A járvány után gyökeresen megváltozik életünk – jósolják a szakértők
Tudósok, szakértők, neves egyetemi professzorok közül többen úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány után ugyanúgy megváltozik a világ, mint a 2001. szeptemberi 11-i merényleteket követően.
Mark Lawrence Schrad, a Villanova Egyetem politikatudományi professzora szerint a járvány után gyökeresen megváltozik a hadsereg és a hazafiság közötti kapcsolatrendszer. Az emberek nagy része manapság nagyjából egyenlőségjelet tesz a két fogalom közé, a legtöbben úgy gondolták, hogy a hazát a hadsereg védi meg, a leghazafiasabb erő tehát a hadsereg.
Csakhogy most rá kellett jönniük, hogy a vírust nem lehet legéppuskázni, ezért a „frontvonal” első sorába a katonák helyett az orvosok, az asszisztensek, a gyógyszerészek, a beteggondozók, az üzleti árusok és a közszolgáltatást biztosító alkalmazottak léptek, akik életüket kockáztatták a lakosságért. Nem kizárt, hogy ezek a kategóriák a járványt követően is többletjuttatásokban részesülnek.
Elképzelhető, hogy a járvány lecsengésével a hazafiságot olyan tettként értelmezzük majd, amelynek célja az emberek és a közösségek egészségének megvédése, a közösségek egységének, szolidaritásának biztosítása. A hazafiság demilitarizálása elvezethet az emberek közötti tisztelethez és szeretethez, így ez lehet a szörnyűséges járvány utáni világ legnagyobb nyeresége – véli az egyetemi oktató.
A Columbia Egyetem pszichológiai professzora, Peter T. Coleman meggyőződése, hogy a járvány véget vet az amerikai politikai modellnek, amely politikailag és kulturálisan megosztotta a társadalmat, és amelyet számos más állam is átvett. Az embereknek jelenleg olyan közös ellenség ellen kell harcolniuk, amely a pusztításkor nem diszkriminál. Ez jelentheti aztán a társadalom egységesedésének kiinduló szikráját. Az tény, hogy a változtatások ideje elérkezett – állapította meg a professzor.
A szakértők nélkülözhetetlensége
Tom Nichols, az Egyesült Államok Haditengerészeti Főiskolájának oktatója meggyőződéssel vallja, hogy a történtek nyomán az emberek rádöbbennek a szakértelem szükségességére. A járványig a szakértőknek kevés becsületük volt a társadalomban, most viszont mindenki rájöhetett ennek a kategóriának a nélkülözhetetlenségére. Ha pedig mindezt megértjük, akkor könnyen meglehet, hogy a kormányokban is csak igazi szakértőkből kaphatnak helyet a jövőben.
Hasonló véleményen van Sonja Trauss, az YIMBY Law ügyvezető igazgatója, aki nem titkolja, hogy „az igazság és legnépszerűbb megbízottja, a tudomány” hitelessége legalább egy nemzedék óta a mélypontjára süllyedt. Emlékeztetett: már jóval Donald Trump előtt, 2005-ben Stephen Colbert, a neves amerikai komikus, író, producer és tévés arról beszélt, hogy a politikusok beszédei teljesen nélkülözik az igazságot.
Most viszont azok, akik kételkednek a klímaváltozásban, az egészségtelen ételekben, akik nem hisznek a járvány súlyosságában, azonnal megismerhetik a teljes igazságot. „Remélem, hogy az újabb korosztály, ami nagyjából 35 évet jelent, tisztelni fogja a tudományt, legalábbis az egészségvédelem területén” – jelentette ki Sonja Trauss.
A New York-i Egyetem szociológia professzora, Eric Klinenberg úgy véli, a járvány a végét jelenti a fogyasztói társadalomnak és a „hiperindividualizmusnak”. Jóllehet mindez az önkény veszélyét is magában hordozhatja – ám nem kizárt, hogy a társadalom végül is más utat választ majd.
A járvány során láthattuk – véli az egyetemi oktató –, hogy a piaci törvényekre alapozott társadalom és a vele járó egoizmus veszélyesebbé tette a helyzetet, mint amilyennek egyébként lennie kellett volna. A járványt követően mindenkinek rá kell jönnie arra, hogy sorsa a többiek sorsától függ. A koronavírus-járvány sok fájdalmat és szenvedést okoz, de mindez hozzásegíthet ahhoz, hogy felfedezzük mindazt, ami bennünk és embertársainkban jó.
Emberségesebb internet
A Brooking Institution társult professzora, Jonathan Rauch azt állítja, hogy a vészhelyzetek, járványok kezdetekor a kormányok rendszerint csődöt mondanak, képtelenek a hatékony intézkedésekre, ezért az emberek arra kényszerülnek, hogy önsegítő hálózatokat, kommunikációs csatornákat építsenek ki. Ezt követően azonban a kormányok többnyire magukra találnak, és meghozzák a kellő, speciális intézkedéseket. Nem okozna meglepetést, ha mindez a jelenlegi járvány után is így történne.
Sherry Turkle, a Massachusetts Institute of Technology tudományügyi és technológiai oktatója határozottan állítja, hogy a elektronikus berendezéseknek köszönhetően az emberiség új típusú közösséget alkot majd. Már a járvány legelején az interneten lelkesítő példák jelentek meg: a kiváló hegedűművész, Yo-Yo Ma naponta feltett egy-egy koncertet, jógatanárok ingyen leckéket adnak, vállalkozók üzleti szessziókat tartanak.
A közösségi hálózatokon újfajta élet bontakozik ki, amely gyökeresen különbözik az online játékokon eddig egyéni elszigeteltségben töltött, üres óráktól. Ez az áramlat emberségesebbé teszi az internetet. Az egyéni elszigeteltség közösségi elszigeteltséggé változik majd – jósolja a szakember.
Jobban érvényesülnek a helyi érdekek
A Massachusetts Institute of Technology társult professzora, Ethan Zuckerman maga is úgy véli, a járvány utáni a világ egyik legjelentősebb változása az internetet, illetve ezen keresztül a nemzeti parlamenteket érinti. A koronavírus számos intézményt rákényszerített a változtatásokra, a legújabb technológiák alkalmazására, főleg, miután a kormányok megtiltották a csoportosulást, a rendezvényeket, az összejöveteleket. Az állam intézményeinek viszont a vészhelyzetben is működniük kellett, a parlamentek például on-line üléseket tartottak.
Az illetékesek csakhamar rájöttek, hogy ez a legolcsóbb megoldás, ami azzal az előnnyel is jár, hogy a választottak mindvégig saját körzetükben maradhattak, ahol jobban megismerhették a helyi gondokat. Emellett ez a módszer nagyjából véget vethet a lobbizásoknak is, és az sem kizárt, hogy a helyi érdekek előnyben részesülhetnek a pártérdekekkel szemben.
Teret nyerhet a távgyógyászat
A Pennsylvania Egyetem orvosi etikai főosztályának elnöke, Ezekiel J. Emanuel szerint az orvosi konzultációkban a járvány követően paradigmaváltás következik be. A távgyógyászatot hosszú éveken át világszerte mellőzték, márpedig ez a módszer eddig is lehetővé tette volna, hogy a kritikus állapotban lévő betegek nyomban és közvetlenül orvosi segítségben részesüljenek. Miután azonban a járvány miatt a hagyományos konzultációk lehetetlenné váltak, a szükségnek köszönhetően a távgyógyászat egyre népszerűbbé válik.
A John F. Kennedy Kormányzási Főiskola professzora, Archon Fung meggyőződése, hogy amint a második világháború nyomán létrejött az erős amerikai állam, illetve a nemzeti szolidaritás, addig a koronavírus-járvány nyomán újfajta szolidaritás a polgári föderalizmus alakulhat ki, ahol a helyi közösségek szolidaritása oldja meg a fölmerülő problémákat. Már most, a járvány teljében is vannak bizonyos térségek az államokon belül, amelyek sokkal jobban oldják meg a gondokat, mint a központi kormányzatok. Ezek a helyi, városi közösségek szembe szállhatnak másfajta kihívásokkal is, mint például a klímaváltozás, vagy akár megteremthetik a gazdasági integrálódás korszakát.
- 33745 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33747 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33747 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33749 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33750 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33750 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni