Harminc év alatt megközelíthetjük a németországi kereseteket
Az elmúlt 15 évben Romániában 207 százalékkal nőttek a bérköltségek, míg Magyarországon csak 103, Németországban pedig alig 31,4 százalékkal. Ha lesznek autópályáink, 2030-ra utolérhetjük az anyaországot.
Románia jelenleg elsősorban az alacsony munkaerőköltségek miatt vonzó a külföldi befektetők számára. Idehaza a munkáltatóknak 4,6 euróba kerül egy munkaóra, ebbe a bér mellett bele van foglalva a társadalom- és egészségbiztosítás, valamint az adó összege is. Az Európai Unióban ennél csak Bulgáriában alacsonyabbak a bérköltségek, ahol óránként 3,8 eurót tesznek ki, míg az uniós átlag 24,6 euró. Az EU-s statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tagországok közül Dániában a legdrágább a munkaerő, 40,3 euró/óra, míg az európai abszolút listavezető Norvégia, 54 euró/óra összeggel. Az egykori szocialista országok közül Észtországban a legdrágább a munkaerő, óránként 9,8 euróba kerül, majd Szlovákia következik, 9,7 euróval. A bérköltség szintje, bár nagyban befolyásolja az adott ország adópolitikája is, hűen tükrözi a munkavállalók életszínvonalát.
Növekedésben már jók vagyunk
Annak ellenére, hogy a hazai bérek nem csak az EU-n, de még a közép-kelet-európai térségen belül is alacsonynak számítanak, az elmúlt másfél évtizedben Romániában látványos fejlődés zajlott le ezen a téren. 2000-ben idehaza a munkaórára vetített bérköltség még kevesebb, mint egytizede volt az uniós átlagnak, 1,5 euró, szemben 16,7 euróval. Tizenöt év leforgása alatt nálunk 207 százalékkal emelkedtek a bérköltségek, s az átlagbér nagyjából ugyanennyivel, míg az EU-s átlag csupán 47 százalékkal. A bérköltségek Szlovákiában és Észtországban nőttek a leginkább, 246, illetve 238 százalékkal, Bulgáriában 192, Csehországban 154, Magyarországon 103, Németországban pedig 31,4 százalékos volt a növekedés.
Ez azt jelenti, hogy ha a tendencia folytatódni fog, az elkövetkező időszakban folyamatosan közelíteni fogunk a gazdagabb országok bér- és életszínvonalához. Újabb másfél évtized alatt lényegében utolérnénk az anyaországot, ugyanis ha az elmúlt 15 év növekedési ritmusával számolunk, akkor 2030-ban nálunk 14,1, Magyarországon pedig 14,8 euró lesz a munkaóra költsége. Németországhoz 30év múlva kerülnénk elérhető közelségbe. A Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint, a 2000 és 2014 közötti növekedési rátával számolva 2045-ben nálunk 43 euró, Németországban pedig 51 euró lesz egy munkaóra költsége. Lehet, hogy jómódban fogunk élni, csak győzzük kivárni.
Jobb utak, magasabb bérek
A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni növekedés ütemét nehéz megjósolni, a munkaerő költsége, s ezzel együtt a bérszint ugyanis a gazdaság általános fejlettségétől függ. „Nálunk a legalacsonyabbak a munkaerő költségek az EU-ban, de az üzleti élet feltételei is itt a legrosszabbak. Természetesen, kérhetünk magasabb béreket, de csak akkor, ha a feltételek is javulnak, jobb lesz az infrastruktúra és kevesebb adót kell fizetni. Nincs értelme annak, hogy összehasonlítsuk a hazai béreket a magyarországiakkal, ugyanis az ottani infrastruktúra lényegesen fejlettebb” – hangsúlyozza Paul Pătrașcu, a gépkocsialkatrészeket gyártó Fujikura Automotive kelet-európai emberi erőforrás igazgatója.
- 34952 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34955 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34955 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34956 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34957 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34958 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni