Nem maradnak áram nélkül azok, akik elektromosenergia-szolgáltatót váltanak, de a vállalat időközben csődbe megy – hívta fel a figyelmet az Országos Energiár-szabályozó Hatóság (ANRE) nemrégiben kinevezett alelnöke, Nagy-Bege Zoltán. A szakember a Maszolnak adott interjúban emlékeztetett, hogy több tucat szolgáltató alacsonyabb áron adja az elektromos áramot a szabályozott árnál. A szakembert a kinevezéséről, az energiaárak liberalizálásáról is kérdeztük.

Nemrég nevezték ki az Országos Energiár-szabályozó Hatóság alelnökének, milyen tervei vannak?

Tíz éve dolgozom a hatóságnál, volt rálátásom arra, hogyan működik az ANRE, milyen kihívások vannak, hol vannak hiányosságok, hol kell még erősíteni. A legfontosabb feladat az elmúlt öt évben az elektromosenergia- és a gázpiac liberalizálása volt. A gázpiac áprilistól liberalizálódott, a lakossági villamosenergia-fogyasztók pedig csak év végéig kaphatnak szabályozott áron villamos-energiát, a piac jövő év elejétől teljesen liberalizálódik. Ezeket a piacokat kell megerősíteni, hogy zökkenőmentesen működjenek, hogy versenyhelyzet legyen, mert ez biztosíthatja, hogy olcsóbb energiát kapjanak a fogyasztók.

Nagyon fontos továbbá a rendszerbiztonság, oda kell figyelnünk és át kell gondolnunk, hogyan tegyük hatékonnyá a beruházásokat, a karbantartást. A hatóság legújabb szakterülete az energiahatékonyság és a hőenergia-termelés, itt kell ráerősíteni és kidolgozni olyan programokat, amelyekkel konkrét megoldásokat találunk akár az önkormányzatok, akár a magánszemélyek, cégek számára, akik fantáziát látnak az energiahatékonyság növeléséhez szükséges beruházásokban.

Éppen az új szakterületekre szerettem volna rákérdezni, hiszen az ANRE nevében is benne van, hogy energiaár-szabályozó hatóság, és sokak fejében talán megfordulhat a kérdés: a liberalizációval milyen létjogosultsága marad az intézménynek?

Az árnak több összetevője van. Maga a villamos-energia és a gáz értéke csak egy része az árnak. Emellé még oda kell számolni a szállítói és az elosztói díjakat, illetve a rendszerhasználati díjakat – itt pedig helyi monopóliumok vannak. Ahol pedig monopólium van, ott sosem lesz versenyhelyzet. Mivel mindig egyetlenegy szolgáltató van, egyetlenegy rendszergazda, a hatóság továbbra is ellenőrizni fogja az elosztói és a szállítói díjakat, és meg fogja szabni a tarifákat. Úgyhogy az árnak mindig lesz egy olyan összetevője, amely szabályozott marad.

Van-e hivatalos adat arról, hogy az elektromos áram esetében eddig, a teljes liberalizáció előtt hány személy váltott szolgáltatót?

Pár tízezer az a lakossági fogyasztói szám, akik az elmúlt két évben fogyasztót váltottak. Merem remélni, hogy ettől arrafele ez a szám exponenciálisan növekedni fog. Az ügyfelek érdekében jövő évtől egy védőháló lép életbe, amely kifogja azokat a fogyasztókat, akik forgalmazó nélkül maradnak. A védőháló fenntartása miatt az ár egy része továbbra is szabályozott lesz. Ha tehát valakinek a szabadpiacról választott forgalmazója valamilyen okból kifolyólag nem tud már szolgáltatni, például csődbe megy vagy kivonul a piacról, akkor mindig ott lesznek azok a villamosenergia-forgalmazók, akik biztosítják a védelmet. A forgalmazó nélkül maradt ügyfelek esetében mi nevezzük ki az új forgalmazót, aki köteles két hétig villamos-energiát szolgáltatni, ez idő alatt a fogyasztónak joga van megválasztani az új forgalmazóját, vagy úgy is dönthet, hogy megmarad annál a forgalmazónál, amelyet a hatóság kinevez.

