Amióta kiderült, hogy a két mérvadó felvidéki magyar párt, a Most-Híd és a Magyar Közösség Pártja nem tudott megegyezni közös listák indításában a 2020. február 28-ai választásokon, elemzők hada próbálja körüljárni a szlovákiai magyarok helyzetét. A két nagy párt mellett még kettő kisebb is van, azon kívül megjelent az Új Egység és az Összefogás, mint alulról építkező platformok, sőt a Progresszív Szlovákia, a jelenlegi államelnök, Zuzana Čaputová pártja is előállt egy magyar programmal. Igen, ennyi szereplő között kell dönteni a félmilliósnál már jóval kisebb felvidéki magyar közösségnek néhány hónap múlva.  Részletes szlovákiai magyar körképünk következik.

A felvidéki magyarság parlamenti érdekképviselete évek óta megoldatlan probléma, mivel nem sikerül olyan együttműködési egyezményt tető alá hozniuk a szlovákiai magyar politikai alakulatoknak, amely révén sikerüljön valós jelenlétet biztosítani a legfontosabb pozsonyi fórumokon. Míg a szlovák-magyar, illetve etnikumok fölötti, polgári pártként jellemzett Most-Híd az elmúlt három választáskor bekerült a parlamentbe (bár rendre egyre kisebb eredményt ért el), addig a magát egyértelműen etnikai pártként meghatározó Magyar Közösség Pártja a bejutási küszöb alatt maradt.

Öllös László politológus szerint változatlanul fennmaradt az a politikai megosztottság, amely a felvidéki  magyarságot a korábban  egységes Magyar Koalíció Pártjának 2009. júniusi kettészakadása óta jellemzi. És miután a felvidéki magyarság számarányánál fogva csak kis eséllyel képes egyszerre két pártot bejuttatni a pozsonyi törvényhozásba, a 2020-ban esedékes választásokon kudarc körvonalazódik az „ős-MKP” két utódpártja számára. A 2019-es európai parlamenti választások már megmutatták, hogy nem vezet sikerre, ha a két párt nem tud kiegyezni, ezért ültek le a nyáron ismét a tárgyalóasztalhoz.

A Bugár Béla által vezetett Mos-Híd már korábban kiegyezett a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel abban, hogy a két párt együtt indul el a 2020-ban esedékes parlamenti választásokon. A sajtóközlemények szerint a felek hangsúlyozták, hogy fontos a déli régiók és a magyarság elvhű és hatékony parlamenti képviseletének bebiztosítása. Ezt követték a Magyar Közösség Pártjával folyó tárgyalások, azonban a Most-Híd nem fogadta el az MKP által javasolt 50-50 százalékos képviseleti arányt. mivel ők 70–30 százalékos arányt szerettek volna a saját javukra. Az MKP további javaslatait itt lehet megnézni.

Miért nem jött létre a koalíció?

Megkeresésünkre Bugár Béla, a Most-Híd elnöke elmondta, nagyon hosszú és komoly tárgyalások folytak, mert ők is felmérték a kiegyezés előnyeit és fontosságát. Tették ezt szavai szerint annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a Magyar Közösség Pártjának bizonyos része többször is lejárató kampányt indított a Híd ellen, és annak tagjait „le szlo-magyarozták” .  A tárgyalások valóban megrekedtek egy adott ponton, mert a Híd, lévén, hogy listáján más nemzetiségeknek, ruszinoknak, romáknak, szlovákoknak is akar helyet biztosítani, mindenképpen ragaszkodott volna egy ezt tükröző elosztáshoz, az MKP viszont nem akarta feladni a paritásos elosztást.

Tehát a tárgyalások amiatt akadtak el, hogy az MKP nem volt hajlandó engedni a maga elképzeléséből – vonta le a következtetést a pártelnök. „Ha kicsit is engedtek volna, és azt mondták volna, jó legyen 60-40, akkor most már megszületett volna az egyezség. és arról folynának a tárgyalások, hogy hogyan alakítsuk ki a koalíciót. Mi tíz éven keresztül a parlamentben tettük a dolgunkat, az MKP viszont parlamenten kívül volt; már csak ezért sem lehet a paritásos elvet tartani" – jelentette ki Bugár. Egyébként a Most-Híd Országos Tanácsa 37:5 arányban utasította el a Magyar Közösség Pártja által felajánlott koalíciós feltételeket, ami azt jelenti, hogy döntő többsége a vezető testületnek ellene szavazott.

