Adóterhek: globális és EU-s szinten is jobban állunk az átlagnál
A hazai vállalkozások nyereségének 38,4 százalékát viszik el az adók és illetékek. Soknak tűnik, ám az EU-tagországok többségének vállalkozói irigyelnek minket ezért az adókulcsért.
Bár a hazai versenyszféra képviselői folyamatosan panaszkodnak a vállalkozásokat, úgymond túlterhelő adók miatt, nemzetközi összehasonlításban a romániai helyzet távolról sem tragikus, legalábbis a napokban közzétett PwC Paying Taxes 2017 tanulmány szerint. A világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének számító PricewaterhouseCoopers és a Világbank által összeállított 146 oldalas elemzés a tényleges adókulcsot (total tax rate, rată totală de impozitare) vizsgálja a világ 130 országában. A tényleges adókulcs a profitnak az a hányada, amit adók és illetékek formájában egy cégnek be kell fizetnie az államkasszába.
A globális adóhelyzet mindhárom fő mutató tekintetében javult az elmúlt évhez képest, derül ki a tanulmányból. A vizsgált 130 gazdaságban a tényleges adókulcs átlaga 40,6 százalék, 0,1 százalékkal kisebb mint 2015-ben. A kötelező éves befizetések száma 25, ami 0,8-as csökkenést jelent, míg a vállalkozások által az adófizetésre fordított órák száma szintén csökkent, 223-ról 215-re.
Az adóterhek tekintetében Románia öt pozíciót javított egy év leforgása alatt, jelenleg ötvenedik a 130-as listán. Az adóügyek intézésére fordítandó éves munkaórák tekintetében jobban állunk a 164 órás Uniós átlagnál, egy romániai vállalatnak ugyanis csak 161 órájába kerül az adózás lebonyolítása. A befizetések száma azonban nagyobb, nálunk 14, ellenben az Európai Unió átlaga mindössze 11,8. Jobban állunk az EU-s átlagnál a tényleges adókulcs tekintetében is, ami nálunk 38,4 százalék, míg az Unió szintjén 40,3 százalék.
Az Európai Unió országai közül Luxemburgban a legalacsonyabb a tényleges adókulcs, 20,8 százalék. A 28 tagország közül 10-ben kisebb az adóteher, mint nálunk, Románia tehát a kedvezőbb helyzetű országok közé tartozik. A legmagasabb tényleges adókulcs, 62,8, 62, illetve 58,7 százalék a francia, az olasz és a belga cégeket sújtja. A romániainál Magyarországon is lényegesen nagyobb a tényleges adókulcs, 46,5 százalék. Nincs egyenes arányú összefüggés egy adott gazdaság fejlettsége és a tényleges adókulcs között, ez Dániában például 25, míg Németországban 48,9 százalék, Bulgária azonban annak ellenére sem tartozik a kistigrisek közé, hogy az adóteher csak 26 százalékos.
Régiós bontásban a Közel-Kelet valódi adóparadicsomnak számít, 24,2 százalékos tényleges adókulccsal, míg a dél-amerikai vállalkozóknak valóban van okuk panaszkodni az adóterhek miatt, mivel ott ezek a nyereség 52,3 százalékát viszik el.
A tanulmányból olyan érdekességek is kiderülnek, hogy míg Ausztriában az áfa visszatérítés átlagosan 3,2 hét alatt megtörténik, addig a Zöld-foki Köztársaságban erre 106,2 hetet, vagyis szinte két évet kell várni.
- 34224 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34226 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34226 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34228 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34229 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34229 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni