Románia GDP-jéhez mindössze 1 százalékkal járul hozzá a turizmus, Hargita és Kovászna megyében azonban a gazdaság összteljesítményének 1,7 százalékát adja a vendéglátóipar. Magyarországon ez az arány 9 százalék körüli. 

Annak ellenére, hogy az év első tíz hónapjában 16,9 százalékkal több turista fordult meg a hazai szálláshelyeken, mint az elmúlt év azonos időszakában, a világ idegenforgalmi térképén Románia még mindig jelentéktelen pontnak számít.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföldi látogatók száma január 1. és október 31. között 1,95 millió volt, ami első látásra tekintélyes számnak tűnik, ám csak addig, míg össze nem vetjük a Prágát felkereső, határon túlról érkező turisták létszámával, akik tavaly kb. 8 millióan voltak. Nagyon rosszul jövünk ki a Magyarországgal történő összehasonlításból is, az anyaországba ugyanis, az év első hat hónapjában 8,7 millió külföldi látogatott el turisztikai célzattal.

Megérne egy külön tanulmányt, hogy a turisták alacsony száma oka avagy következménye a fejletlen idegenforgalmi infrastruktúrának, ám az tény, hogy rosszul állunk a szálláshelyek tekintetében. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Romániában tavaly 5344 szálloda, motel, hosztel és kemping működött.

Az Erdélynél valamivel kisebb területű Magyarországon 4176 szálláshely várta a turistákat. Még szembetűnőbb a lemaradásunk az olyan regionális idegenforgalmi nagyhatalomakkal való összehasonlításban, mint Horvátország és Görögország, amelyek 67 ezer, illetve 33 ezer szálláshellyel rendelkeznek. Az európai listavezető Olaszország, ahol a turisták 158 ezer szálláshely közül válogathatnak, a második pedig Nagy-Britannia, 87 ezer szálláshellyel.

Ha a szálláshelyekhez hozzászámítjuk a vendéglőket és bárokat is, akkor országos szinten 32 500 vendéglátóipari cég működik, amelyeknek tavaly, a Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint, hozzávetőleg 11,8 milliárd lej forgalmuk volt. Ez az országos GDP 1 százalékának felel meg. A hazai turizmus fejlettségéről mindent elmond, hogy magyarországon a GDP 9 százalékát adja az idegenforgalom, Horvátországban pedig a 13 százalékát.

Székelyföld Brassót is megelőzi, bár az adat csalóka

Tavaly 13 olyan megye volt, ahol az idegenforgalom súlya a teljes gazdaságon belül alacsonyabb az országos átlagnál, közülük kettő erdélyi: Szatmár és Arad. Székelyföldön ellenben a vendéglátóipar részaránya nagyobb az átlagosnál, mindkét megyében a gazdaság teljes forgalmának 1,7 százalékát termeli meg. Hargita és Kovászna megyében a helyben bejegyzett cégek 7,7, illetve 6,2 százaléka foglalkozik vendéglátással.

Bár Brassó Pojána és Predeál az ország legfelkapottabb üdülőhelyei közé tartoznak, s Törcsvár is rengeteg látogatót vonz, Brassó megyében csak 1,4 százalék a vendéglátóipar részaránya, aminek az oka az, hogy a megyében más gazdasági ágazatok is lényegesen fejlettebbek az országos átlagnál. Ugyanez az oka annak, hogy Konstanca megyében az idegenforgalom részesedése a teljes gazdaságból csak 2 százalék. Némileg meglepő módon a vendéglátóipar részaránya Vrancea megye gazdaságában a legnagyobb, 3,5 százalék, valószínűleg azért, mert minden más ágazat a bányabéka szintje alatt van.