Menyhárt József, a MKP elnöke a Maszolnak elmondta, nem érte meglepetésszerűen a döntés. „A végkimenetellel számoltunk; ami meglepett, az a Híd országos tanácsában lezajlott szavazási arány volt, ahol elsöprő többséggel vetették el a közös érdekképviselet felvállalását a Magyar Közösség Pártjával. A párt vezetőinek és tárgyalóinak továbbra is van mandátuma arra, hogy próbálja meg kieszközölni a lehető legszélesebb etnikai alapú választási egység kialakítását” – magyarázta.

Menyhárt József elmondta, az MKP-t most jelöltállító konferenciák sora várja, és mint ahogy eddigi terveikben is ez szerepelt, a jövőben is szeretnék bevonni a civil szférát is a magyar érdekképviselet megteremtésébe. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megugorjuk az ötszázalékos küszöböt” – szögezte le. Elismerte ugyanakkor, hogy a koalíciós tárgyalások sikertelensége rossz hír a felvidéki magyarok számára.

„A megosztottság 10 éve mérgezi a felvidéki magyar politikát és közéletet. A további pártok és mozgalmak megjelenése az eddigi kétpólusú megosztottságot többpólusúvá tette, ami méginkább elbizonytalanította a magyar választót. Ahhoz hogy a hangunk erős legyen és irányítani, vagy legalább befolyásolni tudjuk a saját sorsunkat, ahhoz a lehető legtöbb parlamenti mandátumra van szükség. Ezen cél eléréséhez pedig a leghatékonyabb eszköz a minél szélesebb és választók számára minél elfogadhatóbb együttműködés kialakítása és egy ütőképes választási lista összeállítása lehet” – részletezte Menyhárt. 

A Most-Híd és az MKP a közvélemény tükrében

Öllös László politológus úgy látja: az egység kialakítása a Most-Híd elzárkózása után elég nehéz lesz, ráadásul mindkét párt támogatottsága az utóbbi idők felmérései szerint négy százalék körüli, vagyis alatta van a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százaléknak. "Ám az MKP az utóbbi három választáson jobb eredményt ért el, mint a Most-Híd, amely a jelenlegi szlovák kormánykoalíció legkisebb pártja" – részletezte a Maszolnak.

Az elején jól teljesítő Most-Híd a Fico kormánnyal való koalíciós partnersége miatt az évek során sokat veszített népszerűségéből,  „a kormányzati botrányok ráterültek erre a pártra is” – mondta a politológus. Öllös hozzátette, hogy konkrét korrupciós botrányokba is belekeveredtek a párt politikusai. Ráadásul sokszor nyílt lehetőség arra, hogy kilépjen a koalícióból a Most-Híd, azonban ez nem történt meg, emiatt a legutóbbi bizalmi index felmérésen, ahol a legfontosabb szlovákiai politikusokról készül kimutatás, a Híd elnöke, Bugár Béla az utolsó előtti helyen végzett. A legutóbbi választások alkalmával pedig nagyon gyenge ereményeket éltek el. A 2018-as elnökválasztásokkor induló Bugár Bélának a szavazatok mindössze 3,1 százalékát sikerült megszereznie, majd az EP-választások alkalmával a Híd mindössze 2,59 százalékot ért el.

Az MKP sok esetben eredményesebben szerepelt az utóbi választásokon a legfőbb vetélytársnak tekintett Most-Hídnál – szögezte le Öllös László – mindez pedig annak köszönhető, hogy a párt regionális beágyazottsága erős, jobb mint a legfőbb rivális párté. Parlamenten kívüli alakulatként az MKP számára ezeken a megmérettetéseken létfontosságú  volt a jó szereplés, ugyanis az etnikai  párt számára a települési és a regionális erős beágyazottság biztosíthatta a helyi szervezetek túlélését.

Az MKP stabilan teljesít ugyan, de ez nem elegendő a parlamenti bejutásához, mert nem tudja megugrani az öt százalékos bejutási küszöböt. A szlovákiai magyar közösség szempontjából az a legfőbb probléma az elemző szerint, hogy az MKP-ra a legutóbbi három voksoláson leadott körülbelül százezer szavazat elégtelennek bizonyult a parlamenti képviselet megszerzéséhez. Az amúgy is csökkenő  létszámú szlovákiai magyarság számára eddig a magyar pártok együtt indulása (a szokásos, azaz az 50-60 százalék körüli részvételi arány esetében) általában a mandátumok 10–11 százalékát volt képes hozni, így külön-külön viszont nem.

"Ez természetesen nem jó egy kisebbségi közösségnek. Az MKP mintha most már egyre nehezebben tudna megszólítani az új választókat, és ebben a folyamatban a Magyarországról importált kampánytémák sem segítenek" – magyarázta Öllös László.

Bugár Béla, a Híd elnöke szerint csúsztatnak azok az elemzők, akik nem külön-külön értékelik a választások eredményeit, ugyanis különbség van az önkormányzati, megyei, parlamenti és europarlamenti választások között. A Most-Híd gyakorlatilag immár a harmadik alkalommal került be önerőből a szlovák parlamentbe, miközben az MKP-nak ez nem sikerült – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a Híd által rendelt felmérések szerint az alakulatnak 2020-ban is sikerülne bejutnia a parlamentbe. A párt népszerűségének csökkenését a politikus azzal magyarázza, hogy az elmúlt években a teljes ellenzék, mind a párton kívüli, mind a párton belüli, rágalomhadjáratot indított a kormánykoalíció ellen, és a támadások nem kerülték el a Hidat sem.

"Természetesen az lett volna az ideális, ha a Híd kormányzati tapasztalatát az MKP helyi beágyazottságával egy koalíción belül lehetett volna kamatoztatni, és sajnálatos, hogy ez nem jött össze, de igazából az MKP-ban nem volt hajlandóság engedményeket tenni, mereven ragaszkodtak elképzeléseikhez" – vonta le a következtetést Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.

A szlovákiai magyarság szavazókedve tehát jelentősen csökkent az elmúlt években, a fiatalabb korosztályok nem érzik megszólítva magukat a hagyományos pártok által. Emiatt a parlamenti érdekképviselet biztosítása erősen kérdéses. Hacsak nem oldja meg a helyzetet egy új „játékos”. Néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy egy új magyar szervezet van születőben: az Összefogás.

Kik az állnak az Összefogás mögött és mit szeretnének?

A felvidéki magyar politikai érdekképviseletek összefogását célul maga kitűző új politikai mozgalom megalakítását kedden jelentették be Pozsonyban az alapítók. Egyikük Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója, aki a szervezet létrehozását a Maszolnak azzal indokolta, hogy "árokásás helyett most összefogásra van igény”. Véleménye szerint az elmúlt tíz évben a szlovákiai magyar pártok által folytatott politizálás megmutatta, hogy milyen drámai veszteségek érik a közösséget a széthúzás miatt.

Szavai szerrint kettős céllal lép fel a friss politikai alakulat: megpróbálja bevonni azokat az választókat, akik eddig távol tartották magukat a politikai színtértől, mert nem szimpatizáltak az eddigi pártok egyikével sem, és itt elsősorban a huszonéves és harmincéves korosztályt emelte ki Mózes Szabolcs. Kijelentette: az Összefogás nem zárkózik el azoknak a hiteles politikusoknak a bevonásától sem, akik úgy érzik, hogy a választások előtt fél évvel még van esély arra, hogy kialakuljon egy olyan konszenzusos egység, amely hathatós poltikai érdekképviseletet tud kivívni a szlovákiai magyarság számára".Arra a kérdésünkre, hogyan körvonalazza a politikai alakulat elhelyezkedését ideológiai szempontból, illetve milyen programra lehet számítani az Összefogás részéről, Mózes Szabolcs elmondta: az etnikai alapon szerveződő és elsősorban a kisebbségvédelmi kérdésekkel foglalkozó formációt jobbközépen látja elhelyezhetőnek, a kidolgozásra váró programban pedig helyet fog kapni a dél-szlovákiai régió felzárkóztatása, a szlovákiai magyarság drámai mértékű fogyásának megállítására vonatkozó stratégia, de nem fogják megkerülni a szakpolitikai kérdéseket sem, úgy mint a környezetvédelem, egészségügy, oktatás, stb.

