Visszafele fog elsülni a kormány azon intézkedése, amellyel jövőtől arra kötelezi a piaci szereplőket: külön számlán fizessék be az áfát jövőtől – mondta megkeresésünkre Fekete Pali-Pista Szilveszter adótanácsadó, egyetemi tanár, könyvelő. Az áfa-begyűjtés új modellje szerint 2018. január 1-től az áfa-köteles tevékenységet végző cégeknek, személyeknek, közintézményeknek külön áfa-folyószámlát kell fenntartaniuk, ahova adásvételkor vagy szolgáltatások értékének kiegyenlítésekor az áfa összege kerül. A számlát valamelyik bankban vagy az állami kincstárban kell megnyitniuk. A kincstári számla megnyitása, illetve az onnan folytatott pénzügyi műveletek ingyenesek. Az áfa-számláról a cég saját folyószámlájára nem utalhat pénzt, csak az adóhatóság külön engedélyével. Ugyanakkor az áfa-számláról semmilyen körülmények között nem lehet készpénzt kivenni. A kormány közlése szerint ezzel az intézkedéssel 2020-ig mintegy hatmilliárd lejjel nő az államkassza bevétele. Fekete Pali-Pista Szilveszter adótanácsadóval arról beszélgettünk, hogy reálisak-e a kormány számításai.

A kormánynak ezzel intézkedésével több áfa fog befolyni az államkasszába?

Amennyiben az adócsalás Romániában ott érhető tetten, hogy a cégek nem fizetik be az áfát, akkor ez a módszer az áfapénzmozgásokat szorosabban nyilván tartja, tehát több pénz folyik be az államkasszába. Csakhogy szerintem az adócsalás Romániában nem ezen a szinten történik. Hanem a feketegazdaságban, ott, ahol vannak tevékenységek, amelyeket nem vallanak be, nem jelennek meg a nyilvántartásban, nincsenek könyvelve. Illetve a szürkegazdaságban, ott, ahol a cégek egyes tevékenységüket bevallják, másokat nem. Hangsúlyozom: a be nem vallott tevékenységek esetén nem jelenik meg, hogy áfát kellene fizetni, innentől kedve a kormány ezen kezdeményezése a csalást nem szűri ki.

Ami viszont szomorú, hogy azoknak a cégeknek, amelyek ténylegesen korrektül dolgoznak, tehát az összes tevékenységüket bevallják, és az áfákat befizetik, ez a rendszer kedvezőtlen. Kezdve onnan, hogy az áfának megfelelő pénzeket, amelyet behajt a cég, egy külön kontra kell utalni, és ehhez a pénzhez nem nyúlhat hozzá a cég. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az adóhatóság beleszól a cég pénzmozgásaiba, pénzügyi tevékenységébe. A kormány ezzel a cégek erőforrásait le fogja fagyasztani.

Ez nem sérti a magántulajdonhoz való jogot, amelyet az alkotmány véd?

Meglátásom szerint egyértelműen sérül a magántulajdonhoz való jog, hiszen ha nekünk pénzt utalnak, azt olyan számlán kell tartanunk, amelyhez nem nyúlhatunk hozzá. Ez azt jelenti, hogy noha a cégnek adott esetben lehet az áfaszámláján pénz, de azzal ő nem rendelkezhet. Ha baj van, és nem tud fizetéseket kiadni, hiába van pénz az áfás számlán a befizetés határideje előtt, az összeggel nem rendelkezhet. Innentől kezdve a céget megkárosítják.

Hadd mondjak egy konkrét példát. Ha havi áfabefizető egy cég, akkor az augusztusi áfát szeptember 25-ig kell befizetnie. Ha alkalmaznánk a kormány rendszerét, akkor meglehet, hogy nekünk szeptember 7-én ott van az augusztusban begyűjtött áfák összege, de nem tudunk hozzáférni ehhez, még akkor sem, ha nincs, amiből szeptember 10-én kifizetni a béreket. És teljesen mindegy, hogy például szeptember 15-én bevételezek egy nagyobb összeget, amelyből fedezhetném az áfás befizetés összegét, a kormány döntése miatt ilyen formában már nem tudok gazdálkodni.

