Kamatkorlátozás: az átgondolatatlan törvény az uzsorásokat hozhatja helyzetbe


-A A+

Több száz százalékos kamatú bankkölcsönök Romániában nem léteznek, ilyen hitelkonstrukciókat a nem bankjellegű pénzügyi intézmények kínálnak. Az ügyfelek jellemzően olyan személyek, akik bankhoz nem fordulhatnak, mert rossz adósokként vannak nyilvántartva, vagy nincs legális jövedelmük.

18 százalékban állapítaná meg a fogyasztási hitelek kamatának felső határát az a törvénytervezet, melyet a szenátus a héten szavazott meg. Az ingatlanhitelek kamatát a Román Nemzeti Bank (BNR) által megszabott banki alapkamat két és félszeresében maximalizálná a Daniel Zamfir liberális honatya által benyújtott tervezet, amelyet az RMDSZ szenátorai is megszavaztak.

A maximalizálás támogatói szerint véget kell vetni annak, hogy egyes nem bankjellegű pénzügyi intézmények több száz százalékos kamatra nyújtanak rövid futamidejű hiteleket. A BNR nem támogatja a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy egy ilyen jellegű szabályozás ellentmond a szabadpiac elvének, a kölcsönök kamatait pedig a piaci viszonyok határozzák meg.

Eugen Teodorivici pénzügyminiszter szintén nem lelkesedik az ötletért, arra hivatkozva, hogy az államnak csak rendkívüli helyzetekben kell beavatkoznia a piac működésébe. „Mi történik majd egy negatív alapkamat esetén? Megszorozzuk 2,5-tel, és a bankok fizetnek majd azért, hogy hitelt adhassanak?” – tette fel a költői kérdést Florin Dănescu, a Román Bankok Egyesületének ügyvezető elnöke. Jelenleg a banki alapkamat idehaza 2,25 százalék, azonban vannak országok – Svájc, Dánia, Svédország – ahol ez negatív érték.

A törvénytervezet támogatói többek között arra hivatkoznak, erkölcstelen az, hogy míg a bankbetétek után fizetett legmagasabb kamatok 1-2 százalék körül mozognak, addig bizonyos kölcsönök után a hitelezők több száz százalékos éves kamatot számolnak fel. Az állítás tényszerűen igaz, ugyanakkor nélkülöz bármiféle relevanciát, a betéti kamatokat ugyanis bankok, az egetverő hitelkamatokat ellenben nem bankjellegű pénzügyi intézmények állapítják meg.

Hasonló logika alapján a lakásárakat is maximalizálni lehetne, mivel a hazai átlagbérhez képest indokolatlanul magasak. A valóság az, hogy a bankhitelek kamatai nagyjából jelenleg is megfelelnek a törvénytervezet kritériumainak. Az Unicreditnél például a fogyasztási hitelek maximális kamata 14,99 százalék, a hosszú lejáratú jelzálog kölcsönöké pedig 6-7 százalék. Ez utóbbi kategóriában egyes bankoknak már 4 százalék körüli kamattal is vannak termékeik.

Diósi: a legszegényebbek számára veszélyes

Diósi László, az OTP Románia elnök-vezérigazgatója üdvözlendő kezdeményezésnek tartja a törvénytervezetet, azonban hangsúlyozza, alaposan át kell gondolni a megfogalmazását, illetve az elfogadása előtt hatástanulmányt kellene készíteni. A bankokat a szabályozás kevéssé érintené, ugyanis elsősorban a nem bankjellegű pénzügyi intézmények által alkalmazott üzleti modellre vonatkozik, ez utóbbiak nyújtanak ugyanis rövid futamidejű, drága hiteleket olyan ügyfeleknek, akiknek nincs látható jövedelmük, illetve rossz adósokként vannak nyilvántartva, amiért nem kaphatnak bankkölcsönt.

„A legszegényebbek számára lehet veszélyes, ők vannak ugyanis kitéve a magas kamatozású hiteleknek. A nem eléggé átgondolt jogszabály ezeket az embereket az uzsorások markába juttathatná, kénytelenek lennének be nem jegyzett feketepiaci kölcsönökhöz folyamodni, egy olyan közegben, ahol erőteljesebb behajtási módszereket alkalmaznak” – nyilatkozta a Maszolnak Diósi László.  

A törvénytervezetet döntő házként a képviselőház fogja tárgyalni.








EZT OLVASTA MÁR?

X