A kis- és középvállalatoknak szánt 1,1 milliárd eurós hitelprogram egyértelmű pozitívum, azonban közvetlen válságkezelő intézkedésként elégtelen; a közép- és hosszútávú megvalósításokra nincs fedezet – gazdasági szakértőket kérdeztünk a kormánynak a gazdaság újraindítására vonatkozó, több mint százmilliárd eurós tervéről.

„Ez nem egy gazdaságélénkítő program, hanem olyan intézkedések felsorolása, amelyeket végre kellene hajtani. Nem mondom, hogy rossz vagy elhibázott, de nem egy stratégia. Van még egy szépséghibája: mégpedig az, hogy lehetetlen, pénzügyileg megvalósíthatatlan” – nyilatkozta a Maszolnak a markáns állásfoglalásairól ismert gazdasági elemző, Ilie Șerbănescu.

A július 1-én bemutatott dokumentum azzal számol, hogy tíz év alatt 100 milliárd eurót költenek el beruházásokra és az aktuális válság negatív hatásainak mérséklését célzó intézkedésekre. Ez éves bontásban átlagosan 10 milliárd eurót, közel 50 milliárd lejt jelent, ami nagy ugrás lenne az elmúlt időszakhoz képest.

Az elmúlt évtizedben az állami forrásból beruházásokra fordított összeg átlaga 20 milliárd lej körül volt. A csúcsot a tavalyi év jelentette, amikor a költségvetésből 30 milliárd lejt fordítottunk beruházásokra, a mélypontot pedig 2014, amikor csupán 17,1 milliárdot. Az Újjáépítjük Romániát címet viselő program finanszírozási forrásként számol az országnak szánt 33 milliárd eurós helyreállítási alappal, melynek egyelőre erős ellenzéke van az Európai Unión belül.

Nincs pénzügyi fedezet

Ilie Șerbănescu szerint a dokumentumban foglaltak azért megvalósíthatatlanok, mert a kormány nem rendelkezik a szükséges pénzügyi fedezettel. Ennek alapvető oka az, hogy Romániában a GDP-nek mindössze hozzávetőleg 27 százaléka folyik be az államkasszába, míg az Európai Unió átlaga 40 százalék körül van, a csekély állami bevételek kétharmada pedig bérekre és nyugdíjakra megy el.

„Alapvető fontosságú lenne a költségvetési bevételek növelése, ezt pedig az egységes adókulcsnak a progresszív adózással való helyettesítésével és a profitadó növelésével lehetne elérni. Ezen intézkedések nélkül a beígért beruházásoknak a 10 százaléka fog megvalósulni, ahogy az a korábbi kormányok idején is történt” – mondja a gazdasági elemző.

Gazdasági program a közvéleménynek

„Ez elsősorban a közvéleménynek szánt, a gazdasági élet szereplőinek megnyugtatását célzó dokumentum” – véli Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa. A Újjáépítjük Romániát egy közép- és hosszú távú program, melynek nagyon kis hányada foglalkozik a járvány kiváltotta gazdasági válság kezelésével.

„A legfontosabb eleme a kis- és középvállalatoknak szóló 1,1 milliárd eurós hitel- és hitelgarancia program, amely azonban nem elégséges. A dokumentumban kevés a konkrétum és a rövidtávú, az elkövetkező 6 hónapra vonatkozó intézkedés, nem a legégetőbb problémákra ad választ. Nagy hiányossága, hogy válság által leginkább sújtott ágazat, a turizmus épp csak meg van említve” – nyilatkozta Králik Lóránd.Hasonlóan fogalmazott Sorin Pâslaru, a Ziarul Financiar gazdasági napilap publicistája, aki szerint „a gazdasági újraindítási terv 32 oldalából elég lett volna egyetlen egyet nyilvánosságra hozni, a vállalatoknak működési költségekre és beruházásokra szánt hitelekről szólót. A többi olyan intézkedésekre vonatkozik, mint a kis- és középvállalatok digitalizálása vagy zöldség-gyümölcs lerakatok építése, melyeket a válságtól függetlenül is meg kellene hozni, vagy grandiózus, több tízmilliárdos infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a híres regionális korházak, melyek 2016 óta mind épülnek”.

Az üzleti szféra visszajelzései tartózkodóan pozitívak, azonban sok üzletember hiányolja a konkrétumokat. „Ami a nagyvállalatokat illeti, teljes a köd. Gondolom, hogy az év vége felé többet tudunk majd” – nyilatkozta Dragoș Petrescu, az egyik legnagyobb vendéglátóipari cég tulajdonosa.