A 2000-es precedens: a legfelsőbb bíróság megfordíthatja az amerikai elnökválasztás eredményét
Donald Trump azt állítja, hogy azonnali eredményt akar, viszont ha a legfelsőbb bírósághoz fordul, éppenséggel a halogatás irányába terelheti a dolgokat. Húsz évvel ezelőtt, amikor szintén a legfelsőbb bíróságon dőlt el az amerikai elnökválasztás, több mint egy hónapig tartott a bizonytalanság, akkor történetesen a floridai eredmények körül.
Noha a szavazatszámlálás még javában tart, és számos államban túl szoros a verseny ahhoz, hogy győztest lehetne hirdetni, Donald Trump bejelentette, hogy megnyerte a választásokat. Egyúttal csalást kiáltott, a szavazás folytatásaként állítva be a levélszavazatok feldolgozását. Az elnök azt mondta: a republikánusok nem akarják, hogy „a szavazás folytatódjon”, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordulnak.
Trump célkeresztjében a pennsylvaniai levélszavazatok állnak. Ennek az államnak – illetve 20 elektorának – a megnyerése nélkül az elnök újraválasztási esélyei minimálisak. A fent idézett nyilatkozat elhangzásakor Trump 677 ezer szavazattal vezetett Biden előtt Pennsylvaniában. Ez behozhatatlan előnynek tűnhet, de a valóság ennél kissé összetettebb.
Ebben az államban több mint 2,5 millió levélszavazatot küldtek vissza a szavazók. A helyi szabályozások értelmében a levélszavazatokat a választás napján, urnazárás után kezdték el felbontani, és Trump „győzelmi beszédéig” körülbelül egymillió voksot összesítettek.
Elvileg senki sem tudja, mit tartalmaznak a felbontatlan borítékok, ellenben sejteni lehet. Pennsylvania államban a választók regisztrációjakor megadható az illető politikai hovatartozása, amit – a ritka kivételektől eltekintve – büszkén vállalnak is az amerikaiak. Ennek köszönhetően tudni lehet, hogy a visszaküldött levélszavazatok több mint 65 százalékát demokrata szimpatizánsok adták le.
Párt |
Visszaküldött levélszavazat |
% |
Demokrata |
1 641 825 |
65,5 |
Republikánus |
586 336 |
23,4 |
Más párt |
18 349 |
0,7 |
Pártfüggetlen |
260 047 |
10,4 |
ÖSSZESEN |
2 506 557 |
100,0 |
Forrás: US Election Project
Ha az ezután összesítendő levélszavaztok eloszlása a jelöltek között a fenti arányokat követi, akkor Joe Biden durván 975 ezer, Trump 345 ezer plusz szavazatra számíthat Pennsylvaniában. (Feltéve persze, hogy a pártok szimpatizánsai az illető párt jelöltjére szavaztak.) Ebben az esetben a két jelölt közötti különbség 48 ezerre csökken – még mindig Trump javára –, az eredményt tehát a pártfüggetlen szavazók és a kisebb pártok támogatói dönthetik el.
Trump nem akar bizonytalanságot, ezért le akarja állítatni a levélszavazatok összesítését, és reméli, hogy a választás előtt napokkal kiegészített legfelsőbb bíróság – ahol jelenleg 6–3 a konzervatív bírák aránya – neki ad igazat.
A 2000-es precedens
Miközben Donald Trump azt állítja, hogy azonnali eredményt akar, éppenséggel a halogatás irányába terelheti a dolgokat azzal, hogy a legfelsőbb bíróság fordul. 2000-ben, amikor szintén a legfelsőbb bíróságon dőlt el az elnökválasztás, több mint egy hónapig tartott a bizonytalanság, akkor történetesen a floridai eredmények körül.
A választás estéjén a demokrata jelölt, Al Gore 20 elektori szavazattal vezetett George W. Bush texasi kormányzó előtt. A győzelemhez mindkettejüknek szükségük volt Floridára és az ottani 25 elektorra.
A szavazatösszesítés első eredményei azt mutatták, hogy a déli államban Bush vezet mintegy 50 ezer szavazattal. Hajnali 2 óra körül Gore elismerte vereségét. A következő háromnegyed órában azonban Bush előnye 1700 voksra olvadt. A demokrata jelölt félórával később ismét telefonált republikánus riválisának, és visszavonta vereségének az elismerését arra hivatkozva, hogy ilyen szoros eredmény mellett – amikor a jelöltek közötti különbség kisebb 0,5 százaléknál – a törvények előírják a szavazatok automatikus újraszámolását.
36 napi köz- és jogvita következett, aminek december 12-én a szövetségi legfelsőbb bíróság vetett véget. Még előtte azonban a nagyvilág – és az amerikai publikum nagy része is – megismerkedhetett a floridai választási rendszer legapróbb részleteivel, illetve nem utolsó sorban a hiányosságaival.
Elavult perforáló gépek
Számos megyében több évtizede elavult szavazógépeket, illetve perforált szavazócédulákat használtak. A postai bélyegzőhöz hasonló készülék sok esetben nem ütötte át a papírt, és a választó opcióját jelző lyuk helyett egy fityegő – két vagy három sarkán is rögzített – papírfecni maradt. Az ilyen szavazócédulák sokasága miatt az elektronikus újraszámlálás nem föltétlenül szolgált releváns adatokkal, ezért Gore kérésére elrendelték a kézi újraszámlálást.
Több mint egyhavi vita után a legfelsőbb bíróság leállítatta az újraszámlálást, amikor történetesen éppen Bush vezetett 537 vokssal, így őt hirdették ki győztesnek. A 25 floridai elektorral a republikánus jelölt éppen csak meghaladta az elnökválasztás megnyeréséhez szükséges 270-es határt.
A legfelsőbb bíróság döntése rendkívül vitatott volt, ugyanis a bírák ideológiai irányultságuk szerint szavaztak: az 5 konzervatív bíró a szavazatszámlálás leállítására, a 4 baloldali ellene. Az ítélet következtében 1888 után először olyan politikus költözhetett be a Fehér Házba, aki nem tudta megszerezni az amerikaiak többségének szavazatát. Gore-ra ugyanis 543 ezerrel többen voksoltak.
- 34208 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34210 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34210 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34211 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34213 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34213 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni