Egyre nyilvánvalóbb, hogy tarthatatlanok a költségvetés célkitűzései, az első félévben a vártnál 4 milliárd lejjel kevesebb folyt be az államkasszába.

Vészesen inog az idei költségvetés, az államkincstár bevételei messze elmaradnak ugyanis az előzetes várakozásoktól. Ahhoz, hogy meglegyen a kormány által eszközölt közalkalmazotti béremelés és a nyugdíjemelés pénzügyi fedezete, a központi költségvetés adóbevételeinek 16 százalékkal kellene meghaladniuk a tavalyi értéket.

Ehhez képest az első félévben az adóhatóság csupán 4,1 százalékkal több pénz gyűjtött be, mint 2016-ban. Az év első hat hónapjában az adóbevételek 101,1 milliárd lejt tettek ki, 3,9 milliárddal többet, mint tavaly. Az adatok fényében nem csoda, hogy a frissen beiktatott kormányfő a múlt héten magához rendelte Bogdan Stant, az adóhivatal vezetőjét, akinek arról kellett számot adnia, miért maradnak el a tényleges bevételek a tervezettektől.

A helyzet az áfa- (TVA) és a jövedéki adóbehajtás terén a legnyugtalanítóbb, hiszen az év első hónapjában ezekből 4,5, illetve 5 százalékkal, összesen 2,7 milliárd lejjel kevesebb folyt be a központi költségvetésbe, mint 2016 azonos időszakában. Mihai Tudose abnormálisnak nevezte a helyzetet, s igaza is van, mivel a fogyasztás látványosan nő.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján a január 1. és május 31. közötti időszakban élelmiszerekre, italra és dohányárura 3,6, más általános fogyasztási javakra 10,2, üzemanyagra pedig 11,1 százalékkal többet költöttünk, mint tavaly, a teljes kiskereskedelmi árbevétel pedig 7,9 százalékkal magasabb a tavalyinál.  Mivel az áfát és a jövedéki adót az árbevétel alapján számolják, a nagyobb forgalom több bevételt jelent az államkasszának, legalábbis papíron.

Gyengült a pénzügyi fegyelem

A bevételek csökkenése részben az áfa 20 százalékról 19 százalékra való mérséklésének tudható be, ami miatt, változatlan lakossági fogyasztás esetén az államhoz 3-5 százalékkal kevesebb pénz folyna be, magyarázta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának adjunktusa. A fogyasztás 7,9 százalékos növekedésének kompenzálnia kellene az áfamérséklést, s ha ez mégsem történt meg, akkor az ok a pénzügyi fegyelem gyengülése lehet, véli a szakember.

A cégek likviditási sorrendjében az áfafizetés nem számít prioritásnak, általában a beszállítók kifizetését fontosabbnak tartják. Mivel az adóhatóság mindössze havi 1 százalékos késedelmi kamatot számol fel, sok vállalkozás jelentős késéssel tesz eleget az állammal szembeni fizetési kötelezettségének, hogy így előzze meg az esetleges likviditási problémákat. Emiatt állhat elő olyan helyzet, hogy a központi költségvetés valós bevételei lényegesen elmaradnak attól, aminek a kereskedelmi árbevétel alapján be kellene folynia a kincstárba.

Hasonló véleményen van Radu Georgescu, a CFO Network pénzügyi tanácsadó cég vezetője. A szakember szerint az adóhatóságnak való késedelmes fizetés gyakran az utolsó szalmaszál a cégeknek. „Hogyan finanszírozható egy vállalkozás? A beszállítók által, melyeknek bizonyos haladékkal lehet fizetni, banki hitelből, amihez azonban biztosítékok kellenek, vagy azzal, hogy késve fizet az adóhatóságnak. A legegyszerűbb az utóbbi, mivel a bürokrácia miatt időbe telik, amíg zárolják a számládat” – magyarázta.

Tarthatatlannak tűnik a 3 százalékos hiány

A Költségvetési Tanács számításai szerint a kormánynak az életszínvonal emelését célzó idei intézkedéseire 18 milliárd lejre lenne szükség. Az első félévre 8 milliárd lejes pluszt terveztek be a költségvetésbe, ám ennek csupán a fele realizálódott, ami azt jelenti, hogy az év végéig további 10 milliárd helyett immár 14 milliárd lejjel többre van szüksége a kormánynak, mint tavaly.

Persze nem lenne tragédia, ha a bevételek elmaradnának a várttól, a következmény mindössze annyi volna, hogy nem lehetne tartani a tervezett 3 százalékos költségvetési hiányt. Ez nem is volna nagy meglepetés, független szakértők és az Európai Bizottság ugyanis kezdettől fogva irreálisnak nevezték a 3 százalékos hiánycélt, s úgy ítélték meg, hogy az állam kiadásai idén 3,6 százalékkal fogják meghaladni a bevételeket.