A leggazdagabb romániai községek tízes toplistáján két Temes és egy Brassó megyei település is van, a Szeben megyei Sellenberk és a bihari Szentmárton hajszállal maradt csak le. Marosszentgyörgy bevételei 60 százalékkal nőttek két év alatt.

Röpke két év alatt jelentősen megváltozott az ország leggazdagabb községeinek rangsora. 2015-ben még a Iași vonzáskörzetébe tartozó Miroslava volt a legtehetősebb, ám tavaly a moldvai település az ötödik helyre esett vissza.

A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium adatai szerint 2017-ben a legnagyobb összegű bevételt az Ilfov megyei Chiajna érte el, amelynek kasszájába 71,2 millió lej folyt be. A második helyen Kolozsvár elővárosa, Szászfenes áll, 50,9 millió lejjel. Két év leforgása alatt a bevételei 25 százalékkal, 10 millió lejjel nőttek, aminek köszönhetően három hellyel lépett előre a rangsorban.

Az Ilfov megyei Dragomirești tavaly is a harmadik helyet foglalta el, akárcsak 2015-ben. A top 10-be bekerült két Temesvárral egybeépült település is: Gyüreg 41,15 millió lejjel a negyedik, a 15 százalékban magyarok lakta Újszentes pedig 33,55 millió lejjel a nyolcadik. A tízes listát erdélyi község, a Brassó megyei Keresztényfalva zárja, 31,74 millió lejes bevétellel. Az első tízben négy Ilfov megyének négy képviselője van, a már említett helységeken kívül Brănești és Mogoșoaia, ami Bukarest közelségének tudható be.

Korond sem panaszkodhat

A többi magyarlakta megye leggazdagabb községe tavaly a bihari Szentmárton volt, amely 30,3 millió lejes bevételt könyvelt el. A község jólétének a forrása a Félix-, valamint a Püspök-fürdő. Hargita megyében Korond költségvetésébe folyt be a legtöbb bevétel, 18,77 millió lej. Két évvel korábban még Parajd volt a megyei listavezető, Korond akkor a harmadik helyen tanyázott.

Háromszéken a románok lakta Zágonbárkány a leggazdagabb, 12,95 millió lejjel, a település 2015-ben  még csak harmadik volt Nagybacon és Zágon mögött. Maros megyében Marosszentgyörgy áll a legjobban anyagilag, 18,57 millió lej saját bevétellel. A Szilágyságban Sarmaság kasszájába folyt be a legtöbb pénz, 19,6 millió, míg Szatmárban Aranyosmedgyes mondhatja ezt el magáról, mely 15,57 milliót inkasszált. Fehér megyében szintén egy magyarok által is lakott település, Felvinc a legtehetősebb, 13,92 millió lejjel.

Országos szinten is pénzes községnek számít, épp hogy kimaradva a top 10-ből, a Szeben megyei Sellenberk, 30,58 millió lejes saját jövedelemmel. A megyei első helyezettek közül igencsak kilóg a Botoșani megyei Mihai Eminescu, a maga 5,28 millió lejes bevételével, ami sokat elmond a régió gazdasági helyzetéről. Rajta kívül egyetlen olyan megyei első van, a ialomițai Sfântu Gheorghe, amelynek a kasszájába 10 milliónál kevesebb folyt be, 7,77 millió lej.

Maroszentgyörgy megtáltosodott

A bevételek dinamikája szintén sokat elárul egy adott megye gazdasági viszonyairól. Szászfenes bevételei negyedével gyarapodtak két év alatt, Marosszentgyörgy esetében egészen kiemelkedő, 60 százalékos volt a növekedés, az aktuális bihari listavezetőnek pedig 20 százalékkal volt több bevétele, mint a két évvel korábbinak. Ezzel szemben a két székely megye lényegében stagnált, a jelenlegi és a korábbi listavezető bevételei közötti különbség Hargitában 3,7, Kovásznában pedig csupán 2,7 százalék.

Tavaly a 2861 romániai község saját bevételei 19,5 milliárd lejre rúgtak. Ez átlagban az éves költségvetésük 36 százalékát tette ki, azonban voltak olyan községek, amelyek saját erőből a költségvetésüknek csupán 20 százalékát teremtették elő, a fennmaradó részt a megyei önkormányzatok és a központi költségvetés fedezték, illetve pályázati úton is hívhattak le pénzeket.