Építésitörmelék-gazdálkodás: a jelen egy mítosz, a közeljövő egy utópia


-A A+

Papíron a hazai építőtelepeken termelődő hulladék 40 százalékát hasznosítjuk újra, ami a szakértők szerint dajkamese. Két éven belül ennek az aránynak 70 százalékra kellene emelkednie ami – szintén a szakértők szerint – egyszerűen utópia.

Az Európai Unió által kidolgozott, s idehaza is elfogadott ütemterv értelmében idén az építkezési és bontási törmelék 45 százalékát kellene újrahasznosítani Romániában. Ez az arány jövőre 55 százalékra, 2020-ban pedig 70 százalékra kellene hogy emelkedjen.

Papíron nem hogy lemaradva nem vagyunk ettől a célkitűzéstől, de túl is teljesítettük, a legfrissebb, a 2012-es helyzetet taglaló tanulmány szerint ugyanis már akkor 40 százalék volt a sitt újrahasznosítási aránya. Ez a adat gyönyörű, az egyetlen baj vele, hogy egész biztosan nem igaz.

„Ez az érték nem lehet valós. Ugyanakkor jó tudni, hogy nem kell a nulláról indulniuk, vannak ugyanis Európában olyan országok, melyek jó példával szolgálhatnak a törmelékek újrahasznosításának terén” – jelentette ki Geert Cuperus, a Nemzetközi Reciklálási Szövetség elnöke.

A 40 százalék már csak azért sem lehet valós, mert még egy éve sincs, hogy maga a környezetvédelmi miniszter ismerte el: Romániában a hulladékok újrahasznosítási aránya 5 százalék. Az pedig szinte kizárt, hogy az építkezési törmelékek tekintetében nagyságrendekkel jobb lenne a helyzet.

Nincs hulladékgazdálkodási piac

„Romániában nincs hulladékgazdálkodási piac, teljesen rendezetlen az egész. Az egyik itt rakja le a hulladékot, a másik ott, van, aki elszállítja a szeméttelepre, van, aki elrejti. Teljesen átláthatatlan a folyamat” – fejtette ki egy hulladékgazdálkodási konferencián Mihai Rohan, az Ipari Munkáltatók Országos Konföderációjának elnökhelyettese.

Az Európai Unió a szeméttelepeken lerakott hulladék tonnánkénti 80 lejjel való megadóztatásával szeretné serkenteni az újrahasznosítást Romániában, ám a kormány elérte, hogy a díj bevezetését elhalasszák egy évvel, így az 2019 január 1-én lép életbe. Ennek ellenére az építkezési törmelék jelentős része jelenleg sem a szeméttelepekre kerül, hanem az árokpartokra, állítja Radu Merică, a több erdélyi városban, így például Nagyváradon és Temesváron is dolgozó RER hulladékgazdálkodási vállalat vezérigazgatója.

„Az építőtelepi hulladékgyűjtő konténerek tartalma heterogén, a legkülönfélébb anyagokat tartalmazza. Egy ilyen konténer 70 százalékos reciklálása tiszta utópia. Ki fogja szétválogatni a különféle anyagokat? Azt is pontosan meg kellene határozni, hogy mit jelent, illetve mikor ér véget az újrahasznosítás. Arról van szó, hogy a kidobott ablaküvegből ismét ablaküveget kell gyártani?” – fogalmazott Merică a Capital gazdasági hetilapnak.

12 tonna törmelék házanként

A szakember szerint az újrahasznosítás csak akkor lenne megvalósítható, ha az építőtelepeken szelektív hulladékgyűjtés folyna, 3-4 konténer lenne felállítva ilyen céllal. Ha ez nem így lesz, akkor a január 1-től érvénybe lépő hulladéktárolási díj csak megnöveli az építkezési költségeket, de pozitív vonzata nem lesz. Egy átlagos méretű családi ház bontásakor körülbelül 12 tonna törmelék keletkezik.

A környzetvédelmi minisztérium már jó ideje dolgozik egy kormányhatározat tervezeten, melynek értelmében minden építési engedély haszonélvezője köteles lesz hulladékgazdálkodási tervet készíteni, kitalálva az újrahasznosítás konkrét módját.








EZT OLVASTA MÁR?

X