Több mint tízezer ember vonult az utcára Budapesten a sajtószabadságért tüntetni azután, hogy elmozdították az Index főszerkesztőjét. Dull Szabolcs eltávolítása miatt a legolvasottabb magyar hírportál gyakorlatilag teljes szerkesztősége felmondott, ami a lap megszűnését jelentheti. Az ellenzéki lapok szerint a Fidesz számára kényelmetlen Index szétesése a független sajtó „bedarálásának” újabb fontos állomása, a kormánypárti média szerint „baloldali belháború” áldozata lett a portál.

Távozó szerkesztői szerint az Index függetlensége akkor került először veszélybe, amikor a lapot kiadó Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumába Fidesz-közeli személyek kerültek. Közben a magyar közmédia (MTVA) volt vezérigazgatója, a kormányközeli Echo TV volt elnöke és a hatalomhoz szintén kötődő TV2 Média Csoport Zrt. vezetője, Vaszily Miklós lett az Index.hu Zrt. reklámbevételeiért felelős Indamedia Zrt. egyik tulajdonosa. A közgazdász idén márciusban az Indamedia részvényeinek 50 százalékát vásárolta meg, és ezzel jelentős pozíciókat szerzett a magyar médiapiacon.

Így indult meg a lavina

A lap működésén jó ideig nem érződött a tulajdonosváltás. A gondok akkor kezdődtek, amikor tanácsadóként Gerényi Gábor, az Index egyik alapítója és az Azonnali.hu egyik tulajdonosa az Index igazgatóságának ülésén előállt a szerkesztőkben nagy riadalmat kiváltó tervével. E szerint a portál egyes rovatait önálló cégekbe szervezték volna. A portál hozott volna létre ilyen kisvállalatokat, amelyeknek idővel az újságírók is tulajdonosaivá válhattak volna bónuszrendszerek segítségével, és akár a többséget vagy a teljes részesedést is meg lehetett volna szerezni. Gerényi szerint így a portál mozgékonyabb, fürgébb lett volna, több helyről is bevételt szerezhetett, több helyre is eladhatta tartalmait.

A tanácsadó szerint az elképzelés már 2010 körül megfogalmazódott a fejében, a Google modellje adta az ötletet tervéhez. A kérdésre, miszerint nincs-e összefüggés az elképzelés és aközött, hogy jó barátja Vaszily Miklósnak, a válasza határozott nem volt. Munk Veronika, az Index főszerkesztő-helyetteseinek egyike szerint azonban a terv, még ha netán politikamentes lenne, akkor is nagyon kockázatos, gazdaságilag veszélyes, főleg a nagyon sok pénzzel és szabad lehetőséggel nem rendelkező magyar médiapiacon. A kiszervezés ugyanis a szerkesztőség feldarabolását jelentette volna. 

A tervet végül az igazgatóság elutasította, ám Dull Szabolcs főszerkesztő kiszivárogtatta, szerinte azért, hogy megakadályozzák a megvalósulását. Az elképzelés nyilvánosságra kerülése után az Index függetlenségét jelző barométert „veszélybenre” állította a szerkesztőség. Bodolai László, az igazgatóság és az MFA kuratóriumának elnöke ezért visszahívta Dull Szabolcsot az Index.hu Zrt igazgatóságából, majd leváltotta a főszerkesztői tisztségből is, arra hivatkozva, hogy az igazgatótanács keretében elhangzó információk titkosnak minősülnek, ráadásul a koncepció megjelent a versenytárs portálon, a 24.hu-n is. Emellett Bodolai szerint a kiszivárogtatással Dull pánikot keltett a szerkesztőségben.

A Gerényi-terv kapcsán a főszerkesztő közleményben szögezte le: olyan külső befolyás érte a szerkesztőséget, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. „Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett” – írta. Dull Szabolcs munkatársainak a leváltása után azt is elmondta, hogy Bodolai korábban megpróbálta megvásárolni a hallgatását, pénzt ajánlott fel, hogy lépjen le csendesen, közös megegyezéssel.

Mindezt Bodolai tagadta, szerinte az elmúlt hetek belső feszültségei miatt mostanra érlelődött meg benne a döntés Dull elbocsátásáról. Azt elismerte, hogy felajánlották Dull számára, a jogszabályok által rögzített módon, a közös megegyezéssel történő felmondást, amiben „nyilván szerepelt a titoktartási nyilatkozat, de épp olyan, amilyet bármelyik cég használ”, és végkielégítést is kapott volna. 

