A védelmi doktrínával együtt a hadserege is teljesen átalakult Romániának a NATO-tagság tizenöt éve alatt. A katonáinak száma 400 ezerről 55 ezerre csökkent, de hadereje jelentősen korszerűsödött.

Románia 15 évvel ezelőtt csatlakozott az Észak-Atlanti Szövetséghez, a NATO-hoz, amely idén áprilisban lesz 70 éves. A NATO nem csupán katonai szervezet, hiszen a megalapítását szentesítő szerződés egyik sarkalatos pontja az, hogy a tagállamok megvédik a jogállamiságot és a független intézményeket. Az ország csatlakozása a NATO-hoz tehát nem csupán katonai téren jelentett előrelépést, de egyben ezzel az ország elkötelezte magát a demokratikus értékek mellett.

Teljesen átalakult a hadsereg

1989 előtt Románia a Varsói Szerződés tagja volt, amely legfőbb ellenségének tekintete a NATO-t. A kommunizmus idején a román hadsereg 400 ezer főt számlált, a férfiak számára kötelező volt a katonaság, de a rendszerváltás előtti években a nőket is rövid katonai felkészülésre kötelezték.

A kommunizmus bukását követően a román hadsereg is átalakult, a folyamat azonban azt követően gyorsult fel jelentősen, hogy Románia tagja lett a NATO-nak. Ekkor a fő hangsúly a román fegyveres erők korszerűsítésére helyeződött, hiszen a hadseregnek mind a felkészülés, mind pedig a fegyverzet tekintetében meg kellett felelnie a tagországok sokkal magasabb színvonalának.

A kötelező katonaság megszüntetésével mindenekelőtt jelentősen csökkent a hadsereg száma, amely 55 ezer főre esett vissza. A kommunista időszakhoz képest szinte nyolcszorosan kisebb hadsereg viszont jóval felkészültebb, és ma már interoperabilissá vált a NATO-csapatokkal.

A romániai szárazföldi fegyveres erők jelenleg 1500 harckocsival, páncélos és csapatszállító járművel, a légierők 100-nál kevesebb helikopterrel és ugyancsak 100-nál kevesebb repülővel, a tengeri flotta pedig nem egészen 50 hajóval rendelkezik, vagyis jóval kevesebbel, mint 1989 előtt, amikor is a szárazföldi és légierők felszereltsége például elérte a 3000 harckocsit és megközelítette az 1000 repülőgépet.

Korrupció és pártviták akadályozzák a korszerűsítést

2002 óta Románia csapatokkal vesz részt külföldi harctereken is, a Balkán térségétől kezdve egészen Irakig és Afganisztánig. Így állandó a katonai jelenléte Afganisztánban: Zabul térségében közel 2000 katonát állomásoztat és részt vesz a kabuli nemzetközi repülőtér védelmében is. A román fegyveres erők 1996 óta jelen vannak Boszniában és Hercegovinában, továbbá Koszovóban is, 2003 és 2009 között pedig Irakban is harcoltak. Így a román katonák konkrét harctéri tapasztalatokkal is rendelkeznek.

A román hadsereg fegyvertárában még mindig túlnyomó többségben vannak viszont jelen a szovjet gyártmányú fegyverek, a fegyverzet korszerűsítése nehezen megy, egyrészt a korlátozott anyagi okok, másrészt pedig a romániai korrupció miatt, illetve azért is, mivel a romániai politikai tényező képtelen, vagy csak nehezen érti meg a fegyverzetek korszerűsítésének stratégiai szükségét.

A nagyobb szabású romániai fegyvervásárlások a politikai pártok vitája és a korrupció jegyében zajlottak le, ami nemeztbiztonság veszélyt is jelent. A politikai befolyást jól példázza az a tény is, hogy a kormánykoalíció és az államelnöki hivatal közötti ellentétek miatt a román hadsereg egy ideig vezérkari főnök nélkül maradt, miközben Moszkva agresszív politikája és az oroszországi kibernetikus háború Romániát is veszélyeztette.

Klaus Johannisnak viszont  érdeme van abban, hogy 2015 elején, miután Oroszország magához csatolta a Krím-félszigetet, Románia eleget tett a NATO-követelésnek, miszerint a tagállamoknak bruttó nemzeti össztermékük 2 százalékát kell fegyverkezésre fordítaniuk. Jóllehet a NATO több állam még nem tett eleget ennek, Bukarest viszont teljesítette ezt a kötelességét, amelyet az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump meg is köszönt a román államfőnek.

Így szerelik fel a hadsereget

2017-ben a román parlament elfogadta a kormány memorandumát, amely a hadsereg felszerelését szorgalmazta. A dokumentum 8 pontban rögzítette a fegyverzetek tökéletesítését szolgáló intézkedéseket, mindegyik tétel esetében legalább 10 milliárd eurós befektetéssel számolva.

Így például előirányozta a HIMARS típusú hosszútávú rakéták vásárlását, valamint Piranha 5-ös páncélozott csapatszállító járművek beszerzését. Az előző esetben rendjén haladnak a dolgok, az utóbbinál viszont komoly késlekedés van, mivel az izraeli ELBIT vállalat által gyártott lövegtornyok nem feleltek meg a minőségi követelményeknek.

Románia hét Patriot típusú föld-levegő rakéta rendszert is vásárol, csaknem 4 milliárd dollár értékben. Eddigi összesen három rendszer érkezett Romániába. Elakadt viszont a multifunkcionális korvettek vásárlása. A La Tribune nevű francia lap szerint azért, mert a román kormány mindenképpen azon volt, hogy a versenytárgyalást a holland Damen cég nyerje meg, jóllehet a francia Naval Group sokkal előnyösebb ajánlatot tett.

Támaszpontok, hadgyakorlatok

NATO-tagállamként Románia területén több katonai támaszpont is működik, a szövetségesek közös védelmét szolgálva, ami természetesen hozzájárul Románia nemzetbiztonságához is, hiszen az ország területén a szövetségesek csapatai is jelen vannak, ráadásul korszerű fegyverzeteikkel.

Ilyen támaszpont működik Konstancán, illetve az Olt megyei Deveseluban, ahol helyet kapott az amerikaiak által épített rakétavédelmi rendszer egyik eleme is. Nagyváradon ugyancsak NATO-központ létesült, amely a konfliktuszónákból szerez információkat, de Romániában jelen vannak a szövetségesek soknemzetiségű alakulatai is.

Az együttműködés keretében amerikai szárazföldi, légi és tengeri csapatok váltják egymást Romániában. Az ország több, közös hadgyakorlaton is részt vett. 2018-ban a NATO összesen 103 hadgyakorlatot tartott, számuk idén 102 lesz. Április 5-13 között kerül sor Románia felségvizein és Fekete-tenger nemzetközi vizein a legnagyobb fekete-tengeri hadgyakorlatra, Sea Shield 19 néven, amelyen Románia mellett Bulgária, Kanada, Görögország, Hollandia és Törökország vesz részt, 2200 katonával.