Pár napja a legtöbb elemző még Bernie Sanders behozhatatlan előnyét jósolta. Ehhez képest a 14 államban egyszerre rendezett keddi előválasztásokon Joe Biden nemcsak behozta lemaradását, hanem egyenesen megelőzte vetélytársát a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelemben.

Az elmúlt néhány hét tapasztalatai – mindenekelőtt Joe Biden váratlanul jó szereplése – óvatosságra intenek bárkit, aki akár csak megközelítőleg pontos előrejelzést próbál megfogalmazni a demokrata elnökjelölti verseny várható kimenetelével kapcsolatban. Ugyanakkor néhány következtetés mégis levonható a szuperkedd eredményeiből.

A verseny kétszereplőssé vált

Az Obama-kormányzat egykori alelnöke, Joe Biden 10 tagállamban szerezte meg a választók többségének a bizalmát. Bernie Sanders vermonti szenátor négy államban aratott győzelmet, köztük a júliusi jelöltállító konvencióra a legtöbb delegátust küldő Kaliforniában. Rajtuk kívül egyedül a milliárdos Michael Bloomberg rúgott labdába a keddi előválasztásokon, neki azonban egyedül az Egyesült Államok egyik tengerentúli területén, Amerikai Szamoán sikerült győzelmet aratnia.

Bloomberg szerdán bejelentette, hogy befejezi a demokraták elnökjelöltségéért folytatott küzdelmét, és Joe Bident támogatja. A szintén gyengén szereplő Elizabeth Warren massachusettsi szenátor is fontolgatja visszalépését. Döntésétől függetlenül a verseny lényegében kétszereplőssé karcsúsodott a szuperkedd után, pedig egy hete még fél tucatnál is többen versengtek azért, hogy ki legyen Donald Trump elnök demokrata kihívója a november 3-án esedékes választáson.

A pénz nem boldogít

New York volt polgármestere, a milliárdos Michael Bloomberg több mint félmilliárd dollárt költött a kampányára – csak hirdetésekre 377 milliót –, vagyis a megszerzett 12 delegátus mindegyike közel 42 millió dollárjába került.

Joe Biden ezzel szemben annak ellenére győzött a legtöbb államban – illetve nyerte el a legtöbb delegátust –, hogy nemcsak Bloombergnél, hanem Sandersnél is jóval kevesebbet költött. A magát demokratikus szocialistának tartó vermonti szenátor 20 millió dollárt adott ki hirdetésekre február 23-ig, a volt alelnök ennek az összegnek kevesebb mint a negyedét (4,7 millió dollárt) a kampánykiadásokat nyomon követő Wesleyan Media Project szerint.

Kampány nélkül is lehet győzni

Joe Biden az elmúlt néhány hónapban az elsőként szavazó négy államban töltötte idejének nagy részét. A kedden szavazó államok közül többe be sem tette a lábát a kampány kezdete óta, ennek ellenére győzni tudott. Ráadásul tíz százalékkal vagy annál többel előzte meg vetélytársait. Előnye Minnesotában 9, Oklahomában 14, Tennessee-ben 16, Arkansas-ban 18 százalék.

Nagy győzelem = fél vereség

Sanders legnagyobb sikerét a demokraták nyári elnökjelölt-állító konvenciójára legtöbb, 415 delegátust küldő Kaliforniában aratta. A 34 százalékos győzelem azonban bizonyos szempontból akár kudarcként is értékelhető, figyelembe véve, hogy legfőbb ellenfele, Joe Biden mindössze pár nap alatt két és félszeresére növelte támogatottságát. Az Obama-kormányzat alelnökét március elsején még csak minden tízedik kaliforniai támogatta, ehhez képest begyűjtötte a leadott voksok 25 százalékát. A szintén sok, 228 delegátust a konvencióra küldő Texasban is Sanders győzelmét várták, de végül ott is Biden javára fordult a kocka (34:30).

A magyarázat az Edison Research exit poll felmérése szerint abban kereshető, hogy a szavazók 56 százaléka inkább olyan jelöltre adta a voksát, akit képesnek tart Donald Trump legyőzésére, még akkor is, ha történetesen a másik jelölttel több kérdésben ért egyet. Az így „spekuláló” demokraták 40 százaléka Bidenre szavazott kedden, míg Sanderst 26 százalékuk választotta.

A kisebbségek szava döntő lesz

A jelöltaspiránsoknak sokat jelentene a legutóbbi demokrata elnök támogatása. Barack Obama továbbra is rendkívüli népszerű, nemcsak a demokraták körében, de jóváhagyása mindenekelőtt az afroamerikai szavazatok szempontjából jelentene sokat. Ő azonban nem sieti el a dolgot. Szóvivője annyit mondott, hogy Obama kész bárkit támogatni, aki megszerzi a jelöltséget.

Noha Obama nem siet kockáztatni saját népszerűségét egykori helyettese érdekében, az exit pollok szerint az afroamerikaiak nagyrészt Bident támogatták a keddi voksoláson. Rajtuk kívül az idősebb választók és a diplomások nagymértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Obama egykori alelnöke a szuperkedden szavazó 14 államból kilencben nyerjen. A latin-amerikaiak, a milleniálisok és a diplomás fehérek többnyire Sanders mögé álltak. Ezért osztoznak nagyjából egyforma mértékben a texasi küldötteken: a „demográfiai előnyök” kölcsönösen kioltják egymást.

Kezdődik az ideológiai háború

A szuperkedd után a verseny lényegében kétszereplőssé vált. Az egyik oldalon a magát demokratikus szocialistaként jellemző politikus áll, a másikon a demokrata establishment képviselője.

Sanders keményen ragaszkodik a mindenki számára elérhető ingyenes egészségbiztosításhoz – a minap a progresszív ikon Alexandra Ocasio-Cortezzel is „összeszólalkozott” a témában –, és gazdasági kérdésekben is az egyenlőtlenségek csökkentését célzó, az USA-ban radikálisnak számító politikákat javasol. Biden szerint a Sanders által javasolt egészségbiztosítás pénzügyileg nem fenntartható. Álláspontja a hagyományos demokrata irányvonalat követi, nem véletlen, hogy az exit poll eredmények tanúsága szerint az Obama-éra politikáihoz visszatérni akarók nagy része Bidenre voksol. A radikális változást akarók többsége ezzel szemben Sanderst támogatja.

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász és publicista szerint Sandersnek nem annyira a politikája árt, mint inkább az attitűdje. Mindenekelőtt az, hogy szocialistának titulálja magát, miközben nem az, mert „ez lelkesíti ugyan a követőit, de elriaszt fontos választói szegmenseket”.

A következőkben Biden kampányának még fontosabb része lesz annak bizonygatása, hogy Sanders jelölésével a demokraták Trump kezére játszanának, mivel a „progresszív” vermonti szenátor kulcsjavaslatai fontos választói szegmensek számára elfogadhatatlanok.

Donald Trump a Twitteren „tökéletes viharnak” minősítette Biden váratlanul jó szereplését – lényegében a demokrata elnökjelölti verseny kiélesedését –, és megismételte korábbi „jóslatát”, miszerint a Demokrata Párt vezetősége meg fogja akadályozni, hogy Sanders legyen a befutó. „A demokrata establishment összeállt és lecsapott Bernie Sandersre, ISMÉT!” – írta Trump, aki egyúttal önzőnek nevezte Elisabeth Warrent, amiért versenyben maradt, és azzal „erősen ártott Bernienak”. Nem kétséges, hogy Trump kit látni szívesen ellenfélként november 3-án.