A 2000-es precedens: a legfelsőbb bíróság megfordíthatja az amerikai elnökválasztás eredményét


-A A+

Donald Trump azt állítja, hogy azonnali eredményt akar, viszont ha a legfelsőbb bírósághoz fordul, éppenséggel a halogatás irányába terelheti a dolgokat. Húsz évvel ezelőtt, amikor szintén a legfelsőbb bíróságon dőlt el az amerikai elnökválasztás, több mint egy hónapig tartott a bizonytalanság, akkor történetesen a floridai eredmények körül.

Noha a szavazatszámlálás még javában tart, és számos államban túl szoros a verseny ahhoz, hogy győztest lehetne hirdetni, Donald Trump bejelentette, hogy megnyerte a választásokat. Egyúttal csalást kiáltott, a szavazás folytatásaként állítva be a levélszavazatok feldolgozását. Az elnök azt mondta: a republikánusok nem akarják, hogy „a szavazás folytatódjon”, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordulnak.

Trump célkeresztjében a pennsylvaniai levélszavazatok állnak. Ennek az államnak – illetve 20 elektorának – a megnyerése nélkül az elnök újraválasztási esélyei minimálisak. A fent idézett nyilatkozat elhangzásakor Trump 677 ezer szavazattal vezetett Biden előtt Pennsylvaniában. Ez behozhatatlan előnynek tűnhet, de a valóság ennél kissé összetettebb.

Ebben az államban több mint 2,5 millió levélszavazatot küldtek vissza a szavazók. A helyi szabályozások értelmében a levélszavazatokat a választás napján, urnazárás után kezdték el felbontani, és Trump „győzelmi beszédéig” körülbelül egymillió voksot összesítettek.

Lényegében az történik, amire számítani lehetett: mivel a személyesen leadott szavazatokat azonnal megszámolják, illetve a levélszavazatok feldolgozása és összesítése csupán a választások napján kezdődik el, az előzetes eredmények erőteljes republikánus vezetést, majd erőteljes demokrata erősödést mutatnak. (Erről itt írtunk.)

Elvileg senki sem tudja, mit tartalmaznak a felbontatlan borítékok, ellenben sejteni lehet. Pennsylvania államban a választók regisztrációjakor megadható az illető politikai hovatartozása, amit – a ritka kivételektől eltekintve – büszkén vállalnak is az amerikaiak. Ennek köszönhetően tudni lehet, hogy a visszaküldött levélszavazatok több mint 65 százalékát demokrata szimpatizánsok adták le.

Párt

Visszaküldött levélszavazat

%

Demokrata

                                       1 641 825   

65,5

Republikánus

                                          586 336   

23,4

Más párt

                                             18 349   

0,7

Pártfüggetlen

                                          260 047   

10,4

ÖSSZESEN

                                       2 506 557   

100,0

Forrás: US Election Project

 

Ha az ezután összesítendő levélszavaztok eloszlása a jelöltek között a fenti arányokat követi, akkor Joe Biden durván 975 ezer, Trump 345 ezer plusz szavazatra számíthat Pennsylvaniában. (Feltéve persze, hogy a pártok szimpatizánsai az illető párt jelöltjére szavaztak.) Ebben az esetben a két jelölt közötti különbség 48 ezerre csökken – még mindig Trump javára –, az eredményt tehát a pártfüggetlen szavazók és a kisebb pártok támogatói dönthetik el.

Trump nem akar bizonytalanságot, ezért le akarja állítatni a levélszavazatok összesítését, és reméli, hogy a választás előtt napokkal kiegészített legfelsőbb bíróság – ahol jelenleg 6–3 a konzervatív bírák aránya – neki ad igazat.

A 2000-es precedens

Miközben Donald Trump azt állítja, hogy azonnali eredményt akar, éppenséggel a halogatás irányába terelheti a dolgokat azzal, hogy a legfelsőbb bíróság fordul. 2000-ben, amikor szintén a legfelsőbb bíróságon dőlt el az elnökválasztás, több mint egy hónapig tartott a bizonytalanság, akkor történetesen a floridai eredmények körül.

A választás estéjén a demokrata jelölt, Al Gore 20 elektori szavazattal vezetett George W. Bush texasi kormányzó előtt. A győzelemhez mindkettejüknek szükségük volt Floridára és az ottani 25 elektorra.

A szavazatösszesítés első eredményei azt mutatták, hogy a déli államban Bush vezet mintegy 50 ezer szavazattal. Hajnali 2 óra körül Gore elismerte vereségét. A következő háromnegyed órában azonban Bush előnye 1700 voksra olvadt. A demokrata jelölt félórával később ismét telefonált republikánus riválisának, és visszavonta vereségének az elismerését arra hivatkozva, hogy ilyen szoros eredmény mellett – amikor a jelöltek közötti különbség kisebb 0,5 százaléknál – a törvények előírják a szavazatok automatikus újraszámolását.

36 napi köz- és jogvita következett, aminek december 12-én a szövetségi legfelsőbb bíróság vetett véget. Még előtte azonban a nagyvilág – és az amerikai publikum nagy része is – megismerkedhetett a floridai választási rendszer legapróbb részleteivel, illetve nem utolsó sorban a hiányosságaival.

Elavult perforáló gépek

Számos megyében több évtizede elavult szavazógépeket, illetve perforált szavazócédulákat használtak. A postai bélyegzőhöz hasonló készülék sok esetben nem ütötte át a papírt, és a választó opcióját jelző lyuk helyett egy fityegő – két vagy három sarkán is rögzített – papírfecni maradt. Az ilyen szavazócédulák sokasága miatt az elektronikus újraszámlálás nem föltétlenül szolgált releváns adatokkal, ezért Gore kérésére elrendelték a kézi újraszámlálást.

Több mint egyhavi vita után a legfelsőbb bíróság leállítatta az újraszámlálást, amikor történetesen éppen Bush vezetett 537 vokssal, így őt hirdették ki győztesnek. A 25 floridai elektorral a republikánus jelölt éppen csak meghaladta az elnökválasztás megnyeréséhez szükséges 270-es határt.

A legfelsőbb bíróság döntése rendkívül vitatott volt, ugyanis a bírák ideológiai irányultságuk szerint szavaztak: az 5 konzervatív bíró a szavazatszámlálás leállítására, a 4 baloldali ellene. Az ítélet következtében 1888 után először olyan politikus költözhetett be a Fehér Házba, aki nem tudta megszerezni az amerikaiak többségének szavazatát. Gore-ra ugyanis 543 ezerrel többen voksoltak.








EZT OLVASTA MÁR?

X