Azok, akik a védőhálót biztosítják, a jelenlegi nagy forgalmazók: az Electrica, az E-ON, az Enel. Most készítjük azt a szabályzatot, amely szerint minden egyes fejlesztési régióban verseny alapján nevezzük ki a fent említettek közül azt a forgalmazót, amely a védőháló szerepét betölti.

Mivel magyarázható, hogy kevés fogyasztó váltott, holott olcsóbban is vásárolhatnánk villamos-energiát, mint amit a szabályozott áron kínálnak?

A fogyasztó jogát, hogy forgalmazót válthat, már 2007-től jogszabályba ültették. Az, hogy mostanig nem voltak érdekeltek a forgalmazók, hogy a lakossági ügyfelek fele is forduljanak, valamilyen szinten érthető, ugyanis sokkal egyszerűbb egy nagy ipari fogyasztót megkaparintani, mint több száz vagy több tízezer lakossági ügyféllel egyenként leülni és szerződést kötni, és töredékét forgalmazni annak, mint amit egy nagy ipari fogyasztónak forgalmaznának.

Gyakorlatilag csak két-három évvel ezelőtt történt meg a váltás, valószínűleg nagyon telítődött az ipari fogyasztók piaca, már mindenki forgalmazót váltott vagy szabadpiaci szerződést kötött, így azok, akik úgy látták, arra a piacra már nem lehet belépni, úgy gondolták, hogy megpróbálkoznak a lakossággal. És egyre többen tesznek így.

Még úgy is, hogy ez az év nem volt egyszerű, volt két hullám, amikor nagyon magasak voltak az árak a villamosenergia-piacon, de egyetlen forgalmazó sem tehette meg, hogy ha 3 héten keresztül megemelkednek az árak, akkor rögtön már emeli is a fogyasztók fele a díjat, hiszen az ügyfél nem ehhez van szokva. A forgalmazók vállalták azokat a rövid időszakokat, amelyek alatt magasabb áron vásárolták meg az energiát, mint ahogy eladták, azt remélve, hogy ezen időszakokon túl azért profitot termelnek. Nehéz év volt, pár forgalmazó csődbe is ment, illetve fizetésképtelenné vált, de ennek ellenére rohamosan nő azoknak a villamosenergia-forgalmazóknak a száma, akik a szabadpiaci szerződéseket választják.

Ezt a folyamatot segíteni fogja az is, hogy október elsejétől az az ár, amelyet azoknak a forgalmazóknak szabtunk meg, akik a védőhálót biztosítják, viszonylag magas. Emiatt állt elő az a helyzet, hogy míg az Electricának megszabtunk például egy 260 lejes árat, amelyet köteles érvénybe léptetni, a szabadpiacon ugyanaz az Electrica 200 lej alatti áron kínálja a villamos-energiát. Bárki összehasonlíthatja, hogy jelenleg mennyit fizet és ennél olcsóbban kik forgalmaznak villamos-energiát. A földgáz esetében is el lehet végezheti az összehasonlítást.

Annak függvényében, hogy melyik megyébe lakik, lakossági vagy ipari fogyasztó, körülbelül mennyit fogyaszt egy évben, kikérhetők az árajánlatok, több tucat forgalmazó áraiból válogathatunk. Körülbelül negyven forgalmazó a szabályozott árnál olcsóbban forgalmaz elektromos áramot. Ezt mindenképpen ki kell használni. Nyilván oda kell figyelni az apró betűs részekre is, mert vannak azért olyan forgalmazók, akik az apró betűs részekbe beszúrt kitételekkel próbálják félrevezetni a fogyasztókat. Érdemes több helyről is ajánlatot kérni.

