Kedd délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. 

Az alkuról az EP-s költségvetési tárgyalódelegáció egyik vezetője a Twitteren annyit osztott meg, hogy belső átrendezésekkel sikerült összesen 16 milliárd euróval felfelé eltolniuk néhány fontos uniós program 7 évre szóló keretköltségvetését. Ez azt jelenti, hogy a nyári tanácsi alku 1074 milliárd eurós keretösszege nem változott, de a belső átcsoportosításokkal az EP számára különösen fontos programokban 16 milliárd eurós pluszt sikerült kiharcolni (korábban 39 milliárd eurót követelt az EP, de azt lesöpörte az Európai Tanács nevében tárgyaló német elnökség).

Ebből a 16 milliárd eurós pluszból a legnagyobb tétel (4 milliárd euró) a Horizon nevű uniós kutatás-fejlesztési programnál következett be, 3,4 milliárd euróval többet sikerült kiharcolniuk az egészségügyi programokra, 2,2 milliárd euróval többet az Erasmus programra, 1,5 milliárddal többet a külső határvédelmi és biztonsági célokra. További 0,8 milliárd euróval növelték a „jogok és értékek” program kiadási keretét, 0,6 milliárddal a Kreatív Európa programot, 1-1 milliárddal az InvestEU, illetve a szomszédságpolitikára, külső és együttműködési politikákra szánt keretet, valamint szintén 1 milliárd euróval a humanitárius programokra szánt összeget. A 16 milliárd eurós összes programnövelés mögött 13,5 milliárd euró az új forrás és a további a pénzek a helyreállítási alap kötvényeire fizetett kamatok módosított elszámolásából ered.

A 750 milliárd eurós helyreállítási alap közös, mind a 27 tagállam által garantált kötvénykibocsátásból áll majd össze. Ez úgy néz ki, hogy a tagállamok kapnak majd olyan pénzeket (360 milliárd euró összegben), amelyeket vissza kell téríteniük az Európai Bizottság felé, így az intézmény majd a kötvénybefektetők felé is vissza tudja fizetni a pénzeket. A másik részt (390 milliárd euró) viszont a Bizottság vissza nem térítendő támogatásként utalja majd ki a tagállamoknak, és ezek későbbi visszafizetését a Bizottság felé a tagállamok úgy oldják meg, hogy most felhatalmazást adnak a testületnek arra, hogy később milyen megnövelt befizetéseket követelhet majd a tagállamoktól azért, hogy a kötvényeket a Bizottság vissza tudja fizetni a befektetők felé. Ez gyakorlatilag felhatalmazást jelent arra, hogy további uniós adókat vethessen ki a Bizottság, illetve megemelt tagállami költségvetési befizetéseket rendelhessen el azért, hogy az uniós büdzsé sose lehessen deficites.

A saját forrás rendeletről még nincs meg a megállapodás a Tanácsban (a Parlament szerepe a mai nappal ebben az ügyben véget ért), de jövő héten az is meg lehet, és akkor majd elindul kb. 20 tagállamban az alkotmányból következő parlamenti jóváhagyási folyamat. Ez más ügyekben jellemzően 1-2 évig is eltarthat, de most a koronavírus-járványból adódó időkényszer miatt ez várhatóan jóval rövidebb lesz. Ezzel együtt is leghamarabb jövő tavasszal zárulhat majd le az egyes tagállamokban a ratifikációs folyamat, és ezután tudja a Bizottság a helyreállítási alap keretére megkezdeni a nemzetközi tőkepiacokon a kötvénykibocsátásokat.

Egy harmadik nagy ügyben, a helyreállítási alap ügyében szintén rövidesen egyezség várható, hiszen az EP szakbizottságai hétfőn már kialakították a tárgyalási keretet az alap legnagyobb keretéről az RRF-ről és még a héten az EP plenárisa is szavaz erről, így ebben a kérdésben is indulhatnak az intézményközi tárgyalások a Tanács soros elnökségével. Ezek feltehetően elég gyorsan véget érnek, mert itt nincsenek akkora viták a két fél között, így egyelőre reálisnak tűnik, hogy jövő héten kedden az állandó brüsszeli képviselők egyszerre mindhárom rendelettervezetről szavazhassanak.