A két fontos mutató közül az egyikben Magyarország, a másikban Románia áll jobban.
Némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között.
A megélhetési költségek rangsorában az országban a harmadik.
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás nagyobb.
Az egyedülálló nők, idősek, sokgyermekesek és a mezőgazdaságból élők küszködnek leginkább.
A legfrissebb Eurobarométer szerint Románia lakosságának 60 százaléka megbízhatóbbnak tartja az Európai Parlamentet a romániai törvényhozás alsóházánál.
Kolozsváron élni nem rossz, de nem is leányálom.
Rangsorolták a világ legélhetőbb városait, a 226 várost tartalmazó listán négy romániai szerepel.
Az AIC-mutató Luxemburgban a legnagyobb, az EU-s átlag 132 százaléka.
A „tisztes megélhetés” paramétereit is meghatározták.
A gazdasági válság óta idén lesz kilencedik éve, hogy Romániában gazdasági növekedést regisztráltak. A romániai háztartások 81,6 százalékában viszont még mindig gondot jelentenek a kiadások.
A megyék és az ország régiói között nem csökkentek, inkább elmélyültek a gazdasági-társadalmi különbségek .
Egy főre jutó GDP tekintetében a románok utolérték a horvátokat, az egyéni fogyasztásból levezetett életszínvonal-mutató alapján pedig beérték a magyarokat.
Jóllehet Románia az Európai Unió szintjén az elmúlt esztendőben a második helyet foglalta el a gazdasági növekedés tekintetében, a családok életkörülményei nem sokat javultak az előző évekhez képest.
Az erdélyi és a bánsági főváros nemcsak Bukarestet előzi meg, hanem Budapestet, Pozsonyt, Prágát, Barcelonát és San Franciscot is.
Továbbra is Luxembourg az Európai Unió leggazdagabb tagállama: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a 28 tagú közösségben a nyugat-európai nagyhercegség. Románia a sereghajtók között van.
A rendszerváltás utáni felmérések történetében először fordul elő, hogy Romániában a lakosság jelentős része elégedett legyen az életszínvonalával. Igaz, a felmérést a kormányzó szociáldemokratákhoz közelálló CSCI közvélemény-kutató intézet végezte.
Kilátástalanság, növekvő munkanélküliség és egyre aggasztóbb szociális helyzet jellemzi Horvátországot – közölte a Novi List regionális napilap vasárnap.
A számok alapján a lakosság életszínvonala valamelyest javult a Ponta-kabinet mandátuma alatt Emil Bocék kormányzási időszakához képest: csökkent a munkanélküliség, nőttek a bérek, növekedett az európai uniós alapok lehívásának hatékonysága, csökkent az infláció és mérséklődtek az állami vállalatok tartozásai.