A világon évente 1,4 milliárd utazást jegyeznek, holott néhány évtizeddel ezelőtt csak ennek töredékét adták ki a külföldi utazások. A megnövekedett szám azonban egyre több bajt is okoz.

 Az ötvenes évek elején még alig 25 millió nemzetközi turistautazást számláltak, húsz évvel később már 166 milliót. 1990-re 435 millióval kellett megbirkózni, tavalyra ez a szám 1,4 milliárd lett.

Ennek az oka elsősorban az egyre megfizethetőbbé váló légi közlekedés és - Nikodem Szumilo londoni közgazdász szerint – a digitális szolgáltatások megjelenése, a lehetőség arra, hogy mások véleményét elolvashatjuk a világhálón, és előre foglalhatunk szállást meg repülőjegyet, akár kedvezményekkel. „Ez azt jelenti, hogy több ember utazik és gyakrabban” – fogalmaz a Londoni Egyetem egyetemi docense.

Hová utazunk?

Az ENSZ turizmusra szakosodott szervezete, a Turisztikai Világszervezet legfrissebb mérései szerint az utazok négyötöde saját régióján belül választ célpontot, a tengerentúli látogatásokban pedig Európa vezet évi 713 utazással.

A globális trendeket vizsgálva kiderült, hogy Franciaország a legnépszerűbb ország, majd Spanyolország és az Egyesült Államok, illetve Kína és Olaszország, az Egyesült Királyság. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy Franciaországot 2017-ben 87 millió turista látogatta meg, Spanyolországot 82, az USA-t 77, Kínát 61 millió, Olaszországot 58 és így tovább.

A világ más régiói is egyre népszerűbbek, így például Afrika északi része tíz százalékkal jobb forgalmat zárt tavaly, mint korábban, és a Szubszaharai Afrika országai illetve a Közel-Kelet is több turistát vonzott.

Mit nézünk meg?

2018-ban az Uber felmérte, hogy melyek a legkedveltebb célpontok a turisták számára: az első helyen a new york-i Empire State Building szerepelt, második helyre a korábbi World Trade Center helyére került Freedom Tower került. A harmadik legnépszerűbb célpont a torontói CN Tower.

Honnan utazunk?

Miután Kína gazdasága egyre jobban teljesít, a lakosság is él a javuló anyagi lehetőségeivel: a távol-keleti ország így az első helyen áll a turistákat kibocsátók sorában, 143 millió külföldre utazással (2017-ben). A második helyre Németország tehető 92 millió utazással, majd az Egyesült Államok 87,8 millióval, az Egyesült Királyság pedig 74,2 millióval.

Fejlődik ugyanakkor Oroszország is ebben a tekintetben: tavaly 16 százalékkal többen utaztak külföldre, mint egy évvel korábban, de Franciaország is 10 százalékot javított, Ausztrália pedig 9-et.

Hátulütők

Nikodem Szumilo közgazdász szerint nemcsak a forgalmat terheli a turizmus és túlzsúfoltságot okoz, hanem az orvosi ellátás és közszállítás terén is nehézségeket okoz, akadályozva a helyieket abban, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe vegyék. Olyan területeken, ahol a turistáknak fenntartott lakhelyek szinte egész évben üresek, a gazdasági fejlődés korlátozódik, miközben a lakásárak megemelkednek.

Claudio Milano spanyol szakértő szerint a megnövekedett nemzetközi utazások miatt megnőtt nemcsak a külföldi diákok száma, hanem a bevándorolt dolgozóké, az adott települést második otthonukként használóké, illetve újságíróké. A neoliberális gazdaságnak köszönhetően, teszi hozzá, a városokból úticélok lettek.

Számos helyen igyekeznek fellépni a jelenség ellen, így például nemrég tíz európai város fordult az EU-hoz, hogy tegyen a negatív gazdasági hatásokat előidéző Airbnb ellen, Nyugat-Flandria legnagyobb városa, Brugge pedig korlátozza az érkező hajók számát, megelőzve, hogy a városból „Disneyland legyen”. Rómában a turistákat igyekeznek civilizáltabb viselkedésre bírni és számos más helyen egyre hangosabban tiltakoznak a turizmus ellen, tavalyelőtt például Barceolonában szállodákat rongáltak meg. Velencét a BLoomberg a turizmus első áldozatának nevezte, a várost szerre hagyja el a lakossága a jelenség miatt.