A caracali tinigyilkosság, ha lehet, még jobban elmélyítette a szakadékot az igazságügyi reformok kapcsán kialakult szekértáborok között.

„Ez a dráma megmutatta, hova jut az állam az intézményeivel együtt akkor, amikor az első helyre a bűnözők megmentése és védelme kerül, és amikor a politikai döntéshozók legfontosabb gondja a börtönkapuk megnyitása. Az igazságügyi törvények módosítása, a közrendészeti és állambiztonsági szerveknél végbement nyugdíjba vonulási hullám, mindez súlyosan meggyengítette az nemzetbiztonságot, a lehető legdrámaiabb módon befolyásolva az emberek biztonságát" – jelentette ki Klaus Johannis a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülése után, amelyet a caracali tragédia kapcsán hívtak össze.

Az államfő már vasárnapi sajtónyilatkozatában összefüggésbe hozta a gyilkosságot az igazságügyi törvények és a büntetőtörvénykönyvek módosításával. Hasonló álláspontra helyezkedtek az ügyészek képviselői is, akik az utóbbi időszakban a kormány által javasolt igazságügyi reformok leghangosabb ellenzőiként nyilvánultak meg. Egyikük a Brassói Törvényszék mellett működő ügyészség vezető ügyésze, Claudiu Sandu, akinek nyilatkozatát több román médium is átvette a G4Mediától.

SRI nélkül nincs igazságszolgáltatás?

Sandu két hipotézist fogalmaz meg. Az egyik szerint július 26-án hajnalban a rendőrök azért strázsáltak három órán keresztül a gyilkossággal gyanúsított Gheorghe Dincă kapuja előtt, mert „attól tartottak, hogy megszegik a büntetőeljárási törvénykönyvet”, és ezért utólag előveszik őket.

„Azt gondolom, hogy ha ezelőtt négy-öt évvel történt volna hasonló bűncselekmény, a rendőrök gondolkodás nélkül bementek volna hajnali háromkor, és megpróbálták volna megmenteni a kislányt. Most már nem megy be senki sehova, ha nem írja elő a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv, mivel senki nem veszi magának a bátorságot. Ez az igazság. Senki nem veszi magának a bátorságot. Mivel bármiféle bátrabb intézkedés hatalmas felbolydulást okoz. Azt hiszem, hogy ha nem történtek volna meg azok a törvénymódosítások, amelyek gyengítették az ügyész intézkedési képességét és erősítették a bűnözők szabadságjogait, talán a caracali ügyben is másként jártak volna el. Nem vagyok benne biztos, ez a véleményem” – mondta Claudiu Sandu.

Az ügyész másik hipotézise, hogy az elrabolt lányt azért nem tudták időben lokalizálni a segélykérést követően, mert az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség közötti – csaknem tíz éven át titokban működő – paktumot.

„A lényeg az, hogy amikor összedolgoztunk a SRI-vel, ha volt egy (lehallgatási) parancsunk és kértük egy telefon vagy másfajta készülék lokalizálását, a SRI-nek megvolt a műszaki lehetősége, hogy néhány méteres pontossággal megjelölje az illető készülék helyét. A SRI-nek sokkal jobb a műszaki felszereltsége” – hangsúlyozta Claudiu Sandu, aki a G4Media szerint már januárban megjósolta, hogy az alkotmánybíróság vonatkozó döntése katasztrofális következményekkel jár majd a súlyos bűnügyekben – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – indítandó nyomozás során.

„Szégyentelen próbálkozás”

Claudiu Sandu azt a Mozgalom az Ügyészek Jogállásának Megőrzéséért Egyesületet (AMASP) képviseli, amely talán a leghangosabban tiltakozott az igazságügyi törvények módosítása ellen az elmúlt években, így nem csoda, hogy hipotézisei visszaköszönnek a szervezet állásfoglalásában. Az utóbbi tartalmazza a caracali események kronológiáját is, illetve számos olyan információt, amely az Igazságügyi Felügyelet szerint szolgálati titoknak számít. Ezek nyilvánosságra hozatala kapcsán vizsgálat indult.

Az esetet az igazságszolgáltatási tanács (CSM) bírói részlege sem hagyta szó nélkül. „Jelen helyzetet ürügyként használják egyesek, a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosításainak állítólagos negatív hatásaira hivatkozva manipulatív módon eltorzítják a tényeket, szégyentelenül megpróbálnak kihasználni egy kritikus helyzetet a román társadalmat sújtó megosztottság elmélyítésére” – bírálta az ügyészek állásfoglalását a CSM bírói részlege.

A bírák nem értik, miként állíthatják egyesek, „hogy Romániában az igazságszolgáltatás nem valósulhat meg a Román Hírszerző Szolgálat támogatása és részvétele nélkül. Egyértelműen elvetjük ezeket a minden alapot nélkülöző állításokat, amelyek az igazságszolgáltatás hitelét csorbítják, és megkérdőjelezik az alkotmányt, az ország törvényeit és az alkotmánybíróság döntéseit” – írják. Van néhány keresetlen szavuk azt illetően is, hogy a caracali nyomozásban érintettek állítólag a felelősségre vonástól tartva tartózkodtak a határozott intézkedésektől, amelyek esetleg megmenthették volna Alexandra Măceşanu életét. A CSM bírói részlege szerint „elfogadhatatlan és minősíthetetlen”, hogy bárki törvénymódosítások vagy esetleges vizsgálatok ürügyén „nem alkalmazza a törvényt”.

Az ügyben megszólalt a civil társadalom CSM-beli képviselője, Victor Alistar, aki közleményében tételesen cáfolja az ügyészek és a rendőrök több állítását. Leszögezi: a hatóságok nem használták ki a rendelkezésükre álló műszaki eszközöket, hogy mielőbb lokalizálják a segítségre váró kislányt, amikor pedig nagy későre azonosították a helyszínt, órákat várakoztak a kapu előtt, holott a hatályos törvények lehetővé teszik a behatolást bárhova – legyen az köz- vagy magánterület –, ha bűncselekmény van folyamatban, vagy veszélyben van valakinek az élete vagy testi épsége.