Óriási pusztítást végzett a „Little Boy”: 75 éve dobtak atombombát Hirosimára
A második világháború utolsó napjaiban, 1945. augusztus 6-án, dobta le az Amerikai Egyesült Államok légierejének B-29-es bombázója a „Little Boy” ("Kisfiú") elnevezésű atombombát a Japánban található Hirosima városára. Ez a nap 1978 óta a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.
A bomba bevetésével az addig szívósan küzdő ázsiai országot akarta térdre kényszeríteni az amerikai haderő. Az amerikai hadvezetés és Henry S. Truman elnök egy esetleges Japán elleni szárazföldi támadás amerikai veszteségeinek kalkulált számadataival igazolta a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét (egyes becslések szerint akár egymilliós emberveszteséggel járt volna a Japán elleni szárazföldi invázió, és hosszú évekig is elhúzódhattak volna a harcok).
A támadás addig sohasem látott pusztítást végzett az ipari és katonai központnak számító településen, gyakorlatilag eltüntette azt a föld színéről. A becslések szerint 70 ezer ember halt meg azonnal - a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel - , és körülbelül ugyanennyi szenvedett sugárterhelést, amely következtében megközelítőleg 150.000 ember hunyt el a támadást követő években, évtizedekben. A második világháború kitörésekor 350 ezer lakosú város, csak 1960-ra érte el újra ezt a lélekszámot. A sugárfertőzés következményeként a mai napig sokan betegednek meg Hirosimában leukémiában és gyakran születnek gyerekek genetikai torzulásokkal.
Japán nem kapitulált azonnal a támadást követően, ezért az első bombát augusztus 9-én újabb, jóval nagyobb hatóerejű követte, amelynek célpontja Nagaszaki városa volt. A hegyek között fekvő városban 39 ezren azonnal életüket veszítették, majd az év végéig mintegy 70 ezren. Nukleáris fegyvert háborús körülmények között a mai napig csak e két alkalommal vetettek be. Hirosimára urán töltetű, Nagaszakira egy Fat Man típusú, plutónium töltetű atombombát dobtak le.
Mindkét városban többségben voltak a civil áldozatok. Az utolsó támadás után hat nappal, augusztus 15-én a Japán császár, Hirohito a rádióban jelentette be, hogy feltétel nélkül megadják magukat és katonái leteszik a fegyvert. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút.
A hirosimai és nagaszakii támadás emlékére, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó küzdelemben hozták létre az augusztus 6-ai a világnapot. Célja annak biztosítása, hogy senki se feledkezhessen meg a tömeges polgári áldozatot követelő támadásokról. Napjainkban körülbelül 15 ezerre becsülik a bevethető nukleáris robbanófejek számát, ami több mint elég lenne ahhoz, hogy elpusztítson minden életet a bolygót.
(Borítókép: A hirosimai atombomba felrobbanásának pillanata, forrás: tortenelemtanulas.blog.hu)
- 34209 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34211 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34211 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34213 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34214 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34214 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni