A diákmunkát vállaló kiskorúak egy nap legtöbb 6 órát dolgozhatnak, de 8 órában kell őket fizetni – a hatályos törvények szerint a napszámos munkát vállaló fiatalokra szintén vonatkozik ez az előírás. Mire figyelj, ha középiskolai tanuló, egyetemista vagy, és munkát vállalnál a vakáció idejére?

Elsősorban arra, hogy legyen munkaszerződésük – hívta fel a figyelmet a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője, Ördög Lajos. Enélkül sebezhetővé válnak a diákmunkát vállalók a munkaadóval szemben – figyelmeztetett. A szakember emlékeztetett, a hatályos törvények értelmében csak a 15 éven felüliek vállalhatnak hivatalosan munkát Romániában, és kizárólag szülői engedéllyel. A 16 éven felüliek számára már nem kell szülői engedély, de naponta csak 6 órát dolgozhatnak – a hat órás munkaidő a 15 évesekre is vonatkozik.

A kiskorú munkavállalók nem vállalhatnak éjszakai műszakot. Ördög Lajos hangsúlyozta, bár naponta 6 órát dolgozhatnak, őket is megilleti a 8 órára számított minimálbér. „A minimálbért mindenképpen meg kell adni nekik is” - mondta a megyei munkaügyi felügyelőség vezetője.

Ha visszaélés történik, és a munkaadó arra kényszeríti a kiskorút, hogy napi 6 óránál többet dolgozzon, a rendőrséghez vagy a munkafelügyelőséghez kell fordulni. „A kérdés az, hogy mennyire súlyos a kényszerítés. Az alkotmány értelmében valakit munkára kényszeríteni bűncselekmény. Tehát ha bárki ilyesmit lát, hall, tapasztal, az hozzánk is fordulhat, de a rendőrséghez is. A munkafelügyelőség panasz esetén eljár, és ha úgy ítéli meg, a rendőrséghez fordul” – mondta az igazgató.

Ördög Lajos elmondta, Kovászna megyében a szezon végén ellenőrzéseket tartanak. A tapasztalat az, hogy azok a munkaadók, akik fel vannak készülve a diákmunkára, betartják a törvényes előírásokat. A gondok általában a mezőgazdasági munkát vállaló, az állattartásban dolgozó fiatalok esetében merülnek fel. A juhnyáj mellé felfogadott kiskorúaknál nem mindig tartják be a szabályokat, és ez akkor szokott kiderülni, amikor a fizetés miatt utólag vita van, és feljelentés történik – mondta az igazgató.

Napszámos munkánál nincs munkaszerződés

Leginkább nyáron előszeretettel alkalmaznak napszámosokat, főleg mezőgazdasági munkára, de a turizmusban is népszerű ez a foglalkoztatási forma. Ha viszont valaki napszámos munkát vállal, tudnia kell, hogy nem jár neki egyéni munkaszerződés – figyelmeztetett a Kovászna megyei munkaügy vezetője.

Ezt azt jelenti, hogy sem nyugdíjbiztosítást, sem betegbiztosítást nem számolnak a munkavégzés idejére, a munkavédelmi előírások is lazábbak. Éppen ezért még a munka megkezdése előtt nagyon fontos tisztázniuk a feleknek, hogy mekkora fizetésért, hány órában vállalja el a fiatal a munkát, és hogy a munkaadó mikor és hogyan fizet – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, az egyezséget foglalják írásba, tehát szülessen róla egy dokumentum.

Napszámos munka esetén is érvényes az a törvényes előírás, hogy csak 15 évesnél nagyobb fiatalok végezhetik szülői beleegyezéssel. A 16 évnél idősebbek számára már nem kell a szülői jóváhagyás, és akárcsak a 15 éves vagy azon felüli munkavállalók, naponta 6 órát dolgozhatnak. A törvény azt is megszabja, hogy a kiskorú napszámos nem dolgozhat többet heti 30 óránál, és nem vállalhat éjszakai műszakot. A napszámos munka nem lehet több 3 hónapnál, ez alól az állattartás kivételt képez, ott ez a határidő 180 napig is felmehet – ez utóbbi felnőttek esetében.

Munkabaleset esetén a munkaadó perelhető

A napszámosok kizárólag csak az alkalmazónak dolgozhatnak, vagyis valaki nem alkalmazhat napszámosokat például a szomszéd földjének megművelésére. A munkaadónak kötelessége bejelenteni a munkaügyi felügyelőségen, hogy napszámosokat alkalmaz. A napszámos saját felelősségére vállalja, hogy egészségi állapota munkaképessé teszi. 

Ha a munkavégzés ideje alatt a munkavállaló a munkaadó hibájából (mert például nem biztosította a megfelelő védőfelszerelést, munkaeszközt) megsérül, hosszabb kórházi kezelésre szorul, a költségeket a munkaadónak kell fizetni. Ha a munkabaleset miatt munkaképtelenné válik, vagy hosszabb kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló kártérítést igényelhet a munkaakótól– ha ez elmarad, bírósághoz fordulhat.

Mekkora fizetség jár?

A hatályos törvények szerint a munkaadónak a személyi jövedelemadót kell befizetnie a napszámos bére után, amely jelenleg 10 százalékos. A napszámos munkára vonatkozó törvény előírja, hogy a napszámosnak adott bruttó fizetésnek ekvivalensnek kell lennie a bruttó minimálbérrel. A bruttó minimálbér alapján 1 óra ledolgozott munka után bruttó 11,45 lej jár. A 10 százalékos személyi jövedelemadó kifizetése után ez az összeg 10,3 lej. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a fizetés történhet a nap végén, vagy egy hét után, ha pedig a munka több mint 30 napos, akkor havonta.

Támogatás kérhető az államtól a diákmunkára

Az a munkaadó, aki egyéni munkaszerződéssel alkalmaz diákmunkára fiatalokat, támogatást kérhet a munkaerő-ügynökségtől – hívta fel a figyelmet a Kovászna megyei munkaerő-ügynökség vezetője, Kelemen Tibor. Bár az összeg nem nagy, minden munkaszerződés után 250 lej, érdemes élni a lehetőséggel.

A szubvenciót akkor lehet igénybe venni, ha a 15 évnél nagyobb diák, tanuló regisztrál a munkaerő-ügynökségnél mint munkakereső. Ezzel párhuzamosan az alkalmazó bejelenti a szabad állást, "a kettő találkozásánál létrejön az egyezmény a munkaerő-ügynöséknél, és ezt követően kaphatja meg a cég a havi 250 lejt". Kelemen Tibor elmondta, az igénylés csak a vakáció idejére alkalmazott diákok, tanulók esetében érvényes, azaz 60 napig. Hogy milyen dokumentumok szükségesek a támogatáshoz, itt olvashatja.

A kormány csütörtökön sürgősségi kormányrendelettel jelentősen megemelte (2250 lejre) a sérülékeny kategóriákból származó személyeket alkalmazó munkaadók állami támogatását, a kedvezményezettek listájáról viszont lemaradtak a diákmunkát vállalók. Hogy mely kategóriákat érint a támogatás, itt böngészheti.