Dübörög a román gazdaság – ezt néhány statisztikai adat is bizonyítja –, a növekvő költségvetési hiány mégis válságos helyzetre utal. Az idei év első négy hónapjában a deficit elérte a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékát. Gazdasági szakértők szerint nem kizárt, hogy ez a mutató év végére elérheti a 4 százalékot is.

Ellenőrizhetetlenül növekedő kiadások

A múlt év első négy hónapjában a költségvetési deficit elérte a 6 milliárd lejt, azaz a GDP 0,65 százalékával volt egyenlő. Az idei év hasonló időszakában azonban a hiány 11,4 milliárd lejre rúgott, ami a bruttó hazai termék 1,1 százalékát jelentette. A növekedés szerint egyetlen év alatt 88,4 százalékos volt.

A költségvetési hiány aggasztó növekedésének alapvetően két oka van Romániában a gazdasági elemzők szerint. Egyrészt a kiadások – bérek, társadalomvédelemre fordított összegek – ellenőrizhetetlen növekedésének következménye, másrészt az adókból, az illetékekből az államhoz befolyó összegek „optimista túlbecsülésének” tulajdonítható.

A költségvetési hiány azért is aggasztó, mert áprilisban is jelentősen növekedett. Ez az a hónap, amikor jelentősen növekednek a költségvetési bevételek, hiszen az adófizetők – közöttük a mikrovállalatok is – ekkor fizetik be adójukat.

A költségvetési kiadások tekintetében a legtöbb pénzt a személyzeti költségek jelentették, amelyek a tavalyi évhez képest 26 százalékkal növekedtek. A társadalombiztosításra fordított összegek 15 százalékkal gyarapodtak, a szolgáltatásokra költött összegek 14,9 százalékos emelkedést mutattak, az állam által felvett kölcsönök kamatai pedig – a tavalyi év hasonló időszakához képest – szintén 14,9 százalékkal nagyobb mértékben terhelték meg a költségvetés kiadási fejezetét.

Ezekhez a kiadásokhoz hozzájárul egy kellőképpen általánosan – vagyis eléggé homályosan – megfogalmazott költségvetési tétel, az „egyéb transzferek” fejezet, amelynek kiadásai 2018-hoz képest csaknem 35 százalékkal növekedtek.

Ez van a bevételi oldalon

A pénzügyi tárca adatai szerint a román államnak az európai uniós alapokból sikerült eddig mintegy ötmilliárd lejt lehívnia – ez az összeg egyelőre megfelel a tavalyi évben lehívott brüsszeli pénzeknek.

A költségvetési bevételeken nem sokat segítettek az állam által a saját vállalataitól beinkasszált osztalékok sem, amelyek a tavalyi évhez képest alig növekedtek: 6,2 milliárd lejről 6,8 milliárd lejre. Az egészségbiztosítási hozzájárulásokból befolyt összegek viszont már elérték az 5,8 milliárd lejt, ami 19,6 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első négy hónapban. Ez a többletbevétel a megnövelt fizetéseknek, bruttó nettóbérnek volt köszönhető, amelyek után természetesen emelkedett az egészségbiztosítási hozzájárulás összege is.

A fizetések és egyéb jövedelmek megadóztatásából származó pénzből azonban az állami költségvetésbe mindössze 7,2 milliárd lej folyt be, ami 11 százalékkal volt kisebb az elmúlt évhez képest. Ennek az az oka, hogy a 16 százalékos adókulcsot 10 százalékra csökkentették.

Az állami költségvetés másik nagy bevételi forrásából, a hozzáadottérték-adóból befolyó pénzek szerényen növekedtek, és elérték a 12 százalékos többletbevételt.

4 százalékos is lehet a hiány

Ilyen körülmények között a Költségvetési Tanács elnöke, Ionuț Dumitru arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy az ország túllépheti az unió által megkövetelt 3 százalékos deficitet, a hiány a 4 százalékot is elérheti. Szerinte a költségvetés bevételei jóval kisebbek a tervezettnél.

A konszolidált általános költségvetési bevételek az idei év első négy hónapjában alig 11 százalékkal növekedtek tavalyi esztendőhöz képest, és elérték a 99,5 milliárd lejt. A költségvetési kiadások túlságosan megnövekedtek, a kormány ugyanis túlértékelte az egészségbiztosításból és a jövedelmi adókból befolyó bevételeket – véli Ionuț Dumitru.