Életszínvonal-mérce: Románia megelőzi Magyarországot a tényleges egyéni fogyasztásban
A két fontos életszínvonal-mutató közül az egyikben Magyarország, a másikban Románia áll jobban az Eurostat friss adatai szerint.
Románia és Magyarország óriási lemaradásban van az EU gazdag tagországaihoz képest, derül ki uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből. Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet Luxemburg a 27 tagú közösségben. Bár mindkét mutató tekintetében javított, de továbbra is Bulgária az Európai Unió legszegényebb állama.
Az uniós átlagot 100 százaléknak véve, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak 2019-ben, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Tíz országban - Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban - Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában - 70 százalék alatt volt a mutató.
A gazdag Észak
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat. Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxembourg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország.
Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.
Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Románia, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató.
Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).
- 33272 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33274 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33275 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33276 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33277 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33277 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni