Székelyföldi gazdaság: hazudnak a statisztikák?


-A A+

A nagy adófizetőknek közvetlenül Bukarestnek történő alárendelése miatt tűnik a valósnál gyengébbnek a székely megyék gazdasága – állítja Édler András háromszéki kamaraelnök. Ám az adatok, erdélyi viszonylatban, nem támasztják alá ezt a véleményt.

Nem a valóságot tükrözik azok a statisztikai adatok, melyek szerint a székelyföldi gazdaság országos viszonylatban gyengén teljesít – állítja Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Amint azt a maszol.ro is megírta: a Ziarul Financiarnak a Cégbíróság és az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján készült összeállításából az derül ki, hogy a cégek összesített forgalma alapján rangsorolt megyék listáján Hargita a 26.-27., Kovászna pedig a 38.-39. helyen áll. 

„Elég sok olyan vállalat van, amely nem helyben, hanem Bukarestben adózik, amit figyelembe kell venni, amikor egy megye gazdasági helyzetét elemezzük” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a szakember. Édler András szerint Kovászna megye számára hátrány, hogy Brassó közvetlen szomszédságában található, ez ugyanis elszipkázza a potenciális befektetők jelentős részét. A brassói repülőtér megnyitása ugyanakkor jótékonyan hatna a háromszéki gazdaságra is – véli a szakember.

Ha figyelembe vesszük a nagy adófizetőket is, a székelyföldi gazdaság teljesítménye nem tűnik jobbnak erdélyi viszonylatban, sőt. Az Országos Adóügyi és Pénzügyi Hivatal honlapján található információk szerint 14 olyan Kovászna és 20 olyan Hargita megyei cég van, melyek a Nagy Adófizetők Országos Igazgatóságának (DGAMC) vannak alárendelve, s forgalmuk a fővárosi statisztikát javítja.

Ezek erdélyi viszonylatban nem nagy számok, még akkor sem, ha figyelembe vesszük az adott megyék lakosságát. A Háromszéknél 60 százalékkal, Hargitánál pedig kb. 10 százalékkal népesebb Fehér megyében például – melyről kevesen asszociálnak a dübörgő gazdaságra– 34  nagy adófizető van. Nem hízelgő a székelyföldi gazdaságra nézve az összehasonlítás más erdélyi megyékkel sem. Aradnak, melynek kereken 100 ezerrel kevesebb a lakossága, mint Hargitának és Kovásznának együttvéve, 51 nagy adófizetője van, Biharnak, ahol 550 ezren élnek, 47, a 660 ezres Kolozsnak 112, Brassónak pedig, melynek lakossága számra megegyezik a két székely megyéével, 103.

"Nem kellene elűzni a befektetőket"

Székelyföld lemaradásának két fő oka van – véli Bagoly Miklós Levente, a háromszéki kis- és középvállalkozókat tömörítő Asimcov elnöke: a munkaerő alilképzettsége és a földrajzi fekvésből fakadó infrastrukturális hátrány. A vállalkozó szerint amíg nem lesz autópálya Erdélyben, addig a nyugati befektetők a nyugati határhoz közel fekvő megyéket fogják előnyben részesíteni. Erről a Székelyföld nem tehet, azonban a gazdasági folyamatoknak van olyan aspektusa, amelyről igen.

„Nem kellene elűzni a befektetőket. Az, ami a Schweighofer rétyi üzeme körül történt, távol tarthat a megyétől más befektetőket is” –nyilatkozta Bagoly Miklós Levente, aki szerint a megoldás nem a beruházások megakadályozása volna, hanem az, ha a hatóságok betartatnák a fakitermelésre vonatkozó szabályozásokat.

 








EZT OLVASTA MÁR?

X