Költségvetés: óriásit csökkentek a közberuházások, elszabadulni látszik a hiány


-A A+

„Számunkra nem az autópálya-építés, hanem a bérek és a nyugdíjak kifizetése jelenti a prioritás” – jelentette ki a napokban, egy őszinteségi rohamában Eugen Nicolicea szociáldemokrata képviselő. Ezt a kormányzati gazdaságpolitikai irányelvet tükrözik az első félév pénzügyi adatai is.

A közberuházások volumene 50 százalékkal csökkent az idei év első hat hónapjában 2016 első félévéhez képest – derül ki a pénzügyminisztérium adataiból. Az állami befektetések hiányát már a piac is érzékeli: egyre több cég panaszkodik arra, hogy nem kapnak megrendeléseket az infrastruktúra-fejlesztés terén.

A hivatalos pénzügyi adatok azt mutatják, hogy a PSD-ALDE kormány – Eugen Nicolicea szavaihoz igazodva – a közberuházásoktól vont el pénzt a bérek, nyugdíjak és különböző szociális intézkedések fedezésére. A különböző állami befektetések értéke 6 milliárd lej (a GDP 0,7 százaléka) volt az első hat hónapban, miközben a tavalyi első félévben 11 milliárd lejt (a GDP 1,5 százalékát) fordított a Cioloș-kormány erre a célra.

Elszabadulni látszik a deficit

E közben a költségvetési hiány elszabadulni látszik. Az idei év első hat hónapjában a deficit 6,3 milliárd lej (0,77 százalékos) volt, a tavalyi első félév végén pedig csak 3,9 milliárd lej (0,53 százalékos). Ezt azt jelenti, hogy az idei hiány már most 50 százalékkal nagyobb a tavalyinál, és a 3 százalékos hiánycél tarthatatlannak tűnik.

A pénzügyminisztériumi adatok szerint a költségvetés bevételei 8,2 százalékkal nőttek, míg a kiadások 10 százalékkal emelkedtek az első félévben. A bevételi oldalon növekedést regisztráltak a társadalombiztosítási járulékok (+16,1 százalék), a fizetési és jövedelmi adók (+11,5 százalék) és a tőkehaszon esetében (+14,2 százalék).

A tulajdon után fizetett adók és illetékek 5,2 százalékkal csökkentek 2016 azonos időszakához képest, amely nagyrészt annak tulajdonítható, hogy 2017. január 1-jétől eltörölték az ipari létesítményekre kivetett különadót (az úgynevezett oszlopadót).

A javak és szolgáltatások után fizetett adók és illetékekből származó bevételek 62,1 százalékkal nőttek, főleg a gyógyszerforgalmazás terén bevezetett változások miatt. Az áfából származó jövedelmek 4,3 százalékkal csökkentek 2016 első hat hónapjához képest. Ennek részben magyarázata, hogy 2016. január 1-jétől 24-ről 20  százalékra csökkent a TVA, 2017 februárjától pedig további egy százalékkal lett kevesebb (20-ról 19 százalékra csökkent).

Ugyanakkor 7,6 százalékkal csökkent a jövedéki adók utáni bevétel, főleg azért, mert ezek 2017. január 1-jétől csökkentek egyes energetikai termékekre. Az Európai Uniótól kifizetésekre kapott pénzösszeg 5,6 milliárd lej volt, ebből 5,1 milliárd lejt a mezőgazdasági kifizetések tettek ki.

Másfelől a személyzeti költségek 19,5 százalékkal lettek nagyobbak mint 2016-ban, részben azért, mert 2016 második felében több állami intézményben nőttek a bérek, amelyek 2017 februárjától még tovább emelkedtek, illetve ugyancsak februártól az országos minimálbér 1 250 lejről 1 450 lejre nőtt és 50 százalékkal nőtt a művészek bére.

A javakkal és szolgáltatásokkal járó költségek 0,9 százalékkal nőttek, a kamatok 4,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, a támogatások, főleg a mezőgazdasági támogatások emelkedése miatt, 34,4 százalékkal nőttek.

Nőttek a nyugdíjak és a bérek

A társadalombiztosítási kiadások 9,8 százalékkal nőttek a korábbi esztendőhöz képest, elsősorban a nyugdíjpont értékének 5,25 százalékos növekedése miatt, amely ezzel elérte a 917,5 lejt, valamint egyéb kiadások növekedése miatt, mint például a kezdő szociális munkások bérének 25 százalékos emelése, a különböző fogyatékkal élő személyek számának növekedése, szolgálati nyugdíj biztosítása a bírósági jegyzőkönyvvezetőknek, a parlamenti köztisztviselőknek, a számvevőszék könyvvizsgálóinak.

Mihai Tudose miniszterelnök is elismerte az adatok nyilvánosságra hozatalakor, hogy a költségvetési év első fele „nem igazán jól alakult”.








EZT OLVASTA MÁR?

X