A multinacionális cégek egy hazai áruházában jelenleg átlagban 43 ember végzi el azt a munkát, ami 2008-ban még 102 alkalmazott feladata volt.

Gyökeresen átalakult egy évtized alatt a hazai kiskereskedelem. Míg korábban az általános fogyasztási javak forgalma jellemzően független  boltok tízezrein keresztül bonyolódott, napjainkra az áruházláncok vették át a vezető szerepet.

A Gfk nemzetközi piackutató cég legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy 2016 első félévében az áruházláncok piaci részesedése elérte a 60 százalékot, ami 4 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A gazdasági világválság szinte minden ágazat fejlődésének a lendületét megtörte, kivéve a kereskedő multicégekét, melyeknek a terjeszkedése fel is gyorsult a krízis éveiben.

Az idehaza működő 11 multinacionális áruházlánc (cash&carry, hipermarket, szupermarket és diszkont-áruház) a tavalyi év végén 72 ezer embert foglalkoztatott, 30 ezerrel többet, mint 2008-ban, a gazdasági válság kitörésének évében. Áruházaik és boltjaik száma azonban még látványosabban nőtt, 400-ról 1688-ra. A Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint ez azt jelenti, hogy az egy áruházra jutó alkalmazottak száma drámai mértékben csökkent, 102-ről 43-ra, vagyis a cégek a forgalomhoz viszonyított bérköltségek tetemes lefaragásával ellensúlyozták a válság negatív hatásait.

A munkavégzés hatékonyságának növelése terén a Mega Image járt az élen. A főleg Bukarestben és környékén terjeszkedő vállalat egy-egy  áruházában  2008-ban átlagban 45 személy dolgozott. Ezeknek a munkáját jelenleg 17 alkalmazott végzi, vagyis a munkáltató szemszögéből nézve a hatékonyság két és félszeresére nőtt. A Carrefour hipermarketeket, valamint a Carrefour Market és Billa szupermarketeket üzemeltető Carrefour szintén megpróbálta a lehető legtöbbet kipréselni a rendelkezésére álló humán erőforrásból. A gazdasági válság kitörésekor a francia óriásvállalat egy áruházában átlagosan 138 ember dolgozott, míg napjainkra a személyzet létszáma a felénél is kevesebbre, 49-re zsugorodott.

A Cora is az alkalmazottakon próbált takarékoskodni, az egy áruházra jutó dolgozók létszámát 961-ről 434-re csökkentve. A többi vállalatnál a jelenség, amit szaknyelven a munkavégzés hatásfoka optimalizálásának hívnak, kevésbé volt látványos léptékű. Két olyan áruházlánc van csupán, ahol az egy boltra eső dolgozók száma nem változott: a Lidl esetében a személyzet átlagos létszáma jelenleg is 20, csakúgy, mint nyolc évvel korábban, a Profi esetében pedig 15-ről 20-ra nőtt.