Hiába vett fel az állam fel 65 milliárd euró értékű hitelt 1990 óta, még mindig csak 748 km autópályánk van, számos vasúti pályaszakaszon pedig lassabban közlekednek a vonatok, mint ezelőtt 50 évvel. A temérdek pénz java nyugdíjakra és fizetésekre ment el.

1989-ben Ceaușescu diadalittasan jelentette be, hogy Románia visszafizette teljes államadósságát. Ebben azért volt némi költői túlzás, a Román Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a kommunista diktatúra utolsó évében az államnak még mindig volt 174 millió dollárnyi adóssága, a Világbank kimutatásaiban pedig 198,8 millió dollárral szerepeltünk. Természetesen ez elhanyagolható összeg volt az 1981-es, közel 8,1 milliárd dollárhoz képest, amelyet a lakosság kiéheztetésének az árán törlesztettünk.

A piacgazdaság első évét 210 millió dolláros államadósággal zártuk, ami a következő év végére megnyolcszorozódott. A 10 milliárdos határt 2001-ben léptük át, a gazdasági válság alatt aztán rohamosan gyarapodott az adósságállomány: egyetlen év alatt 16 milliárddal hízva, 2009 végére elérte a 40 milliárdot, 2013-ra pedig 74 milliárdra nőtt.

A GDP-hez arányítva csökkent az adósság

Az elmúlt négy évben a gazdasági válság időszakhoz képest kifejezetten lassan nőtt az államadósság, a tavalyi év végén kb. 65 milliárd euró volt. Bár abszolút értékben nőtt az államadósság, a GDP-hez arányítva csökkent, egy év alatt 1,5 százalékkal, jelenleg a bruttó hazai termék 35,7 százalékát teszi ki. Ennél alacsonyabb értékkel csak három EU tagállam büszkélkedhet: Bulgária (25,6 százalék), Luxemburg (23,4 százalék) és Észtország (8,9 százalék).

Az unión belül Görögország van leginkább eladósodva, az állami adósságállomány a GDP 177 százalékának felel meg, majd Olaszország és Portugália következik 134, illetve 130 százalékkal. 2017-ben kizárólag Görögországban nőtt a GDP arányos államadósság, 1,3 százalékkal, a legnagyobb arányban pedig, 4,3 százalékkal, Csehországban csökkent.

Nem feltétlenül negatívum

A sajtóban és a politikai retorikában az államadósság fogalmához szinte kötelező módon negatív felhang társul, ám ez nem feltétlenül indokolt. „A lakossági hitel pszichológiája gyökeresen különbözik a kormányzati és a vállalati hitel pszichológiájától. A lakossági hitelt mindenki igyekszik visszafizetni, ám a kormányzati hitelt nem biztos, hogy kell, fontosabb az adósságállomány kordában tartása” – véli Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa.

Egy egészséges gazdaságban a kormány a költségvetési hiányt képes a lakossági megtakarításokból, államkötvények kibocsátása révén finanszírozni, nem kell külföldi hitelekhez folyamodnia. A világ legeladósodottabb országa Japán, az állami adósságállomány a GDP 239 százalékának felel meg. Ez azonban nem fenyegeti a szigetország gazdaságának stabilitását, a külföldi adósságállomány minimális, a kormány hitelezői a polgárok.

„A 20, 30, 50 vagy akár 70 százalékos GDP-arányos államadósság és az éves 2,5-3 százalékos költségvetési hiány egészséges értékek lehetnek. A fontos kérdés az, hogy mire megy el a költségvetés pénze, infrastrukturális beruházásokra vagy nyugdíjakra, fizetésekre? Románia esetében nem az agond, hogy 65 milliárd euró államadósságunk van, hanem, hogy ezt a pénzt feléltük” – nyilatkozta a szakember a Maszolnak.

Tavaly 2,9 százalék volt Románia költségvetési hiánya, s a kormány fogadkozik, hogy idén sem fogja meghaladni a 3 százalékot, amit azonban a független szakértők egy része kétségbe von.