Öllös László politológus szerint lehetnek esélyei az Összefogás szó szerinti megvalósulásának, lévén, hogy a civil szervezetek, az intézmények, különböző szakemberek széleskörű bevonását szeretnék az alapítók. Ami azt jelenti, hogy nagyon sok komoly szakembernek a neve fölkerülhet a párt listájára. A szlovákiai választási rendszer pedig olyan természetű, hogy nem számít, hogy az akár százötven nevet is tartalmazó listán hányadik valaki. Ha megfelelő mennyiségű névreszóló szavazást szerez, akár a nyolcvanadik helyről is parlamenti képviselőséget nyerhet.

Még néhány adalék

Tény az, hogy az Összefogás máris „elszívott” néhány embert a mérvadó pártoktól. Az egyik alapítójuk Orosz Örs, szlovákiai magyar geográfus, tudományos kutató, szervező, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, A Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője 2009 óta, az MKP listáin indult 2016-ban. Bauer Edit nevét szintén az alapítók között találjuk, ő gyakorlatilag 2002-től az MKP színeiben politizál, több EP-mandátuma volt MKP-jelöltként.

Nagy József szintén volt europarlamenti képviselő, a Most-Híd politikusa már napokkal ezelőtt nyilvánosságra hozta, hogy nem ért egyet pártja döntésével, amiért nem jött létre a Híd-MKP koalíció, és ezért a közelgő 2020-as választásokon már nem indul pártja színeiben. Egyúttal üdvözölte az Összefogás mozgalmat. Meg nem erősített hírek szerint mások is készülnek átigazolni a Hídból az Összefogásba.

Az Új Egység mozgalom is bejelentette, hogy az Összefogást támogatja. Ez a szervezet a tavasszal nagy vihart kavart himnusztörvény idején alakult Facebook-csoportból vált „alulról építkező önszerveződéssé” Gútán, augusztus 31-én. Első fórumán, ahol felszólalt Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke és Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója, az Összefogás mozgalom egyik kezdeményezője, bejelentették: az Összefogást támogatják.

És még nem esett szó az idén februárban bejegyzett „törpepártról”, ahogy Szlovákiában nevezik, a Magyar Fórumról, amely a nyáron még a Magyar közösség Pártjával beszélt meg koalíciós lehetőségeket. A párt elnöke, a Hídból kilépett Simon Zsolt, akit kétszer is megbíztak a mezőgazdasági tárca vezetésével, ex-Híd alelnökként, jelenleg független képviselőkén, kijelentette: számára fontos, hogy a SMER-koalíciót egy új politikai alakulat váltsa a kormányzáson. Ugyanez az Összefogás célja is, tehát elképzelhető, hogy mégis lesznek olyan alakulatok és politikai szándékok Szlovákiában, amelyek képesek közösen fellépni a felvidéki magyarokért.

Amikor még volt egység. Visszapillantó

Öllös László politológus szerint a közös összefogás, amely 1998-tól 2006-ig jellemezte a szlovákiai magyar politizálást, annak idején meghozta az eredményeit. A Mikulás Dzurinda által vezetett mindkét kormányban koalíciós partner volt az 1998-ban megalakult Magyar Koalíció Pártja, amely három szlovákiai magyar párt, a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egyesülése révén jött létre.

Ezzel megszületett az etnikai alapon szerveződő és politizáló egységes kisebbségi magyar párt Szlovákiában, amely számos sikert tudhatott magáénak az említett periódusban. Ezek egy része kimondottan a szlovákiai magyarság érdekképviseletére vonatkozott, másik része pedig az európai integrációs folyamatok felgyorsulása révén az általános életszínvonal emelkedésében mutatkozott meg.

Mivel a 2006-os választások alkalmával a Smer, a baloldali orintáltságú Irány-Szociáldemokrácia párt alakíthatott koalíciós kormányt (ez volt az első Fico kormány) az MKP ellenzékbe vonult. De ekkor még a voksok 11,6 százalékát tudhatta magáénak. A feszültségek 2007-ben kezdődtek el a párton belül, ekkor az elnök már Csáky Pál volt, végül 2009-ben felbomlott, majd Bugár Béla, Gál Gábor, A. Nagy László és Bastrnák Tibor új pártot alapítottak. Ez lett a Most-Híd párt.