A szerkesztőség követelte az igazgatóság elnökétől, hogy helyezze vissza pozíciójába Dull Szabolcsot a szakmai függetlenség és az Index jövőjének megőrzése érdekében, de ezt Bodolai elutasította. Ezt követte a tömeges lemondás.

Miért távoztak a szerkesztők?

A hét végén Miért álltunk fel? címmel közölt háttérinformációkat Fábián Tamás, az Index egyik felmondott újságírója a Facebookon. Két okot jelölt meg bejegyzésében. Az egyik Dull Szabolcs menesztése volt: azt írja, nem tűrhették, hogy elküldjék a főszerkesztőjüket, aki hónapokon át tartotta értük a hátát, és megakadályozta, hogy a szerkesztőséget szétbontsák és legyengítsék. Ebben a kérdésben a tulajdonost képviselő Bodolai László nem volt hajlandó engedni, ezért voltak kénytelenek lépni.

Fábián feltette a kérdést, mi lett volna, ha megpróbálnak maradni és "védeni a várat". "Azokkal az emberekkel kellett volna egyezkedni, akik nyilvánvalóvá tették, hogy velük egyfajta út járható: ha bekussolunk és majd mindig olyan keretek között írunk újságot, amit ők határoznak meg" – olvasható a bejegyzésében.

Az Index útja így szerinte a lassú végelgyengülés lett volna, és fél év után rá sem ismernénk. A kivonulással azt akadályozták meg, hogy csendben véreztessék ki a lapot. Méltó és tisztességes halál lett a jussa – írta Fábián. Emellett a felmondásukkal megmutatták ismét, hogy mi folyik Magyarországon, és azt is, hogy történhetnének máshogy is a dolgok.

Kormánypárti sajtó: Gyurcsányé lett az Index

A Fidesz által hasonló módon, 2015-ben bekebelezett Origo cikke szerint voltaképp az történt, hogy eddig a Momentum támogatói alkották az indexes állományt, most viszont Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció szerezte meg az irányítást. Ezért a Momentum szervezte a hétvégi tüntetést szerintük. Az Origo azt is állítja, hogy az "Index régóta válságban van, a lap pazarlóan működik, egyre nagyobb a veszteség", noha a bevételeit kezelő Indamedia nyeresége az elmúlt évben több százmillió forint volt a cég vezetője, Vaszily Miklós szerint.

„Ok nélkül követett el öngyilkosságot a szerkesztőség” – írja a szintén kormánypárti Pestisrácok.hu. "Bizonyíték, konkrétum tehát egy darab nincs fideszes ólálkodásra, beavatkozási kísérletre" – olvasható a cikkben. A szerző hozzáteszi, hogy egyébként igény, az volna rá, mert "a tulajdonosnak nem lenne joga csipetnyit formálni a saját lapját? Elvárni, hogy ne legyen annyira szélliberális a végtermék?"

A független sajtó felszámolásnak rövid története

A független sajtótermékek megszüntetése évek óta tartó folyamat Magyarországon. 2014-ben az akkor még a Magyar Telekom tulajdonában lévő Origo akkori főszerkesztője, Sáling Gergely és főszerkesztő-helyettese, Pető András cikkezett arról, hogy a Fidesz egyik vezéralakja, Lázár János Londonban luxusszállodában szállt meg, milliókat költve a közpénzekből. A „médiafogyasztási szokások” ürügyén mindkettőjüknek távozniuk kellett, mivel az állami frekvenciapályázatok miatt erős kormányzati függőségnek kitett Telekom-cégcsoport és a Vaszily Miklós vezette Origo Media engedett a kormánypárt növekvő politikai nyomásgyakorlásának. 

Aztán: az egyik legnagyobb példányszámú ellenzéki napilap, a Népszabadság 2016-ban arról írt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György barátnőjét magas fizetésért foglalkoztatta, illetve beszámolt Rogán Antal állami pénzből fizetett helikopteres magánútjáról is. A lapot a példányszám csökkenésére, vagyis gazdasági okokra hivatkozva megszüntették, jóllehet kormánypárti lapok jóval kisebb példányszámban jelentek meg.

Két évvel később a korábban Fidesz-közeli, de egyre inkább kritikus hangot megütő Heti Választ záratták be Mészáros Lőrinc kormányközeli vállalkozó közreműködésével. Tavaly lemondásra kényszerült a 168 óra főszerkesztője, Tóth Ákos és két helyettese, Lakner Zoltán és Krajczár Gyula, akik nem engedtek a Fidesz-közeli személyek nyomásának.