Regionális szinten Csehország a bajnok az áfabehajtás tekintetében, Románia az adócsalásban éllovas.

Gyengén teljesít Románia az áfabegyűjtés tekintetében, derül ki a világ legnagyobb tanácsadó és auditáló cégének számító PricewaterhouseCoopers (PwC) által öt közép-európai országban végzett összehasonlító tanulmányból. 2015-ben a valós belföldi fogyasztás mindössze 13,3 százalékának megfelelő összegű általános forgalmi adó folyt be a költségvetésbe, annak ellenére, hogy ezen adófajta mértéke 24 százalék volt.

A költségvetés ezzel 8,3 milliárd euró bevételtől esett el. Idehaza a befizetendő áfa mindössze 60,4 százalékát tudta behajtani az állam, ami a legalacsonyabb hatékonyság a térségben. A leghatékonyabban Csehországban dolgozik az adóhatóság, ahol 2015-ben az áfaveszteség mértéke csupán 19,6 százalék volt.

Volna tanulnivalónk a magyarországi adóhivataltól is, mivel az anyaországban a befizetendő áfának csak 20,5 százalékát tudják elcsalni. Lengyelországban és Szlovákiában megközelítőleg azonos szintű, 29,2, illetve 28,3 százalékos volt a költségvetés áfavesztesége. Bár a veszteségek még mindig hatalmasak, a mutatók kedvezően alakulnak a térségben. 2013-ban még 29,9 százalék volt a tanulmányban vizsgált országok átlagos áfavesztesége, a tavalyi évre ez 27,44 százalékra csökkent. Sajnos, a legkisebb arányú előrelépés, 41,1-ről 39,6 százalékra, Románia esetében következett be.

Sovány vigasz, hogy a lengyelek tavaly rosszabbul álltak, mint két évvel korábban, mivel a be nem fizetett áfa aránya 26,7 százalékról 29,2 százalékra nőtt. A legnagyobb arányú, 6,6 százalékos fejlődést Szlovákia produkálta, de figyelemreméltó arányban javult az adófegyelem Magyarországon is, ahol az államkasszát érő veszteség 3,9 százalékkal csökkent. Tavaly az öt közép-európai állam összesen 28 milliárd euró bevételtől esett el az áfával trükköző vállalkozások miatt.

A PwC elemzése szerint Szlovákia egy sor hatékony intézkedésnek köszönheti az áfaveszteség látványos csökkenését. Így például szoftverekkel elemzik folyamatosan a kereskedelmi tranzakciókat, külön testületet hoztak létre a nagy értékű adócsalások elleni harcra, valamint speciális, ilyen ügyekre szakosodott bíróságokat. Románia szintén tett lépéseket, ám ezek nem bizonyultak hatékonynak. Az adóhatóság szigorúbban ellenőrzi azon cégeket melyek áfafizetőként akarják nyilvántartásba vétetni magukat, ám ez lényegében csak a bürokráciát növelte.

Évi 8,3 milliárd euró

Ahhoz, hogy megkapják az áfafizetői státust, a vállalatok többek között a cégvezetők iskolai végzettségét és az azok teljes jövedelmét igazoló iratokat is be kell nyújtsák az adóhatóságnak, annak ellenére, hogy ezek teljesen irreleváns információk. „Az áfafizetőként való nyilvántartásba vételi eljárás országonként különbözik, ám én nem tudok egyetlen olyan EU-tagállamról sem, ahol annyira bonyolult volna, mint nálunk” – nyilatkozta a Deloitte Románia pénzügyi tanácsadó cég egyik munkatársa a Capital gazdasági hetilapnak.

Szakértők szerint az adócsalás Romániában a GDP 15-16 százalékának felel meg, vagyis mintegy 25 milliárd eurót tesz ki éves szinten. Ennek legnagyobb tételét az áfacsalás jelenti. Ha az állam be tudná hajtani a 8,3 milliárd eurónyi be nem fizetett áfát, abból egyetlen év alatt 300 km-nél több autópályát lehetne építeni, ha a mostanáig Romániában kifizetett legnagyobb, kilométerenkénti 27 millió eurós árral kalkulálunk.