Október végén fogadták el az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt, a CETÁ-t, hosszas egyeztetés után. A felmerülő aggályokról, remélt előnyökről, Vallónia szerepéről Winkler Gyulát, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét kérdeztük.

Milyen előnyöket jelent az Európai Unió számára a CETA?

Amikor egy olyan partnerrel szerződünk, mint Kanada, amelynek a civilizációs szintje, emberi jogi, környezetvédelmi, szociális megközelítései hasonlatosak a miénkhez, akkor eléggé jó helyzetben vagyunk. Nem Vietnammal vagy Üzbegisztánnak kötünk szerződést, nem vádolhatnak meg azzal, hogy az emberi jogokat, környezetvédelmi feltételeket figyelembe nem vevő féllel tárgyalunk.

Újabb exportcsatornák megtalálása új munkahelyeket jelent: az EU-ban több mint harminc millió munkahely az exporttól függ. Ugyanakkor nem is a vámtarifa a fontos része ennek az egyezménynek, mert alacsony százalékokról beszélhetünk, de persze 3-4 százalék is számít egy vállalkozásnak.

Akik a befelé fordulásról beszélnek, elfelejtik, hogy ez mit jelentene például Erdélynek: hogy nem eszünk banánt vagy kiwit? Nem lehet abszolutizálni a belső piacra való termelést, drága és rossz minőségű termékekhez vezet ez. Ráadásul nem csak árukereskedelemről beszélünk, hanem turizmusról, IT-szolgáltatásokról stb., és ezek is függenek az exporttól.

Egy kiemelt félelme a CETA ellenzőinek a szabályozási harmonizáció kérdése. Mire számíthatunk?

Ha egy bizonyos termékre van szolgáltatásra különböznek az EU-s szabványok a partnerekétől, akkor újraengedélyeztetésre van szükség. Az engedélyeztetési ár és időtartamok komoly gátat jelentenek a kereskedelem útjában, ha viszont elismerjük egymás szabványait, az tiszta nyereség. Ez az aggodalom alapja: hogy lazulnak-e az EU-s szabványok? Ez nem történhet meg, hiszen explicit módon benne van az egyezmény szövegében.

Felmerül itt a technikai szabványok kérdése, amelyek országonként hosszú évek alatt alakultak ki. Az egy pazarlás és protekcionizmusra ad okot, ha például másféle töltők járnak laptopokhoz, ezért ezen is dolgozni kell – rengeteget beszéltünk például a mobiltöltők egységesítéséről.

További félelem, hogy az egyezmény beruházásvédelmi része megengedné a külföldi cégeknek, hogy kormányokat pereljenek be, ez pedig a szuverenitást csorbítja.

Ez a lehetőség éppen hogy jelenleg létezik, a CETA pedig egy új vitarendezési mechanizmust hoz be ennek kezelésére. A világon elsőként hozunk létre egy törvényszéket, mert a jelenlegi rendszerben az államot beperlő cég maga választ néhány bírát, és mivel a munkadíjat ő fizeti, ezért vélhetően részrehajló döntések születnek. A CETA egy független vitarendezési törvényszéket hoz létre, amelyben a bírói testületet a két fél javasolja, a személyek pedig ismertek lesznek, és fellebbezést is be lehet nyújtani.

Cél az is, hogy ezt az új intézményt ne csak az EU-Kanada egyezményre alkalmazzuk, hanem terjesszük ki a mostani létező egyezményeinkre is. Létre kell hozni egy olyan törvényszéket, amely szakosodott bírákból áll, akik állandó alkalmazottak és ahonnan egy kiválasztási algoritmussal küldenek bírókat ügyekhez.

Az egyezményt a Vallón tartomány akadályozta egy ideig. Ez hogyan történt meg?

Belgium komplex föderális rendszerrel bír, mert egyrészt regionális, másrészt közösségi szintű regionalizáció épült ki: utóbbiban vannak flamandok, vallonok és németek sajt parlamenttel, előbbi elsősorban regionális, inkább gazdasági, belügyi hatásköröket vállal. Ezek fölött van a belga kormány és parlament, amelyek bizonyos hatásköröket a regionális és közösségi föderális entitások gyakorolnak. A belga kormány éppen azért nem tudta aláírni az egyezményt, mert a három regionális kormánynak is döntenie kellett előbb. A vallonoknál ráadásul a regionális kormánynak konzultálnia kellett a parlamenttel – ez innentől politikai ügy lett, mert az ötven év kormányzás után tavaly először ellenzékbe kerülő szocialisták felhasználták az alkalmat, hogy a figyelembe kerüljenek.

Mi a forgatókönyv a továbbiakban?

A CETA december első hetében kerül a nemzeti kereskedelmi bizottságba, a második héten pedig Strasbourgban szavazásra kerül. Hogyha megszavazzuk a plenáris ülésen, akkor január elsejétől ideiglenes alkalmazással életbe lép: ez azt jelenti, hogy kimondottan csak a gazdasági és kereskedelmi részeit veszik figyelembe, a beruházási vitarendezést például nem, mert abban vegyes tagállami-uniós hatáskör van.