A gazdasági válság óta idén lesz kilencedik éve, hogy Romániában gazdasági növekedést regisztráltak. Tavaly ez a GDP-arányos bővülés 7 százalékos volt, ami az Európai Unióban a legmagasabb növekedést jelentette. A romániai háztartások 81,6 százalékában viszont még mindig gondot jelentenek a kiadások. A családok 31,3 százaléka sorozatosan nem tudja időben törleszteni a létfenntartáshoz szükséges számlákat (közköltség, gáz- elektromos áram stb.) pénzhiány miatt. A legkitettebbek a sokgyermekes és az egyszülős családok, illetve azok, ahol a családfő munkanélküli. A beruházások elmaradása miatt vidéken a háztartások 57,5 százalékában még mindig nincs angolvécé. Az Országos Statisztikai Intézet a lakosság életkörülményeiről készített tanulmányában szomorú adatokat közölt arról, hol tart nálunk az életszínvonal. Az INS 2017-es adatokat használt.

A kilencedik éve tartó gazdasági bővülésből nem sokat éreztek a társadalom szegényebb rétegei. Hivatalos adatok szerint a romániai háztartások 31,3 százaléka nem tudja időben törleszteni az alapszámlákat (közköltség, bankhitel, gáz- elektromos áram stb.) anyagi nehézségek miatt. Azokban a családokban, ahol nem tudnak időben törleszteni, leginkább a villanyszámla (51 százalék) és a közköltség (50 százalék) okoz gondot.

A legrosszabb helyzetben azok a családok vannak, ahol munkanélkülieket regisztrálnak, az érintett családok 62,7 százaléka nem tudja időben fedezni a kötelező kiadásokat.  Azok a családok, ahol gyermekeket nevelnek, szintén anyagi gondokkal küszködnek. Az egyszülős családok 42,5 százaléka marad el sorozatosan a kötelező számlák fedezésével, ahol két szülő nevel kettőnél több gyermeket ez az arány 42,9 százalékos, ami azt jelenti, hogy minden második érintett háztartás súlyos anyagi gondokkal küzd.

Miből tudják eltartani magukat?

Egyre többen hitelből. Az INS tanulmányában azt is közzétette, hogy a lakosság hány százaléka szorult kölcsönre, hogy fedezni tudja a folyó kiadásokat. A hivatalos adatok szerint ez az arány 18,5 százalék.

Azt is megvizsgálták, hogy a háztartások hogyan ítélik meg saját anyagi helyzetüket. Minden öt családból kettő azt nyilatkozta, hogy nagyon nehezen tud helytállni a kiadások miatt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy hány család vélte úgy, hogy ha nem is nagyon nagy, de kisebb-nagyobb mértékben nehézséget okoznak a havi költségek, akkor elmondhatjuk, hogy a romániai háztartások 81,6 százaléka anyagi gondokkal küzd.

A nők társadalmi helyzetét és kiszolgáltatottságát mutatja, hogy a legnagyobb nehézség többek között azoknál a családoknál van, ahol nő a családfő. A megkérdezett érintett családok 48 százaléka mondta azt, hogy nagyon nehezen tudnak megbirkózni a kiadásokkal. Még nagyobb gondban vannak viszont a nagycsaládosok, ahol két felnőtt három vagy annál több gyermeket nevel, itt ez az arány 56,9 százalék. A legkitettebbek ezúttal is azok a családok, ahol munkaképes a családfő, de nem talál munkát (66,4 százalék).

A megkérdezett háztartások egyharmada nyilatkozta azt, hogy ki tudná időben fizetni a számlákat, eleget tudna tenni a kiadásoknak, ha a nettóban legalább 1001 és 2000 lej folyna be a háztartásba. Ötből három család viszont úgy nyilatkozott, hogy legkevesebb 2000 ezer lejre lenne ehhez szüksége. Kevesebb mint egyharmaduk szerint ennek az összegnek minimum 3000 lej kellene lennie. A városon élő családok közül jóval többen (71 százalék) mondták azt, hogy minimum 2000 lejre lenne szükségük havonta.

A legtöbb háztartásban nyugdíjas a családfő

Ha megnézzük a háztartások szerkezetét, kiderül, hogy a háztartások 43,9 százalékában nyugdíjas a családfő, 38,4 százalékában alkalmazott, 9,6 százalékában pedig földműves. A háztartások 3,8 százalékánál a családfő saját kontóra dolgozik, 1,1 százalékánál munkanélküli, 3,2 százaléka pedig inaktív.

A háztartások 65,4 százalékában foglalkoztatott személyek élnek, vidéken ez az arány alacsonyabb, mint városon. A háztartások 45 százalékánál két személy is dolgozik, 11,9 százalékánál pedig 3 személy.

A háztartások 53,4 százalékánál, ahol nő a családfő, nincs egyetlen foglalkoztatott személy sem, ott, ahol férfi a családfő, ez az arány feleannyi. Ahol a családfő magasan képzett, a foglalkoztatottság a legnagyobb.

Ahol a családfő legföljebb elemi osztályt végzett, az alkalmazott személyek száma nagyon kevés. Az ilyen családok 53,4 százalékánál dolgozik valamelyik családtag. A felsőfokú végzettség esetén ez az arány 85,8 százalékos.

Hihetetlen, de falun alig van angolvécé

Az INS azt is összesítette, hogy tavaly hány háztartás rendelkezetett fürdőszobával és angol vécével tavaly. Országos szinten a fürdőszoba esetén ez az arány 71,4 százalék, az angolvécé esetén pedig 69,8 százalék. Ha ezt az arányt lebontjuk vidékre és városi környezetre, még szembetűnőbb lesz a vidék elmaradottsága Romániában.

Tavaly, 2017-ben fürdőszobával, tusolóval a vidéki háztartások 45,8 százaléka volt csupán felszerelve, városon ez 94,2 százalék. Hogy vidéken ilyen kicsi az arány, az elmaradott infrastruktúrával magyarázható, sok helyen nincs megoldva a csatornázás - olvasható az INS tanulmányában.

Ha az angolvécék meglétét nézzük, akkor ez az arány még szembetűnőbb: vidéken a háztartások 57,5 százalékánál nincs ilyen, városon ez az arány 5,9 százalékos. Ijesztő az is, hogy a romániai lakások felénél gond van a falakkal, a padlózattal, az ablakkeretekkel, az alapozással.

Érdekes adat, hogy míg a háztartások 12 százalékában nincs mosógép, a színes televíziót a családok mindössze 1,4 százaléka nélkülözi.