A legrosszabb a passzivitás. Az, ha a jelenlegi forgalmazónktól kapunk egy szerződést azzal a kéréssel, hogy írjuk alá, mi pedig megtesszük anélkül, hogy informálódnánk. Nyugodtan írjanak levelet a hatóságnak az anre@anre.ro email címre, van egy nagyon operatív osztályunk, amely csak azzal foglalkozik, hogy a fogyasztók észrevételeit, kéréseit megválaszolja, tájékoztat, hogyan működik a forgalmazó-váltás, melyek az ügyfél jogai és kötelezettségei. Postai úton is lehet segítséget kérni, címünk Constantin Nacu utca 3-as szám, Bukarest, 2. kerület, a postai kód 020995, garantálom, hogy minden levelet megválaszolunk.

Hogyan tudta elérni a kormány október elején, hogy a hatóság halassza a gáz árának emelését?

A hatóság szabályozó tanácsa elé szeptemberben terjesztett a szakigazgatóság egy olyan javaslatot, hogy 6 százalékkal emeljük a földgáz árát. Az emelést akkor abból a megfontolásból halasztottuk el, hogy pont akkor tárgyalta a képviselőház ipari bizottsága azt a 64-es sürgősségi kormányrendeletet, amelynek eredményeképpen gyakorlatilag április elsejétől liberalizálódott a gázpiac. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztók részére is a szabadpiacról vásárolják fel a földgázt a forgalmazók. Mi is jelen voltunk a bizottság ülésein, ahol olyan vélemények hangzottak el, hogy talán ezt a liberalizációt elhamarkodta a kormány, hogy a piac nincs erre felkészülve. Az ipari bizottság nagyon komolyan azon gondolkodott, hogy meghosszabbítja a szabályozott árat a lakossági fogyasztók számára. Ez utólag nem történt meg, a bizottság véglegesítette a jelentését és a képviselőház elé terjesztette.

A képviselőház múlt héten visszaküldte a szakbizottsághoz a tervezetet, tehát újra fogják tárgyalni. Időközben a hatóságnál őrségváltás volt, négy tagnak járt le a mandátuma a szabályozó tanácsban, többek között az elnöké is. Miután az új elnök átvette a stafétát, az első dolog az lesz, hogy megbeszéljük, napirendre tűzzük a kérést. Személy szerint azt támogatom, hogy még a téli szezon beállta előtt korrigáljuk az árakat, mert ha nem, akkor a gázforgalmazóknak olyan többletköltségük halmozódik fel, amelyet előbb-utóbb úgy is el kell ismerni, és az odázással a jövőben még nagyobb áremelkedéssel kell számolni.

Ha egyszer liberalizálódott a piac, hiszen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, akkor a hatóság hogyan irányozhat elő gázáremelést?

A törvény azt írja elő, hogy a földgázforgalmazók a lakosság számára április elsejétől a szabadpiacról vásárolják fel a földgázt. Nincs már az az előírás, amely arra kötelezné a Romgazt és a Retromot, hogy szabályozott áron adja el a földgázt. Ugyanaz a törvény viszont azt is előírja, hogy a hatóság 2021-ig ezeket a szerződéseket ellenőrzi, és jóváhagy egy átlagárat, amellyel a földgázt felvásárolják. Abban az esetben, ha jóváhagyunk egy árat, és a gázpiac nem olyan irányba megy, ahogy mi előre jeleztük, tehát csökkenés vagy növekedés van, akkor erre reagálnunk kell. Vagy az van, hogy a gázárak csökkenek és mi jóváhagytunk egy olyan árat, amely fölötte van ennek, így a forgalmazók többletprofitot termelnek, vagy az van, hogy az árak nőnek és a forgalmazók olcsóbban adják, mint ahogy megvásárolják az energiát. Úgyhogy szabad piac van, de ezt még a hatóság 2021-ig ellenőri, kontrollálja, és ha különbségek vannak, akkor korrigál.