A rendszerváltás óta átlagban évi 23 km autópályát építettünk. A legnagyobb németországi sztráda negyedével hosszabb, mint a teljes romániai autópályaűhálózat. Európában a sztrádákkal való beépítettség tekintetében Hollandia vezet, 74 km jut 1000 km²-re.

1967-ben Nicolae Ceaușescu közúti infrastruktúrafejlesztési programot hirdetett meg, azt ígérve, hogy 20 év alatt 3 200 km autópálya fog épülni az országban. Ha a Nép Házának eszelős terve nem kötötte volna le az erőforrások tetemes részét, lehet, hogy több valósult volna meg a célkitűzésből, így azonban tény, hogy1989-ig csupán 113 km készült el a 3 200-ból.

Időközben újabb negyedszázad telt el, ám a szomorú valóság az, hogy Románia autópálya hálózata még mindig alulról közelíti a 700 km-t. Ennél még a gyakran lesajnált Bulgária is jobban áll, bár csak 620 km sztrádája van, ám az ország hozzávetőleg feleakkora, mint Románia.

Lengyelország az éllovas

A Business Construct szaklap adatai alapján a rendszerváltás óta 570 km autópályát sikerült építenünk, 3,5 milliárd eurós összköltséggel, vagyis éves átlagban 23 km-t. A legtermékenyebb évek 2012 és 2013 voltak, mikor is 140, illetve 115 km-t adtak át a forgalomnak. Az EU-s csatlakozás óta, hála a strukturális alapokból érkező pénznek, gyorsabban nő a hazai autópálya állomány, mint korábban, ám régiós összehasonlításban ezen tekintetben is le vagyunk maradva.

Románia kb. 300 km sztrádát épített uniós források felhasználásával. A világ egyik legnagyobb gazdasági és elemző cége, a PwC tanulmánya szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban Lengyelországban 1.500 km autópályát és gyorsforgalmi utat építettek, aminek következtében az egy négyzetkilométerre eső sztrádakilométerek száma megduplázódott.    

Jobbak vagyunk, mint a finnek

Európában a sztrádákkal való beépítettség tekintetében Hollandia vezet, 74 km jut 1000 km²-re. A második helyen Belgium áll, 58 km/1000 km²-rel, a harmadikon pedig Németország 36 km/1000 km²-rel. A Dániától Ausztriáig húzódó Bundesautobahn 7 egymaga hosszabb, 963 km, mint a teljes romániai gyorsforgalmi úthálózat.

A német sztrádahálózat teljes hossza 12 900 km. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők nálunk jóval korábban kezdtek hozzá a modern közúti infrastruktúra kiépítéséhez, az első szakaszt 1932-ben adták át, 1940-ben pedig már 3 700 km autópályájuk volt. Európában a legtöbb autópálya mégsem Németországban, hanem Spanyolországban van, több mint 16 ezer km.

A beépítettség terén EU-s viszonylatban utolsó előtti helyen állunk, 3 km/1000 km²-rel. Bulgária lefedettsége ennek kereken a duplája, 6 1000 km²-rel, Magyarország pedig utcahosszal előz meg bennünket, az anyaország beépítettsége 15 km/1000 km². Két másik egykori szocialista országgal, Litvániával és Lettországgal szemben még nagyobb a lemaradásunk, náluk 1000 négyzetkilométerre 26 km sztráda jut. Azzal ellenben vigasztalhatjuk magunkat, hogy Finnország beépítettsége még a mienknél is kisebb, csupán 2 km/1.000 km². Ennek ellenére a finn gazdaság és életszínvonal fényévekkel a romániai előtt jár. A világ leghosszabb sztrádahálózatával (97 ezer km), némileg talán meglepő módon Kína rendelkezik, a második helyen pedig az USA áll, 75 ezer kilométerrel, ám ezek kontinens méretű országok.

Olcsó vagy drága?

A sajtóban visszatérő téma a hazai autópályák magas építési költsége, ami mögött sokan korrupciót sejtenek. A valóságban a hazai sztrádák átlagára nagyjából azonos az EU-s átlaggal, 6 millió euró-km. A terepviszonyok különbözősége miatt óriási a szórás az építési költségek tekintetében.

A valaha épült legdrágább európai sztráda Svédországban van, melynek minden egyes kilométere 125 millió euróba került. A második helyen a hollandiai Roterdamot és Delftet összekötő sztráda áll, 100 millió euro/km-rel. Előbbi esetében az alagutak, utóbbinál pedig a mocsaras terep sfrófolták fel ennyire a költségeket. Épültek ugyanakkor az EU-ban 3 millió euró/km költségű sztrádák is. Az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Gyalu közötti szakasza kilométerenként kb. 27 millió euróba került.