Rövid távon Görögország sorsa jószerivel az Európai Központi Bank (EKB) kezébe került. Az ország nem tud pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, az egyetlen forrása az EKB sürgősségi likviditási támogatási mechanizmusa maradt.

Közép-európai idő szerint kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató nemzetközi hitelprogram, és ezzel megszűnt a pénzügyi védőernyő a csőd szélére sodródott dél-európai ország fölött. Egyúttal kedden éjfélkor Görögország lett az első fejlett ország, amely nem teljesítette fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé, miután nem utalta át az esedékessé vált, mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet. Ezzel Görögország fizetési hátralékba került, és ha nem fizet később sem, akkor is hónapok telnek el addig, amíg szavazati jogától megfosztják.

A hitelprogram hatályának megszűnése és az IMF-törlesztés elmaradása nem jelenti azt, hogy Görögország csődbe ment vagy kiesett az euróövezetből. A mentőcsomag kifutásának azonnali hatásaként a görög kormány elesett mintegy 16 milliárd eurós pénzügyi támogatástól, amely egyebek között a görög bankok feltőkésítését szolgáló 10,9 milliárd eurót is magában foglalja. Ám napokba, hetekbe, de akár hónapokba is telhet, amíg kiderül, hogy mi lesz az adósságválság végső kimenetele, milyen megoldást választ vagy kényszerít magára Görögország.

Elemzők szerint az EKB nem kockáztat

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa szerdán dönt arról, hogy emeli-e a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek nyújtható támogatás keretösszegét. Ha a testület korlátozza, netán leállítja a görög bankok likviditási támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához és államcsődhöz vezetne nagyon rövid idő alatt. Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EKB felvállalja ennek a kockázatát.

Görögország kérhet más típusú és tartalmú segítséget, de napokba, hetekbe telhet annak megszervezése. Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány éppen ezt tette, amikor az utolsó pillanatban azt javasolta európai partnereinek, hogy kössenek két évre szóló megállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM), amely így biztosítaná az ország finanszírozását, és ezzel párhuzamosan átütemeznék a görög államadósságot. Először arról kellene dönteni, hogy Görögország egyáltalán igénybe veheti-e az adott támogatást, majd elkezdődhetnek a tárgyalások a feltételekről.

Várják az athéni javaslatot

Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban kedd esti telekonferenciájukon három kérésből kettőt elutasítottak, így nem hosszabbították meg a görög pénzügyi mentőcsomag hatályát, és nem hajlandóak tárgyalni a görög adósság egy részének leírásából. Az Európai Stabilitási Mechanizmus hitelkeretének igénybe vételére irányuló kérelem kapcsán pedig úgy döntöttek, hogy szokásos ügymenet szerint, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének elnöke közölte, hogy szerdán újabb javaslat érkezik Athénból. Hangsúlyozta azonban, hogy Görögországnak meg kell változtatnia a partnereihez való hozzáállását, ha megállapodást akar. Jelezte egyúttal, hogy a pótlólagos görög hitelkérelemnek az elbírálása csak a július 5-re tervezett görög népszavazás után lesz lehetséges.

A hatás kiszámíthatatlan

Az igazi bonyodalmak akkor kezdődnek el, ha Görögország tényleg államcsődöt jelent. Egyfelől az sem világos, hogy mi lesz az ország euróövezeti és európai uniós tagságával. Ha valamilyen úton-módon megszűnik euróövezeti tagsága, kérdéses, hogy milyen fizetőeszközt vezet be, megtartja-e az eurót, bevezeti-e ismét a drachmát, vagy a kettő egyidejűleg jelen lesz a pénzügyi rendszerben. Egyelőre felmérhetetlen hatással járna a nemzetközi pénz- és tőkepiacokra, valamint az egész világgazdaságra nézve is a görög fizetésképtelenség hivatalossá válása.