És mégvalami: az államkincstárban megnyitott áfás számlán tartott összegek után nincs kamat, tehát gyakorlatilag az állam ingyen használhatja.

Többen is úgy vélik, a rendszer nem kis kiadással jár a cégek számára, mert például módosítani kell a könyvelési programot.

Egyértelmű. Kisebb cégek valószínű, hogy nem fogják annyira érezni ezt, de a közepes és a nagyvállalatok egyértelműen. Olyannyira, hogy szerintem nemcsak hogy a könyvelési programokat kell módosítani, hanem plusz alkalmazottakat kell felvenni. Egy nagy cégnél, ahol százezres nagyságrendű tranzakciók vannak, valószínűleg egy másik részleget kell létrehozni, ahol ezeket a pénzmozgásokat nyilván tartják. Ha eddig egy számlát egy összegben fizetett ki az ember, innentől kezdve külön ki kell fizetni a nettó részét és külön az áfa részét.

Előfordulhat, hogy megéri inkább kifizetnie a büntetést, minthogy ezeket a plusz költségeket magára vállalja a cég?

A jogszabály megfogalmazói erre is gondoltak, hogy ne érje meg. Abban az esetben például ha az áfa értékét rossz bankszámlára utalja a cég, vagy ha az ügyfél nem a megfelelő helyre utalja az áfának megfelelő összeget a cég számára, amely így nem tudja továbbítani a pénzt az áfaszámlára, büntetést jár. A büntetés ilyen esetekben harminc napig a be nem fizetett összeg 0,06 százaléka, harminc nap után pedig 50 százaléka.

Sokat lehetett olvasni arról, hogy azért nem éri meg az államkincstárnál számlát nyitni, mert az nem informatizált, és egyáltalán: nem képes megfelelni a követelményeknek.

Nem akarok gonosz lenni, de az államkincstár felszereltsége csak 10-15 évvel maradt el a jelenlegi piaci elvárásoktól. De nézzük a pozitív oldalát: ez most egy jó lehetőség arra, hogy a fennmaradó csekély négy hónapban fejlesszék. Csakhogy négy hónap alatt meglátásom szerint nem lehet az elvárásoknak megfelelő szintre fejleszteni az állami kincstárat.

Kezdjük azzal, hogy vidéken nincs államkincstár, holott a jogszabályt mindenhol alkalmazni kell. Ha van is hivatal, a program rövid, tehát teljesen felül kell írni a kincstár munkatársainak tevékenységét. Ugyanakkor nincsenek megfelelő felszerelések, számítógépek, nincs lehetőség például internetbankingre. Ha számlakivonatot kérek, egy "pántlikát" kapok, így spórolnak a papírral.

Mondjuk ki: a kincstár rendszere elavult, és nincs felkészülve a rendelkezéssel járó változásokra. A négy hónap felkészülési idő egyébként a cégeknek sem elegendő.

Mondhatja a kormány, hogy igen, de nem kötelező az államkincstárnál számlát nyitni, lehet bankoknál is vezetni, ám a bankoknál nyitott új számla költségekkel jár, nem is beszélve arról, hogy minden egyes tranzakció után fizetni kell.

Őszintén megmondom, nem akartam elhinni, hogy a kormány ezt a rendszert ilyen formában vezeti be. A vállalatoknak ez plusz költség, miközben abszolút semmilyen hasznot nem hoz számukra, nem is fogják érteni, hogy miért kell ezért pluszban fizetniük. A plusz kiadásokat pedig a fogyasztó, az ügyfél fogja megfizetni.

Hadd tegyük fel a lényeges kérdést: ténylegesen több áfát fognak a cégek ezzel a rendszerrel befizetni? Kétlem. Ténylegesen vissza fog szorulni ezzel a feketegazdaság, az adócsalás? Kétlem.

Sőt: ez az intézkedés meglátásom szerint az adózási morál egyértelmű romlásához vezet. Hiszen elképzelhető, hogy a vállalkozók attitűdje a következő lesz: ha ennyire elérhetetlenné teszik a pénzemet, akkor megpróbálok áfakörön kívüli tranzakciókat lebonyolítani. És végtelenül szomorú.