Romániában egy év alatt 20 százalékkal nőtt a bankkártyás kifizetések értéke, amelyek azonban még így is a teljes pénzforgalomnak csupán mintegy ötödét teszik ki. Svédországban például a kifizetéseknek mindössze 3 százaléka történik készpénzben.

29 milliárd lejt, mintegy 6,5 milliárd eurót vettek fel idehaza az ügyfelek bankautomatákból az első negyedévben a Román Nemzeti Bank adatai szerint. A bolti bankkártyás kifizetések értéke ennek csupán mintegy negyede, 6,6 milliárd lej volt. Bár a romániai vásárlók még mindig a készpénzben történő fizetést részesítik előnyben, a bankkártya használata egyre inkább terjed.

A kártyás kifizetések értéke idén 20 százalékkal volt nagyobb, mint 2013 azonos időszakában, míg az automatákból felvett készpénz csak 7 százalékkal lett több. Ha az adatokat a 2008-asokkal vetjük össze, akkor a különbség még szembetűnőbb: a kártyás kifizetések értéke háromszorosára nőtt, a készpénzfelvételé azonban csupán 70 százalékkal lett nagyobb.

Január 1. és március 31. között a romániai bankautomatáknál 56 millió készpénzfelvétel történt, vagyis kártyánként átlagosan havi kettő. Egy készpénzfelvétel átlagos értéke 520 lej, míg egy kártyás fizetésé 135 lej. Ez utóbbi értéke évről-évre csökken, ami annak tudható be, hogy egyre többen fizetnek kártyáról kis értékű vásárlásokkor is.

Március végén Romániában hozzávetőleg 11 millió bankkártya volt forgalomban. Ez azt jelenti, hogy a román állampolgárok valamivel több mint a felének van bankkártyája. Európai viszonylatban ez kevésnek számít, Magyarországon például a háztartások 85 százalékában van bankkártya. A hazai bankautomaták száma megközelíti a 11 ezret, míg a boltokban és vendéglátóipari egységekben 127 ezer kártyaleolvasó van felszerelve.

Izraelben a pénzt is megszüntetnék

Nyugaton a készpénzhasználat sokkal kisebb arányú, mint idehaza. Az Egyesült Államokban a kereskedelmi és szolgáltató szektorban a kifizetéseknek csak 20 százaléka készpénzes. Az eurózónában ez az arány 9 százalék, Svédországban pedig, amely világszinten élenjáró a bankkártya használat terén, mindössze 3 százalék.

A kormányok a legtöbb országban bátorítják a bankkártya használatát és megpróbálják korlátozni a készpénzes kifizetéseket, amitől a feketegazdaság és az adócsalás visszaszorítását remélik. Izrael például többlépcsős tervet dolgozott ki, melynek végeredménye a készpénzes fizetések teljes megszüntetése lenne.

A bankkártya készpénz rovására történő térnyerésének sok kritikusa is van. Az ellenzők egyik érve az, hogy a kártyahasználat terjedésével egyenes arányban nő a kiberbűnesetek száma. Svédországban például 11 év alatt 3304-ről 20 ezerre nőtt a bankkártyacsalások száma. A másik ellenérv az, hogy a vidéken élő idős emberek jellemzően nem használnak bankkártyát, emiatt kellemetlenül érinti őket a készpénzfizetési lehetőségek szűkülése.  Az állam és a bankok mellett a kereskedők, elsősorban a multinacionális áruházláncok a bankkártyás fizetés lelkes propagálói, ami nem véletlen. Pszichológiai kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy hajlamosak vagyunk többet költeni ha kártyával fizetünk, mint amikor készpénzzel. 

A készpénzhasználat visszaszorulása ellenére a bankjegyek, érmék teljes közeljövőbeli eltűnése nem valószínű. Lars Nyberg, a svég jegybank korábbi elnöke szerint „a készpénz sokáig túlél még, mint a krokodil, akkor is, ha természetes előfordulási helyei fokozatosan szűkülnek”.

.