. A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.