A koalíciós pártok és a miniszterelnök közötti konfliktus miatti kormányválság miatt nőtt a külkereskedelmi mérleghiány, esett a tőzsde és csökkent a GDP.

Megsínyli a gazdaság a Grindeanu-kabinet leváltása körüli cirkuszt, a politikai válságnak számszerűsíthető ára van, ráadásul igen borsos. Szerdán évek óta nem látott magasságokba szökött az euró árfolyama, az EU-valuta egysége 4,598 lejt ért a Román Nemzeti Banknál. Legutóbb öt éve, 2012 augusztusában volt ilyen gyenge a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest.

A lej értékvesztése több fronton is negatívan érinti a gazdaságot. A gyenge hazai valuta következtében nő a külkereskedelmi mérleghiány, mivel az importárúért többet kell fizetni. Egy átlagos hónapban a behozatal értéke 5,5 milliárd euró. 4,55 lejes árfolyam esetén ez 25 milliárd lejt tesz ki, ám 4,59 lejjel kalkulálva már 25,24 milliárdot. A különbség havi szinten 240 millió lej, egy hét alatt tehát hozzávetőleg 60 millió lej, vagyis 13 millió euró az árfolyam-növekedés okozta pluszköltség.

A folyó költségvetési hiány kiegyenlítésére idén 3 milliárd euróra van szüksége az országnak. Ezt a nemzetközi pénzpiacról szerezzük be, a kölcsön után fizetendő kamat jelenleg 3,75 százalék, ami 112 millió eurónak felel meg. A belpolitikai válság azonban rontja a gazdasági kilátásokat, ami miatt megtörténhet, hogy a befektetők, csak magasabb kamatra hajlandók hitelezni. Egy 0,25 százalékos kamatnövekedés 8 millió euróval terhelné meg az államháztartást.

Románia idei bruttó hazai terméke előreláthatóan 816 milliárd lej lesz, ami heti szinten 15,6 milliárd lejt jelent. A Ziarul Financiar szakírói szerint belpolitikai válságok idején a gazdaság teljesítménye rövid távon hozzávetőleg a felére esik vissza, a cégek kivárnak, a termelést visszafogják. Egy hét alatt ez 9 milliárd lejes, megközelítőleg 2 milliárd eurós kiesést okozhat.

Gyengélkedett a tőzsde is

A krízisnek a Bukaresti Értéktőzsde is issza a levét, pontosabban a részvényesek. A tőzsde BET-indexe egy hét alatt 1,63 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a jegyzett vállalatok összértéke 550 millió lejjel, 122 millió euróval lett kisebb. Összesítve, mindezek a veszteségek legrosszabb esetben meghaladják a 2 milliárd eurót. A gyenge lejnek exportélénkítő hatása lehet, ám ez ilyen rövid távon nem igazán érvényesül, így nem tudja kompenzálni a veszteségeket.

A gyengélkedő lej miatt többet fizetünk az euróban kialkudott lakbérért, a mobilszolgáltatásokért, illetve a valutaalapú hitelek kamata is nő. Ezek kis tételek, ám bosszantóak lehetnek, lévén, hogy kizárólag egy politikai játszma következményei, aminek a bekövetkezte nem volt szükségszerű.